Hirdetés

Nem állatkupecek, hanem vágóhídak kellenek

A székelykeresztúri kisvágóhíd látványterve. A Székelyföldön már több kezdeményezés is született, amelyek megvalósításra várnak •  Fotó: Székelykeresztúr önkormányzata

A székelykeresztúri kisvágóhíd látványterve. A Székelyföldön már több kezdeményezés is született, amelyek megvalósításra várnak

Fotó: Székelykeresztúr önkormányzata

Kisvágóhidakkal lehetne helyzetbe hozni az állattartással foglalkozó hazai gazdákat és agrárvállalkozókat – vélik mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek. A romániai feldolgozóiparnak hangsúlyosabban kellene nyitnia a helyi termelők felé, a masszív élelmiszerimport ugyanis egyre több kockázattal jár. Annak néztünk utána, mennyire nehéz egy kisvágóhidat elindítani.

Makkay József

2020. április 04., 09:102020. április 04., 09:10

A koronavírus-járvány nemcsak az egészségügyet, hanem az élelmiszeripart is nehéz helyzetbe hozza. A nagyobb tej- és húsfeldolgozó vállalatok importból származó nyersanyagból dolgoznak, így sokan attól tartanak, hogy a masszív behozatal lelassulhat, vagy akár le is állhat. Mivel Romániában a disznóhús az egyik legkeresettebb húsféleség, ebből történik a legnagyobb mennyiségű import:

a romániai cégek a teljes hazai fogyasztás mintegy 70 százalékát vásárolják meg az unió tagországaiból.

Hirdetés

A legtöbb, itthon feldolgozott hasított félsertés Lengyelországból, Magyarországról és Szlovákiából származik, de nagyobb mennyiségek érkeznek a nyugat-európai államokból is. Nem sokkal jobb a helyzet a marhahús terén sem. De mivel ebből kisebb a hazai fogyasztás, kevesebbet is importálunk.
Annak próbáltunk utánajárni, hogy az új körülmények között miként lehetne helyzetbe hozni az állattenyésztő, állattartó gazdákat, akik piacra is termelnének húst, de a hiányzó kisvágóhidak miatt nehézkes vagy egyszerűen lehetetlen az állatokat értékesíteni. A gazda számára ugyanis nem üzlet, hogy aprópénzért prédálja el felhizlalt állatait viszonteladóknak, állatkupeceknek.

Túl bürokratikus bejegyeztetés

Pócs Sándor élelmiszeripari mérnök, a Székelyföld-szerte felkapott Benedek-hústermékek gyártójának, a gyergyószentmiklósi Arterimpex Kft-nek a termelési igazgatója szívügyének tartja a kisvágóhidak létesítését. Hargita megyében a vállalat tulajdonában lévő gyergyószentmiklósi vágóhíd volt az utolsó, amelyik néhány éve zárta be kapuit. Ma a megye gazdái teljesen kiszolgáltatottak, hiszen száz kilométereket kell autózniuk ahhoz, hogy engedélyezett vágóhídon vágassák le állataikat. De hasonló helyzetben van sok más erdélyi megye is, hiszen mindenhonnan hiányoznak a kisvágóhidak.

A jogszabályok sok bürokratikus akadályt gördítenek a beruházók elé, ezért legtöbben visszalépnek, mert sem anyagilag, sem adminisztrációs szempontból nem éri meg ebbe befektetni.

Pócs Sándor saját tapasztalatát mondja el. A Hargita megyei Csíkjenőfalvára tervezett minivágóhídnak és kis méretű húsfeldolgozó üzemnek dolgozik a kivitelezési tervein, de kollégáival egy újfajta megoldásban gondolkodnak. A skandináv országokban és Oroszországban is elterjedt hordozható vágóhidat szeretnének vásárolni, amellyel ki lehet menni a gazdák telephelyére. Gyakorlatilag minden szükséges berendezéssel ellátott kamionvágóhídról van szó, amellyel terepen vágják le a disznót, juhot, marhát. Majd beszállítják a feldolgozó kisüzembe, ahol a hús hűtőbe kerül, és elvégzik a szükséges állategészségügyi ellenőrzéseket. A Volvo üzem gyártja a legjobb hatékonyságú mobil vágóhidakat. Ezek Skandináviában igen népszerűek: Svédországban és Finnországban például ezzel mennek ki friss húsért a rénszarvascsordákhoz.

A romániai jogszabályok szerinti rögzített kisvágóhidak – ahova ivóvizet, villanyt, mindent be kell vezetni – azért sem népszerűek, mert a gazdának túl nagy távolságról kell beszállítania állatait, és ez senkinek nem éri meg.

Ilyen körülmények között nem lehet kifizetődően működtetni a vállalkozást. Ugyanakkor gyakran előfordulnak balesetek, amikor vágóhíd hiányában elpusztul a sérült állatállomány. Pócs olyan gyergyószéki esetről is beszámolt, amikor egy falu határában villámütés érte a legelésző marhacsordát. Az állatok nem pusztultak el, de közülük több súlyosan megsérült, a gazdának pedig aprópénzért kellett elprédálnia az egyedeket.

A hordozható vágóhíd engedélyeztetése egyelőre kemény dió Romániában.

Az országos állategészségügyi hatóság 2011/35-ös számú rendelete nem tiltja ugyan az Európai Unió más országaiban régóta működő kisvágóhidakat, viszont a szakhatóság embereit egyelőre nem sikerült meggyőzni arról, hogy amit a törvény nem tilt, azt lehet engedélyeztetni. Pócs Sándor azt várja, hogy politikusaink ebben az ügyben is járjanak el, hiszen a székelyföldi településeken a kisvágóhidak fontosságát ecsetelő tájékoztatólapokat osztogatnak, csak éppen azt felejtik el elmagyarázni, hogy ezt hogyan lehet elindítani és működtetni. „Erről nem elég beszélni, hanem meg kell könnyíteni a szükséges engedélyek beszerzését. Így lehetne esélyt adni a helyi állattartás fellendítésének” – magyarázza a gyergyószentmiklósi szakember.

Szövetkezeti vagy önkormányzati tulajdon

Magyar Loránd állatorvos, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a törvényhozás mezőgazdasági szakbizottságának tagja szerint most minden nehézkesen működik a szerződések aláírása és az engedélyeztetés terén is. Egy húsmarhatartó szatmári egyesület tagjaként saját tapasztalatát meséli el:

három hónapja nyertek kisvágóhíd telepítésére szolgáló európai uniós pályázatot, de a munkálatok elkezdését lehetővé tevő szerződést még nem sikerült aláíratni.

Az állami intézmények takaréklángon működnek – munkatársaik otthonról dolgoznak. Mégis kérdés, hogy miért nem lehet interneten keresztül lebonyolítani egy ilyen ügyet. A képviselő szerint minden más mezőgazdasági pályázattal hasonló a helyzet. Az elnyert új pályázatok dokumentumait nincs aki aláírja, sőt, a befejezéshez közeledő pályázatok utolsó kifizetései is elakadtak, mivel a hatóság munkatársai nem járnak terepre, így végső engedélyeztetés nélkül nincs pénzátutalás.
Magyar is úgy véli, a hazai állattenyésztés fellendítése érdekében hasznosak lennének a kistérségi vágóhidak. Eddig az volt a gyakorlat, hogy állatkupecek vásárolták fel a haszonállatokat, és az ország más részein vagy külföldön adtak tovább az állományon jóval magasabb áron. A külföldi kivitel most egy ideig nem fog működni, a gazdák számára pedig a helyi kisvágóhidak elindítása lehetne mentőöv.

Idézet
A fő gondot nem az engedélyeztetésben látom, hiszen az megoldható. A vágóhidaknak a fenntartása, azaz a kifizetődő üzemeltetése kérdéses.

Működtetésüket szövetkezeti keretben vagy egy-egy helyi önkormányzat égisze alatt tudom elképzelni, a gazdáknak erre nincs pénzük. Meg kellene találni a szükséges anyagi forrásokat, amelyekből egy-egy ilyen befektetést lehet támogatni. A vírusjárvány okozta válságos helyzetben gyorsan kell lépni, hogy érdemben tudjunk segíteni az érdekelt gazdákon” – fogalmaz a mezőgazdasági szakember.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés