A Kárpát-medencében a szüretet szeptember utolsó napjaitól október végéig ejtették meg. Mivel a keresztény világban a bor Krisztus Urunk vére által nemes italnak számít, nagy körültekintéssel és tisztelettel fogtak hozzá a szőlőhegyek vallatásának.
Egy magyarországi fiatalember fél Európát körbeutazza kerékpárral. Miért indul el? Hol alszik? Miből fedezi a költségeit? Ezekről beszélgettünk Pál Mártonnal, aki az interjú megjelenésének idején már Portugáliában kerekezik.
Molnár Tamás asztalos öregebb koránál. No nem kinézetre, inkább gondolatai tükröznek klasszikus időszakot, amikor a kétkezi munkának még megvolt a becsülete. Visszanyúl a hagyományokhoz, és ami érték, annak saját tudása szerint adja vissza a rangját.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának ajándékaként idén is megérkeztek Erdélybe a magyar állampolgársággal rendelkező kisgyerekes szülőknek szánt babacsomagok. Kőrösi Viktor Dávid konzul a részletekről tájékoztatott.
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetét a disznóvágás hagyományának szenteli. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szerepelnek.
Vajon honnan jön a belső késztetés a legjobbra? A válasz egyszerű: a kockázatot próbáljuk elkerülni. Ha legjobbak vagyunk, akkor nem érhet kritika. Ha a legjobbat választottam, érhet-e szemrehányás döntésemben? Megtévesztő és csalóka ideál ez.
Szakmai útjáról, a 21. századi ember lelki gondjairól, a mindnyájunkat sakkban tartó koronavírus-járványról és annak lecsapódásáról beszélgettünk Csókási Budaházi Emese szatmárnémeti pszichológussal.
A Partiumban egyre nagyobb teret nyertek a múltmentő törekvések. Több helyen is körvonalazódnak azok a lehetőségek, amelyek szűkebb hazánk felbecsülhetetlen néprajzi és történelmi hagyatékaiként lehetőséget biztosítanak az újjáéledő faluturizmushoz.
Van-e recept arra, hogy a nagyot álmodó fiatalokat ne dorongoljuk le, hanem biztassuk terveik megvalósításában? Az emberiség történelmének sok kiváló személyisége a bizonyíték arra, hogyan vált közössége igazi hősévé.
Ma is élnek olyanok, akik visszaemlékeznek a múlt század eleji tanyavilágra. A tanyákon nem sokat számított az idő fogalma. Egyetlen viszonyítási pont a Nap járása volt, amelynek felkelte és esti nyugvása határozta meg a pusztai ember napi munkarendjét.
Tévhiteket oszlatott el és a bizalmon alapuló közvetlen értékesítés kiépítésének fontosságát hangsúlyozta Ladó Hunor kertészmérnök, falugazdász, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének képviselője, aki a biogazdálkodásról tartott előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2015-ös egészségügyi világszervezeti jelentés szerint a vörös húsok gyakori fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent. Egy újabb kutatás ezt cáfolja, de a szakemberek körében továbbra sincs egyetértés a marha-, a sertés- vagy a vadhúsok hatásáról.
Legbiztosabban biotermékekkel őrizhetjük meg egészségünket, állítja a hazai biomozgalom megalapozója, dr. T. Veress Éva biológus. A nyolcvanéves szakemberrel kolozsvári otthonában a romániai biotermesztésről és ökogazdálkodásról beszélgettünk.
Visszatérő eset, hogy a szociális médiát nézegetve felbukkannak azok a grafikák, amelyek a siker mögötti hatalmas munkára hívják fel a figyelmet. Általában jéghegyet ábrázolnak.
Tanárnő álldogál a fénymásoló mellett. Kezében felmérő, a diákoknak szeretne másolni. Bizonytalanul nyomogatja a gombokat, beszél hozzá. A túlhasznált fénymásoló nem hatódik meg, és a beszélgetés sem lep meg. Sokan tartunk az új technológiáktól.
A Kossuth Rádió Hajnali – Népzene korán kelőknek című műsor a húsvétot követő héten a locsolkodás hagyományát mutatja be. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogatott.
A gyöngyhímzés virágkorát éli: e ritkának számító kézműves foglalkozás olyan termékekkel örvendezteti meg a vásárlót, amely értékes ajándék. Süle Erika szilágysági ékszerkészítő egy évtizede űzi a saját leleményessége alapján megtanult új mesterségét.
Húsvét közeledtével a Hagyományok Háza munkatársa Burján Istvánt, a pécsi Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusát kérdezte két helyi népszokásról: a hosszúhetényi báránylesről és a bólyi Emmausz-járásról.
Látogatottsági adatok