Bolojan nem aggódik a technikai recesszió miatt
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”. Facebook-oldalán pénteken közzétett posztjában Bolojan bírálta elődeit, mondván, hogy „merev kiadásokat” hajtottak végre és „a társadalmi és inflációs nyomások kompenzálását” támogatták.
2026. február 13., 11:012026. február 13., 11:01
Ilie Bolojan azzal érvel, hogy mióta miniszterelnökké választották, „megkezdődött az átmenet a hiányon és fogyasztáson alapuló, látszólag jólétet teremtő, de valójában romboló modelltől a beruházásokon, termelékenységen, exporton és költségvetési fegyelmen alapuló modell felé”.
„Ahhoz, hogy helyesen megértsük Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, fontos, hogy 2024-et és 2025-öt ugyanazon folyamat részeként tekintsük” – magyarázta Bolojan a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amelyben kielemezte az általa atipikus évnek” nevezett 2024-es – amikor Marcel Ciolacu (PSD) volt a miniszterelnök – gazdasági adatokat.
„Magas költségvetési hiányunk volt, amely a GDP közel 8–9 százalékát tette ki, jelentős külső hiányunk volt, amely a GDP 8,2 százalékára rúgott, és mégis, a reálgazdasági növekedés alacsony, 1% alatti volt. Normális esetben egy ilyen fiskális ösztönző sokkal erőteljesebb növekedést eredményezett volna. Ez nem történt meg.
– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Majd meg is válaszolta:
„Mert a 2024-ben elköltött pénz jelentős része a pillanatnyi fogyasztásra, a merev kiadásokra és a társadalmi és inflációs nyomások ellensúlyozására irányult, nem pedig a reálgazdasági fejlődésre. Az erős fogyasztás pedig az import növekedéséből származott.
– érvelt Bolojan. Aki azt állítja, hogy Ciolacu miniszterelnöki mandátuma alatt, 2024-ben Románia „sokat költött, de alig növekedett. A helyzet kedvezőnek tűnt, de a gazdasági egyensúlytalanságok egyre markánsabbá váltak”.
„Megkezdődött a fellendülés. A GDP körülbelül 1 százalékát kitevő korrekciót hajtottunk végre, ami jelentős erőfeszítést jelentett, és társadalmi költségekkel és elégedetlenséggel járt. Bárcsak lett volna módja elkerülni ezeket. Elméletileg egy ilyen kiigazításnak a gazdaság hirtelen lassulását kellett volna okoznia. Az adatok azonban azt mutatják, hogy 2025-ben a gazdasági növekedés továbbra is 0,6% körül maradt” – húzta alá Bolojan.
Következtetése szerint „2024-ben jelentős fiskális ösztönző intézkedések születtek, amelyeknek azonban csekély volt a gazdasági hatása, belső és külső egyensúlyhiányok halmozódtak fel. 2025-ben fiskális fegyelem volt, de a növekedés hasonló, amelyet a reálbefektetések és strukturális tényezők támogattak. Ez azt mutatja, hogy az alapvető probléma nem a pénz hiánya volt, hanem annak felhasználási módja” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a fiskális konszolidációra a stabilitás, a hitelesség és a fenntartható fejlődés érdekében van szükség.
– szögezte le a miniszterelnök.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest,
2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a szezonalitással kiigazítva 1,6 százalékkal csökkent 2024 azonos negyedévével összehasonlítva.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás