Bolojan nem aggódik a technikai recesszió miatt
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”. Facebook-oldalán pénteken közzétett posztjában Bolojan bírálta elődeit, mondván, hogy „merev kiadásokat” hajtottak végre és „a társadalmi és inflációs nyomások kompenzálását” támogatták.
2026. február 13., 11:012026. február 13., 11:01
Ilie Bolojan azzal érvel, hogy mióta miniszterelnökké választották, „megkezdődött az átmenet a hiányon és fogyasztáson alapuló, látszólag jólétet teremtő, de valójában romboló modelltől a beruházásokon, termelékenységen, exporton és költségvetési fegyelmen alapuló modell felé”.
„Ahhoz, hogy helyesen megértsük Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, fontos, hogy 2024-et és 2025-öt ugyanazon folyamat részeként tekintsük” – magyarázta Bolojan a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amelyben kielemezte az általa atipikus évnek” nevezett 2024-es – amikor Marcel Ciolacu (PSD) volt a miniszterelnök – gazdasági adatokat.
„Magas költségvetési hiányunk volt, amely a GDP közel 8–9 százalékát tette ki, jelentős külső hiányunk volt, amely a GDP 8,2 százalékára rúgott, és mégis, a reálgazdasági növekedés alacsony, 1% alatti volt. Normális esetben egy ilyen fiskális ösztönző sokkal erőteljesebb növekedést eredményezett volna. Ez nem történt meg.
– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Majd meg is válaszolta:
„Mert a 2024-ben elköltött pénz jelentős része a pillanatnyi fogyasztásra, a merev kiadásokra és a társadalmi és inflációs nyomások ellensúlyozására irányult, nem pedig a reálgazdasági fejlődésre. Az erős fogyasztás pedig az import növekedéséből származott.
– érvelt Bolojan. Aki azt állítja, hogy Ciolacu miniszterelnöki mandátuma alatt, 2024-ben Románia „sokat költött, de alig növekedett. A helyzet kedvezőnek tűnt, de a gazdasági egyensúlytalanságok egyre markánsabbá váltak”.
„Megkezdődött a fellendülés. A GDP körülbelül 1 százalékát kitevő korrekciót hajtottunk végre, ami jelentős erőfeszítést jelentett, és társadalmi költségekkel és elégedetlenséggel járt. Bárcsak lett volna módja elkerülni ezeket. Elméletileg egy ilyen kiigazításnak a gazdaság hirtelen lassulását kellett volna okoznia. Az adatok azonban azt mutatják, hogy 2025-ben a gazdasági növekedés továbbra is 0,6% körül maradt” – húzta alá Bolojan.
Következtetése szerint „2024-ben jelentős fiskális ösztönző intézkedések születtek, amelyeknek azonban csekély volt a gazdasági hatása, belső és külső egyensúlyhiányok halmozódtak fel. 2025-ben fiskális fegyelem volt, de a növekedés hasonló, amelyet a reálbefektetések és strukturális tényezők támogattak. Ez azt mutatja, hogy az alapvető probléma nem a pénz hiánya volt, hanem annak felhasználási módja” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a fiskális konszolidációra a stabilitás, a hitelesség és a fenntartható fejlődés érdekében van szükség.
– szögezte le a miniszterelnök.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest,
2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a szezonalitással kiigazítva 1,6 százalékkal csökkent 2024 azonos negyedévével összehasonlítva.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás