egy 2009-ben megjelent tanulmány szerint romániában a szorongásos problémák előfordulási gyakorisága a legmagasabb
Fotó: Pixabay.com
Szinte mindannyian irtózunk valamitől: póktól, tűtől, zárt terektől. Sokszor nem fordítunk különösebb figyelmet félelmeinkre, pedig a fóbiák könnyen súlyos szorongáshoz vezethetnek. Pordea Anett pszichológus szerint jobban oda kellene figyelnünk mentális egészségünkre.
2018. augusztus 10., 21:452018. augusztus 10., 21:45
2018. augusztus 10., 22:022018. augusztus 10., 22:02
A fóbia kifejezés a görög phobos szóból ered és menekülést, rémületet jelent, a pszichológiában túlzott, bénító félelem egy olyan tárgytól vagy helyzettől, ami hétköznapi esetben nem jelent veszélyforrást. A fóbiákat kiváltó helyzetek többsége a nem fóbiás egyének számára is félelemkeltők lehetnek. Azonban a fóbiás egyéneknél a kiváltó helyzetekhez rendelt kockázat és a sérülések mértékének, valószínűségének felnagyítása iszonnyá alakítja az egészséges félelmet. Bár sokan hajlamosak fölösleges hisztériaként megbélyegezni egy-egy ilyen esetet, a fóbia erős szorongást, olykor pánikrohamot, azaz heves szívverést, gyors pulzust, szédülést, rosszullétet, ájulásérzést, gyengeséget vált ki, ami erős elkerülési vággyal társul.
Pordea Anett kolozsvári pszichoterapeuta lapunknak elmondta, a felnőttek általában felismerik a félelem irracionális jellegét, azonban ezen az egyszerű belátás nem képes segíteni, például az összetett fóbiákban szenvedők már nem tudják az összes rettegett helyzettől távol tartani magukat.
Egy 2009-ben megjelent tanulmány szerint Romániában a szorongásos problémák előfordulási gyakorisága a legmagasabb, azaz a népességnek mintegy 7 százalékára vonatkozik, amit a hangulatzavarok, a függőségek és a figyelem-, magatartászavaros problémák követnek. A szorongásos megbetegedéseken belül a leggyakoribbak a specifikus fóbiák. Szaksegítséget az érintettek leginkább pánikbetegség, szociális fóbia vagy szorongás, esetleg sajátos fóbiák esetén kérnek. A specifikus fóbiák a nőknél gyakrabban fordulnak elő, de a magas átlagjövedelmet biztosító országokban is nagyobb az előfordulási arány. Átlagosan 8 éves korban jelennek meg a tünetek, az esetek 60 százalékában másodlagos, harmadlagos mentális betegségek előzményeként bukkannak fel. Egy 2017-ben publikált, 22 országot felölelő nemzetközi felmérés szerint az összetett fóbiák esetén, vagyis a félelem altípusainak számszerű növekedésével arányosan egyre súlyosabb azok mindennapi tevékenységekre gyakorolt bénító hatása, és ezzel együtt nő a társuló betegségek, más szorongásos zavarok, depresszió száma is.
Pordea Anett pszichológus szerint legtöbben későn veszik igénybe a segítséget
Az emberek általában elhanyagolják mentális egészségük karbantartását, de az sem mellékes, hogy még ma is sokan nehézkesen férnek hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz” – magyarázta a pszichoterapeuta. Kifejtette, a felnőttkorban jelentkező fóbiák általában konkrét trauma hatására vagy gyermekkori félelmek eredményeképpen jönnek létre. A gyermekkorból visszamaradt félelmek tartalma pedig nem ritkán valamilyen fizikai sérülésre vagy a halál veszélyére vonatkozik. A specifikus fóbiák kialakulásakor inkább az olyan tényezők számítanak, mint más közeli családtag esetében meglévő iszony, szociális és megfigyelésen alapuló tanulás, utánzás vagy akár váratlan pánikrohamok megtapasztalása.
Egyesek bizonyos állatoktól, mások a magasságtól, víztől, vértől félnek. A specifikus fóbiák kezdete túlnyomórészt gyermekkorra tehető, egy másik részük viszont a húszas évek közepén jelenik meg. Jellemzően több évig vagy akár évtizedig is elhúzódhatnak, és nagyon ritka esetben enyhül magától megfelelő kezelés hiányában.
A genetikai sérülékenység is fontos szerepet játszik a félelmek kialakulásánál: egy túlzottan gátlásos, félénk gyermekben például nagyobb valószínűséggel alakul ki fóbia 8–9 éves korra, mint egy kevésbé visszahúzódó társában. Az örökletes és környezeti tényezők összjátéka szintjén olyan kognitív sérülékenységgel is számolnunk kell, ami előkészíti a személyt arra, hogy félelemkeltő helyzetben önmagát kiszolgáltatottként észlelje, de el is tanulhatóak az eltúlzott félelmek. Sok esetben ezek a fóbiák az evolúció során kifejlődött túlélési ösztönök miatt jelentkeznek: például a mérgezéstől való tudatalatti félelem miatt retteghetünk a vértől, tűszúrástól.
„Kiemelést érdemel az agorafóbia és a szociális fóbia. Ezek sok esetben 20 éves kor felett jelentkeznek, ami az agorafóbia esetén feltehetőleg a felnőtt vagy szülői szerep vállalásával, a függetlenedés és a megnövekedett elvárások és szociális támasz elvesztése miatt aktiválódik, más temperamentumbeli érzékenységek és az egyén előzetes tapasztalatai hatására” – magyarázta a pszichológus. Az agorafóbia az olyan helyzetek elkerülésére vonatkozik, amelyekből nehéz, kínos volna a menekülés, vagy ahol egy lehetséges pánikroham esetén kis valószínűséggel kaphatna az egyén segítséget, ellátást. Ezért az agorafóbiás nem akar egyedül maradni otthon, elkerüli a zsúfolt helyeket, bevásárlóközpontokat, tömegközlekedést, zárt helyeket és a nyílt tereket is. Sok esetben pánikroham előzi meg az iszonyt, ami miatt egyre elkerülőbb lesz a személy, de veszélyhelyzetben átélt szorongása is átcsaphat pánikba. Fokozatosan beszűkül az élettere, nem mer kimozdulni, elveszíti a teljesítőképesség és kontroll érzését, ami súlyosan aláássa az emberi kapcsolatainak minőségét, szakmai eredményességét, önbizalmát. Ilyenkor mindenképpen ajánlott a szaksegítség igénybevétele.
indokolatlanul erősen félnek a megszégyenüléstől, megsemmisüléstől és megalázottságtól. Mindez kiterjedhet a nyilvános beszédre, étkezésre, írásra, illetve az érintett kerüli az ilyen jellegű helyzeteket. Az esetek több mint 90 százalékában az illető személy már tapasztalt korábban traumatikus élményt, például megszégyenülést, de az evolúciós előkészítettségnek és a félénkségnek, szégyenlősségnek, passzivitásnak is lényeges szerepe van a probléma kialakulásában.
Dr. Vajas Tímea azt ajánlja, senki ne kerülje el a háziorvost
Fotó: Makkay József
„Pszichoterápiás folyamatban általános érvényű, mindenkire egyformán ható kezelés nincs. A fejlődés és gyógyulás az egyéni élettörténetből feltárt és megértett hatások, érzékenységek, temperamentumbeli különbségek segítségével történik. A terápia olyan, mint egy dizájn, ami folyamatosan épül fel és egy a kliens szükségleteit célozza meg” – szögezte le a szakember. Pordea Anett hangsúlyozta, a hatékony terápia közös erőfeszítés, ahol a pszichológusok a tanulást, cselekvést mozdítják előre. A szorongások, fóbiák közös nevezője a veszéllyel, sérüléssel szembeni fokozott sérülékenység vagy kitettség. Ennek kezelésére pedig a veszély észlelésével és értelmezésével kapcsolatos irracionális gondolatok, képzetek átstrukturálása, a túlzott sérülékenység lazítására van szükség. Az önvédelmet szolgáló magatartásokat fokozatosan építik le. A terápiák résztvevői új önszabályozó technikákat tanulhatnak, az érzelmeket relaxációs és a képzelőerőre támaszkodó módszerekkel közelítik meg. Fokozzák a szorongás iránti toleranciát és előmozdítják az elfogadást. A terapeuták erősítik az önbizalmat és kompetenciaérzést.
Vajas Tímea kolozsvári háziorvos ugyanakkor felhívta a figyelmet: szorongás esetén az otthon, internet segítségével felállított diagnózist mindenképpen kerülni kell. Elmondta, családorvoshoz ritkán érkeznek szorongásos panaszokkal, erős fóbiás tünetekkel. Inkább otthon döntik el, mi lehet a baj forrása, és a családorvost megkerülve felkeresnek egy szakorvosi rendelőt.
Míg a terapeuta gyógyszerek nélkül fokozatosan szoktatja páciensét az új helyzetekhez, addig súlyos esetben a pszichiáter antidepresszánsokat ír fel betegének. Egy családorvos ebben irányt tud mutatni, szakembert tud ajánlani, mielőtt a beteg anyagi veszteség mellett több rendelőt felkeresne” – magyarázta a doktornő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!