
A székelykeresztúri kisvágóhíd látványterve. A Székelyföldön már több kezdeményezés is született, amelyek megvalósításra várnak
Fotó: Székelykeresztúr önkormányzata
Kisvágóhidakkal lehetne helyzetbe hozni az állattartással foglalkozó hazai gazdákat és agrárvállalkozókat – vélik mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek. A romániai feldolgozóiparnak hangsúlyosabban kellene nyitnia a helyi termelők felé, a masszív élelmiszerimport ugyanis egyre több kockázattal jár. Annak néztünk utána, mennyire nehéz egy kisvágóhidat elindítani.
2020. április 04., 09:102020. április 04., 09:10
A koronavírus-járvány nemcsak az egészségügyet, hanem az élelmiszeripart is nehéz helyzetbe hozza. A nagyobb tej- és húsfeldolgozó vállalatok importból származó nyersanyagból dolgoznak, így sokan attól tartanak, hogy a masszív behozatal lelassulhat, vagy akár le is állhat. Mivel Romániában a disznóhús az egyik legkeresettebb húsféleség, ebből történik a legnagyobb mennyiségű import:
A legtöbb, itthon feldolgozott hasított félsertés Lengyelországból, Magyarországról és Szlovákiából származik, de nagyobb mennyiségek érkeznek a nyugat-európai államokból is. Nem sokkal jobb a helyzet a marhahús terén sem. De mivel ebből kisebb a hazai fogyasztás, kevesebbet is importálunk.
Annak próbáltunk utánajárni, hogy az új körülmények között miként lehetne helyzetbe hozni az állattenyésztő, állattartó gazdákat, akik piacra is termelnének húst, de a hiányzó kisvágóhidak miatt nehézkes vagy egyszerűen lehetetlen az állatokat értékesíteni. A gazda számára ugyanis nem üzlet, hogy aprópénzért prédálja el felhizlalt állatait viszonteladóknak, állatkupeceknek.
Pócs Sándor élelmiszeripari mérnök, a Székelyföld-szerte felkapott Benedek-hústermékek gyártójának, a gyergyószentmiklósi Arterimpex Kft-nek a termelési igazgatója szívügyének tartja a kisvágóhidak létesítését. Hargita megyében a vállalat tulajdonában lévő gyergyószentmiklósi vágóhíd volt az utolsó, amelyik néhány éve zárta be kapuit. Ma a megye gazdái teljesen kiszolgáltatottak, hiszen száz kilométereket kell autózniuk ahhoz, hogy engedélyezett vágóhídon vágassák le állataikat. De hasonló helyzetben van sok más erdélyi megye is, hiszen mindenhonnan hiányoznak a kisvágóhidak.
Pócs Sándor saját tapasztalatát mondja el. A Hargita megyei Csíkjenőfalvára tervezett minivágóhídnak és kis méretű húsfeldolgozó üzemnek dolgozik a kivitelezési tervein, de kollégáival egy újfajta megoldásban gondolkodnak. A skandináv országokban és Oroszországban is elterjedt hordozható vágóhidat szeretnének vásárolni, amellyel ki lehet menni a gazdák telephelyére. Gyakorlatilag minden szükséges berendezéssel ellátott kamionvágóhídról van szó, amellyel terepen vágják le a disznót, juhot, marhát. Majd beszállítják a feldolgozó kisüzembe, ahol a hús hűtőbe kerül, és elvégzik a szükséges állategészségügyi ellenőrzéseket. A Volvo üzem gyártja a legjobb hatékonyságú mobil vágóhidakat. Ezek Skandináviában igen népszerűek: Svédországban és Finnországban például ezzel mennek ki friss húsért a rénszarvascsordákhoz.
Ilyen körülmények között nem lehet kifizetődően működtetni a vállalkozást. Ugyanakkor gyakran előfordulnak balesetek, amikor vágóhíd hiányában elpusztul a sérült állatállomány. Pócs olyan gyergyószéki esetről is beszámolt, amikor egy falu határában villámütés érte a legelésző marhacsordát. Az állatok nem pusztultak el, de közülük több súlyosan megsérült, a gazdának pedig aprópénzért kellett elprédálnia az egyedeket.
Az országos állategészségügyi hatóság 2011/35-ös számú rendelete nem tiltja ugyan az Európai Unió más országaiban régóta működő kisvágóhidakat, viszont a szakhatóság embereit egyelőre nem sikerült meggyőzni arról, hogy amit a törvény nem tilt, azt lehet engedélyeztetni. Pócs Sándor azt várja, hogy politikusaink ebben az ügyben is járjanak el, hiszen a székelyföldi településeken a kisvágóhidak fontosságát ecsetelő tájékoztatólapokat osztogatnak, csak éppen azt felejtik el elmagyarázni, hogy ezt hogyan lehet elindítani és működtetni. „Erről nem elég beszélni, hanem meg kell könnyíteni a szükséges engedélyek beszerzését. Így lehetne esélyt adni a helyi állattartás fellendítésének” – magyarázza a gyergyószentmiklósi szakember.
Magyar Loránd állatorvos, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a törvényhozás mezőgazdasági szakbizottságának tagja szerint most minden nehézkesen működik a szerződések aláírása és az engedélyeztetés terén is. Egy húsmarhatartó szatmári egyesület tagjaként saját tapasztalatát meséli el:
Az állami intézmények takaréklángon működnek – munkatársaik otthonról dolgoznak. Mégis kérdés, hogy miért nem lehet interneten keresztül lebonyolítani egy ilyen ügyet. A képviselő szerint minden más mezőgazdasági pályázattal hasonló a helyzet. Az elnyert új pályázatok dokumentumait nincs aki aláírja, sőt, a befejezéshez közeledő pályázatok utolsó kifizetései is elakadtak, mivel a hatóság munkatársai nem járnak terepre, így végső engedélyeztetés nélkül nincs pénzátutalás.
Magyar is úgy véli, a hazai állattenyésztés fellendítése érdekében hasznosak lennének a kistérségi vágóhidak. Eddig az volt a gyakorlat, hogy állatkupecek vásárolták fel a haszonállatokat, és az ország más részein vagy külföldön adtak tovább az állományon jóval magasabb áron. A külföldi kivitel most egy ideig nem fog működni, a gazdák számára pedig a helyi kisvágóhidak elindítása lehetne mentőöv.
Működtetésüket szövetkezeti keretben vagy egy-egy helyi önkormányzat égisze alatt tudom elképzelni, a gazdáknak erre nincs pénzük. Meg kellene találni a szükséges anyagi forrásokat, amelyekből egy-egy ilyen befektetést lehet támogatni. A vírusjárvány okozta válságos helyzetben gyorsan kell lépni, hogy érdemben tudjunk segíteni az érdekelt gazdákon” – fogalmaz a mezőgazdasági szakember.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!