Kastal László az élményműhelyben magyaráz a sajtérlelő pincéről
Fotó: Beliczay László
A mezőgazdaság több ágazatában indít gazdaképző tanfolyamokat a gyergyószentmiklósi Agrocaritas Vidékfejlesztés. A sajtkészítő látványműhelyéről híressé vált székelyföldi felnőttképző központ olyan családi gazdaságot mutat be az ide érkező gazdáknak, amely a több lábon állás fontosságát hangsúlyozza.
2020. július 20., 20:552020. július 20., 20:55
2020. július 20., 20:582020. július 20., 20:58
Az erdélyi felnőtt gazdaképzés a rendszerváltás után elsősorban Székelyföldre összpontosult. A gyergyószentmiklósi Agrocaritas, a illyefalvi LAM Alapítvány és a marosvásárhelyi RMGE Maros tanfolyamai az elmúlt évtizedekben tízezernél több gazdát juttattak hasznos szakismeretekhez.
Huszonhét éves múltjukban van hullámvölgy és sikertörténet egyaránt, az utóbbi néhány esztendő azonban a korábbi válságból való kilábalást mutatja.
A szervezők szerint sok gazdaportán kialakítható egy ilyen gyógynövényfarm
Fotó: Beliczay László
Amikor bő két évtizeddel ezelőtt először hallottam az Agrocaritasról, a sokak számára még szitokszónak számító gépszövetkezet kapcsán mesélte egy agrárszakember, mekkora lehetőség lenne az erdélyi magyar gazdatársadalom számára, ha a gyergyói kezdeményezés kiteljesedhetne és erdélyi hálózattá fejlődne. Erre volt lehetőség, hiszen 15 székelyföldi településen alakult bajor mintára gépkör, és folyamatosan érkeztek a német gazdák által adományozott használt mezőgépek Erdélybe. A kezdeményezés azonban hamar megfeneklett. Kastal László, a Caritas Vidékfejlesztés igazgatója szerint csak addig működött, amíg az első két évben PHARE-pályázatokból sikerült támogatást rendelni a kezdeményezés mögé. Amint az uniós finanszírozás megszűnt, a gépkörökből kettő maradt. Gond volt az is, hogy a német adományként érkező mezőgépek sokszor nem azokhoz a gazdákhoz jutottak, akiknek erre leginkább szükségük lett volna, akik ezt hasznosíthatták, hanem rokoni, baráti alapon osztogatták szét, így sok portán egy kacattal több lett. A harmadik gond, hogy a bajor modell nagy távolságra esett az erdélyi gazda mentalitásától – mint azóta is a legtöbb szövetkezeti elképzelés –, így az ígéretesen indult kezdeményezés gyakorlatilag kimúlt. Pedig
a gyergyószentmiklósi szakember szerint ma sokkal több hasznát látnák az ilyenfajta mezőgépészeti összefogásnak az erdélyi gazdák, mint húsz évvel ezelőtt.
A gyergyói telephelyen üvegházat is láthatnak az itt tanuló gazdák
Fotó: Beliczay László
Volt azonban a gépköri kudarcnak egy fontos felhajtó ereje is, amit szerencsére felismert az Agrocaritast életre hívó Gyulafehérvári Főegyházmegye, éspedig az, hogy az erdélyi gazdáknak mindenekelőtt képzésre, szaktudásra van szükségük. Egy időben indult a háromszéki LAM Alapítvány és az Agrocaritas keretében működő gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Ház felnőttképző tevékenysége – egyik a protestáns, a másik a római katolikus vidékeket célozta meg –, amelynek keretében nyugat-európai gazdákhoz vittek ki képzésre erdélyi termelőket. „Ennek a gyakorlati képzésnek más volt a vonzata húsz évvel ezelőtt, amikor román állampolgárként nem lehetett könnyen kijutni Németországba vagy Svájcba, illetve ma” – magyarázza a tanulmányi ház korábbi vezetője, illetve az Agrocaritas mai vidékfejlesztési igazgatója, Kastal László.
A felnőttképzés a kétezres évek elején vett egy szerencsés fordulatot, amikor a tanulmányi ház egyik volt diákja, Portikhegyi Loránd többször megfordult Svájban és Németországban, ahol egy sajtmesternek köszönhetően kitanulta a sajtkészítést. Hazatérve Gyergyóba egy svájci mentorral fogott hozzá svájci hegyi érlelt sajtot készíteni. A kezdeményezést felkarolták, és a svájci sajtmestert meghívták tanfolyamok tartására Székelyföldre. Míg korábban mindenki nyugat-európai gyakorlati oktatásra vágyott, a gyergyói felnőttképzés lassan átalakult, azaz „hazaköltözött”.
Modern tehénistálló az oktatófarmon
Fotó: Beliczay László
Ma már nemcsak sajtkészítést, hanem állattenyésztést, állatgondozást, tejhigiéniát, házikenyér-sütést és gyógynövénytermesztést is lehet tanulni Gyergyószentmiklóson. A négy éve Kastal László vezetésével újjászervezett gyergyói gazdaképzés számos új kurzussal és programmal szólítja meg a környék gazdáit, kezdeményezésük pedig egyre inkább a modern nyugat-európai mezőgazdasági felnőttképzésre hasonlít.
Kastal Lászlóval és kollégájával, Kémenes Lászlóval járjuk végig a teljes oktatási farmot. A leglátványosabb a sajtkészítést tucatnyi fényképen bemutató terem, amely közelképbe hozza nemcsak a nyerstejből készülő sajt technológiáját, hanem a sajtpincét is. Erre a képzésre van a legnagyobb igény, hiszen
Évi rendszerességgel ma is visszajárnak továbbképzésre, illetve tapasztalataik megbeszélésére a nyugati sajtmesterekkel. Jó ideje a képzésekben az alapítvány nagy hangsúlyt fektet a tejelő marha tartására: ahogyan azt vendéglátóink elmagyarázzák, levegőtlen, fénytelen és szűk istállóban vagy nem megfelelő takarmányozás mellett nem lehet olyan minőségű tejet előállítani, amiből érlelt sajt készíthető.
A sütőkemencében készülő pityókás házikenyér sütését is el lehet sajátítani
Fotó: Beliczay László
Az oktatófarmon a mutatós tehenek mellett mindenféle állatfajjal találkozhat a gazda, akárcsak egy több lábon álló kisgazdaságban. A farm tejhozamát helyben dolgozzák fel, a sajtpincében hároméves érlelt sajt is van.
Kastal arról is mesél, mekkora vitáik voltak az állategészségügyi hatósággal, amely hosszú éveken át ellenezte, hogy a pasztörizálás nélküli, nyerstejből készült termékeket a gazda hivatalosan forgalmazhassa. A többéves harc tavaly ősszel ért véget, amikor
A gyergyószentmiklósi szakember ezt nagy győzelemnek tartja, hiszen az élelmiszer-biztonsági engedélyeket most már viszonylag könnyen beszerző gazdák előtt tucatnyi új lehetőség nyílik a piacra jutás terén. A gyergyói gazdaképző az ehhez szükséges szakmai tudást igyekszik átadni a gazdáknak.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!