Virágzó levendulaültetvény. A növényeket nyáron csokorba gyűjtve szedik
Fotó: Facebook/Király Erzsébet
Egyre többen érdeklődnek a sikernövények számító levendula iránt. A kertészeti haszonnövény termesztése az elején nagyobb befektetést igényel, de aki kitanulja a termesztés és feldolgozás műhelytitkait, az sikeres családi vállalkozás alapjait fekteti le. Az aranyosszéki Harasztoson ötven ár területen levendulát termesztő Király család tucatnyi végtermékké dolgozza fel a közkedvelt gyógy- és dísznövényt.
2020. május 13., 12:302020. május 13., 12:30
A levendula néhány éve az egyik új hazai slágernövény. Már az előző években is sokan gondolták úgy, hogyha van egy szabad földterületük, és azt beültetik levendulapalántákkal, életük nagy üzletét hozzák össze, a kezdeti befektetés ugyanis busásan megtérül. A levendulát övező reklám valóban jól hangzik, de ebben az esetben is egy olyan haszonnövényről van szó, aminek termesztéséhez nem csak termőföld és pénz kell, hanem mindenek előtt hozzáértés és nyitottság a kertészeti munkák iránt. Ezt a Harasztoson élő Király Erzsébet is megtapasztalta, aki 2014 januárjában döntötte el, hogy bő másfél évtizednyi gyökérzöldség-termesztés után végre váltani kell.
„Abban az időszakban olyan óriási volt a levendulatermesztés iránti érdeklődés, hogy előjegyzéssel másfél-két év múlva lehetett levendulatövekhez, palántákhoz jutni, és a nagy kereslet miatt túl drágán. Én kisebb területen, és hobbiszinten kezdtem bele. Amikor Kolozsváron részt vettünk a kezdő levendulatermesztők egyik találkozóján, sok olyan városi emberrel is megismerkedtünk, aki addig soha nem foglalkozott kertészkedéssel.
– emlékezik a hat évvel ezelőtti indulás körülményeire az aranyosszéki Harasztoson ötven át területen levendulát termesztő Király Erzsébet.
Szárazon kínált levendula mindenféle kiszerelésben
Fotó: Facebook/Király Erzsébet
A zöldségtermesztésről elhíresült Harasztoson a legtöbb gazda arra kényszerült, hogy abbahagyja a piacolást, annyira visszaestek a zöldségárak. Király Erzsébetnek hosszas internetes kutakodás után akadt meg a szeme a levendulán. A zöldségtermesztés feladása után férje, Király Árpád elszegődött külföldre kamionsofőrnek, Erzsébet asszony pedig az első három évben többnyire egyedül, nyári segítséggel indította útjára a telepítést. Az első kiadós betakarításig három év telt el, az évelő növénynek ugyanis ennyi idő kell a termésre fordulásig.
Nagyobb területen a levendulatermesztés teljesen gépesíthető az ültetéstől a tavaszi metszésén át a betakarításig. A Király család kisgazdaságában azonban a termősorok közötti rotációs kapával végzett talajlazításon kívül minden mezőgazdasági munkát kézi erővel végeznek el. Ötven ár levendulát meg lehet így is művelni, a betakarított termés házi feldolgozása és a vásárokon történő értékesítése pedig épp elegendő egy család megélhetéséhez.
Idén azonban a kézműves vásárok kiesése nehéz helyzetbe hozta a termelőket, hiszen megszűnt a közvetlen értékesítés lehetősége, levendulatermékkel pedig nem érdemes zöldségpiacokra járni. Király Erzsébet szerint az alternatív online-rendelés során minimális mennyiséget sikerült eddig eladni, pedig kínálatukkal rendszeresen jelen vannak a termelői közösségi oldalakon. „Múlt héten Kolozsvárra szállítottunk cserepes levendulát és néhány más apróságot, jövő héten pedig Marosvásárhelyre viszünk házi megrendelésre árut, de a vásári eladásokhoz képest ez a mennyiség kevés” – panaszolja Erzsébet asszony. Abban reménykednek, hogy a mostani kiadós esőzések után júniusban lesz friss növény, így nő a kereslet is.
A levendulatermesztőknek két nagy tábora van. A szántóföldi növénytermesztésben, nagyobb területen előállított haszonnövényt nagybani felvásárlóknak értékesítik, akik a levendulaolajat elsősorban külföldi kozmetikai vagy gyógyszeripari vállalatoknak adják tovább. A farmszerű termesztéshez komoly befektetés kell. Nem csak a szükséges szaporítóanyag megvásárlása drága, hanem a megfelelő mezőgépek beszerzéséhez is sokba kerül, hiszen több hektáron képtelenség kézi erővel elvégezni a növénytermesztési munkálatokat.
Király Erzsébet kézműves vásárban portékáival
Fotó: Facebook/Király Erzsébet
A frissen leszedett virágokat csokorba gyűjtve, padlásokon szárítják, és később asztali díszként vagy egyéb hasznosítású száraz virágként értékesítik. A friss növény illóolajnak, likőrnek és egyéb termékeknek lehet feldolgozni. Felsorolni is nehéz, mi minden készíthető levendulából háztáji körülmények között. Ilyenkor, tavasszal jól lehet értékesíteni a cserepes virágokat teraszokra, erkélyekre vagy kiskerti dísznövényként. Kézműves vásárokban elsősorban az illatzsákok, párnácskák, asztali díszek, szárított csokrok fogynak, de aki parfümöt vagy szappant készít belőle, az is szép keresletre számíthat. A levendulaszörp forgalmazásához élelmiszer-biztonsági engedély kell. A háztáji körülmények között előállított élelmiszeripari terméket több megyében már nem lehet kistermelőként értékesíteni, csak egyéni vállalkozói engedéllyel vagy cégként. Király Erzsébet szerint a levendulaszörpért nem éri meg céget bejegyeztetni, mert a költségeit nem tudnák ötven ár területből kitermelni, így maradnak a többi levendulatermék forgalmazása mellett.
Az utóbbi években nálunk is felfutóban van a levendula gyógynövényként történő hasznosítása. Királyék annak idején az erre legalkalmasabb levendulafajtát telepítették, aminek gyógyteája alvászavarokra, emésztési problémákra és magas vérnyomásra javallott. A levendulaszörp nem csak sima ivóvízzel vagy ásványvízzel kiváló természetes üdítő, hanem egy-két kanálnyi szörp jelentősen csökkenti a köhögést. Sokan gyógynövényként keresik a levendulatermékeket nem csak a kézművesvásárokban, hanem a gyógynövénykészítményeket forgalmazó üzletekben is. Király Erzsébet szerint a kistermelői kínálatban meg lehet bízni. A városnapok kézműves vásáraiban például szigorú a kiválasztás, így csak azok a termelők kerülhetnek be, akik bizonyítani tudják, hogy maguk termelik és dolgozzák fel a növényeket. A Király családnak amúgy részletes fotóalbuma is van a levendulatermesztésről és a házi feldolgozásáról egyaránt. „Azért volt erre szükség, mert többen megkértek, hogy mutassuk meg gazdaságunkat: hol termelünk és hol dolgozzuk fel a növényeket. A piacokon sok a viszonteladó. Olyan kereskedők állítják magukról, hogy őstermelők, akik soha nem termeltek sem zöldséget, sem virágot, ezért az emberek bizalmatlanok.
Tavasszal sokan keresik a cserepes levendulát
Fotó: Facebook/Király Erzsébet
Mi csak tiszta termékeket állítunk elő. A földet nem gyomirtózzuk, és a betakarítást úgy időzítjük, hogy a legalkalmasabb időszakban történjen, amikor a növénynek maximális az illóolaj-tartalma és az egyéb gyógyászati értéke” – osztja meg Erzsébet asszony a háztáji levendulatermesztés fontosabb titkait.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!