A cseresznyevirágot a japán identitás részének tekintik. A szigetországban össznemzeti hagyomány, hogy a virágzás időszakában családok, barátok, kollégák a virágok tengerében, a fák alatt találkoznak, piknikeznek és csodálják a természet adományát.
Húsvétkor Jézus feltámadására emlékezünk. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22. és április 25. közé esik.
Nagy természetimádóként fejet hajtok azon alkotók előtt, akik munkáikba beleviszik a természetet, vagy fordítva, alkotásaikat a természetbe viszik. Műfajilag ezek az art vegetale, vagy utóbbi a land-art, azaz földművészet.
Hogy érti meg egy gyerek az elmúlást? Ahogy egy idő után vesszük a bátorságot, és a virágokról meg méhikékről szóló gagyi mesét előadjuk, úgy kellene egy halálmese is, mondjuk a madárról, aki egy napon láthatatlanná vált. Vagy valami ilyesmi...Vagy nem?
Az alábbi húsvéti naplóbejegyzést Kiss Katalin (feleség, anya, hivatalnok) írta valamikor a kétezres évek elején – mindennemű egybeesés mások életével a véletlen műve.
A köztudatban minden vakarózó, megkopaszodott, sebes hátú kutya rühös. Hitem szerint még a tényleg rühös kutyát sem kéne bántani, iszen legyen az bolhásság vagy atkafertőzés, könnyen gyógyítható.
Csemer Boglárka Boggie képviseli Magyarországot a május 19-23. között rendezendő bécsi 60. Eurovíziós Dalfesztiválon. Az énekesnő kapta ugyanis a meglehetősen középszerű verseny utáni meglehetősen izgalmas döntőn a tévénézőktől a legtöbb szavazatot.
Ha szembeállítjuk a rendszerváltás utáni magyarországi borkultúrát az erdélyivel, látványos a különbség. Az anyaországban a minőségi szegmenst a középbirtokok uralják, míg Erdélyben a parlag, az idegen tőke, valamint a nagybirtok uralkodik.
Megjelenése óta a nejlonharisnya változatossága egyre szélesedő, népszerűsége töretlen. Szeretjük a leheletfinom, érzékeny, minden női gardróbban jelen lévő darabot. A harisnya történetének néztünk utána.
Drága nagyanyám, te ott vagy minden almalevesemben, minden tippadt pogácsámban, aminek a titkát nem lestem el Tőled, minden elfuserált kézimunkámban, a mondókákban, amiket tanítottál – és igen, végül minden szavamban, mert Tőled tanultam beszélni, Mami.
Ha nem vagyunk épp színvakok vagy színtévesztők, igen tarka világ vesz körül minket. Honnan erednek a színelnevezések, mit és miért jelentenek? – ezeknek a ritkán feltett kérdéseknek jártunk a végére.
Talán nem ünneprontó kimondani: kevés dolog áll távolabb az erdélyi magyar néplélektől, mint a Valentin-nap. Hiába próbálják népszerűvé tenni lelkes középiskolai angoltanárnők, egyetemi diákegyesületek szervezetisei vagy a média kiégett dolgozói.
A lovasgazda, de az állatorvos is retteg a kólika szótól, ami valójában hascsikarást jelent. A továbbiakban a kólika eredetéről, kezeléséről és megelőzéséről fogunk néhány szót ejteni.
Kedves, tudom, hogy szeretnéd újra átélni az önfeledtséget, a belélegezhető csodát. Emlékszel? Régen játék közben sikerült! Amikor végre annyi csiribí-csiribá, hókusz-pókusz után tényleg eltűnt az apró sztaniolgolyó, s egy hétig azt hitted, varázsoltál.
Neked milyen hazamenni? Sietsz haza? Vagy üres köröket rósz, pótcselekszel? Valahogy mindig túlórázol? Újra megnézed az íméled? Végiggörgeted a fészbúk-falad? Benézel néhány üzletbe? Hosszan beszélgetsz ismerősökkel az utcasarkon?
A kalotaszegi nagyírásos hímzés díszpárnák, terítők éke. Az 1980-ban kiadott papírmappás mintakészletet annak idején a legtöbb háziasszony tájegységtől függetlenül beszerezte. Kis Lukács Éva vállalkozása erre a formavilágra épít.
Fiatal korában „postás Lacinak” becézték, évek múltán Erdély-szerte ismert bábszínész és borszakértő lett. Művelődésszervezőként is jeleskedik, szerteágazó tudását jelzi, hogy részt vett egy népszerű magyarországi vetélkedőn is.
Az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódít a juhtenyésztés. Vidékünkön a juhsajtnak és a húsvéti báránynak van nagy kereslete, egyre kevésbé a gyapjúnak, éppen ezért megfontolandó, hogy milyen fajtájú juhokat tenyésszünk.