Bolojan nem aggódik a technikai recesszió miatt
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”. Facebook-oldalán pénteken közzétett posztjában Bolojan bírálta elődeit, mondván, hogy „merev kiadásokat” hajtottak végre és „a társadalmi és inflációs nyomások kompenzálását” támogatták.
2026. február 13., 11:012026. február 13., 11:01
Ilie Bolojan azzal érvel, hogy mióta miniszterelnökké választották, „megkezdődött az átmenet a hiányon és fogyasztáson alapuló, látszólag jólétet teremtő, de valójában romboló modelltől a beruházásokon, termelékenységen, exporton és költségvetési fegyelmen alapuló modell felé”.
„Ahhoz, hogy helyesen megértsük Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, fontos, hogy 2024-et és 2025-öt ugyanazon folyamat részeként tekintsük” – magyarázta Bolojan a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amelyben kielemezte az általa atipikus évnek” nevezett 2024-es – amikor Marcel Ciolacu (PSD) volt a miniszterelnök – gazdasági adatokat.
„Magas költségvetési hiányunk volt, amely a GDP közel 8–9 százalékát tette ki, jelentős külső hiányunk volt, amely a GDP 8,2 százalékára rúgott, és mégis, a reálgazdasági növekedés alacsony, 1% alatti volt. Normális esetben egy ilyen fiskális ösztönző sokkal erőteljesebb növekedést eredményezett volna. Ez nem történt meg.
– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Majd meg is válaszolta:
„Mert a 2024-ben elköltött pénz jelentős része a pillanatnyi fogyasztásra, a merev kiadásokra és a társadalmi és inflációs nyomások ellensúlyozására irányult, nem pedig a reálgazdasági fejlődésre. Az erős fogyasztás pedig az import növekedéséből származott.
– érvelt Bolojan. Aki azt állítja, hogy Ciolacu miniszterelnöki mandátuma alatt, 2024-ben Románia „sokat költött, de alig növekedett. A helyzet kedvezőnek tűnt, de a gazdasági egyensúlytalanságok egyre markánsabbá váltak”.
„Megkezdődött a fellendülés. A GDP körülbelül 1 százalékát kitevő korrekciót hajtottunk végre, ami jelentős erőfeszítést jelentett, és társadalmi költségekkel és elégedetlenséggel járt. Bárcsak lett volna módja elkerülni ezeket. Elméletileg egy ilyen kiigazításnak a gazdaság hirtelen lassulását kellett volna okoznia. Az adatok azonban azt mutatják, hogy 2025-ben a gazdasági növekedés továbbra is 0,6% körül maradt” – húzta alá Bolojan.
Következtetése szerint „2024-ben jelentős fiskális ösztönző intézkedések születtek, amelyeknek azonban csekély volt a gazdasági hatása, belső és külső egyensúlyhiányok halmozódtak fel. 2025-ben fiskális fegyelem volt, de a növekedés hasonló, amelyet a reálbefektetések és strukturális tényezők támogattak. Ez azt mutatja, hogy az alapvető probléma nem a pénz hiánya volt, hanem annak felhasználási módja” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a fiskális konszolidációra a stabilitás, a hitelesség és a fenntartható fejlődés érdekében van szükség.
– szögezte le a miniszterelnök.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest,
2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a szezonalitással kiigazítva 1,6 százalékkal csökkent 2024 azonos negyedévével összehasonlítva.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Carrefour csoport csütörtökön a francia Euronext tőzsdén bejelentette, hogy kizárólagos tárgyalásokat kezdett a Pavăl Holdinggal, vagyis a Dedeman áruházlánc tulajdonosaival a romániai tevékenységének teljes értékesítéséről.
Világszerte akár 6000 munkahelyet szüntethet meg a következő két évben a Heineken a sör iránti kereslet csökkenése miatt.
A szakértők szerint 2026 újabb negatív rekordokat hozhat az ingatlanfejlesztési területen, különösen az adóemelések és a lakóházak iránti kereslet folyamatos gyengülése miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy „teljes mértékben ellenzi” a 10 százalékos bércsökkentést az egészségügyi rendszerben alkalmazott, ugyanakkor támogatja a teljesítményalapú fizetést.
Nem emelkednek a gázárak 2026. április 1-jétől, ha a piacot a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően akkortól liberalizálják – vélekedik a Versenytanács alelnöke, Dan Pascu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!