Régi húsvétok hangulata parasztudvarokban
Fotó: Archív
A Hagyományok Háza évek óta húsvéti gyerekfoglalkozásokat szervez. Az együtt töltött órák alatt a kisiskolások a kereszténység legnagyobb ünnepéhez fűződő népi hagyományokat ismerhetik meg játékos formában.
2019. április 18., 11:172019. április 18., 11:17
2019. április 18., 11:212019. április 18., 11:21
A Hagyományok Háza az ünnepek előtt, így húsvét közeledtével is rendszeresen szervez gyerekprogramokat Budapesten, a a Corvin téri székházában. A kétórás „Ma van húsvét napja” Jeles napok komplex foglalkozás az ünnephez és a mesterségekhez kötődnek. Az első órában hagyományos technikával, tojásberzseléssel, hagymahéjban áztatva készítik el a hímes tojásokat, amiket csuhéból, sodrással készített tartóban vihetnek haza.
A második órában rendhagyó néprajzóra következik sok énekkel, a résztvevők játékkal, archív filmrészletek megtekintésével ismerkednek a húsvéti népszokásokkal. Megtanulják a nagyhét jeles napjaihoz kapcsolódó hiedelmeket, szokásokat, rítusokat.
„A foglalkozások kezdetén általában az ünnepről beszélünk, miben különbözik a hétköznapoktól – avat be a részletekbe Legeza Márta a Hagyományok Háza néprajzos munkatársa, oktatási szakelőadója. – Ezt követően a tavasz kerül szóba, mi az, ami jelzi a természet megújulását a zord tél elmúltával. Napcsalogatókat énekelünk, a költöző madarakhoz, a gólyához, a fecskéhez, a darumadárhoz kapcsolódó mondókákat, énekeket tanulunk.”
Rendhagyó néprajzóra sok énekkel és játékkal
Fotó: Hagyományok Háza
Közben lelkesen hangzanak fel a rigmusok: a „Fecskét látok, szeplőt hányok, selymet gombolyítok”, valamint a „Gólyát látok, fél lábon állok, aki nem áll fél lábon, szamár lesz a nyáron.”
Ezt követi a kapuzós, darus játék, a kaput két gyerek barkából tartja. „Daru, daru katona, kötöm el az utadat, síppal, dobbal, nádi hegedűvel, egy tekenő kaláccsal, egy liter pálinkával”. Természetesen, a „pálinka” a kulcsszó, a kapu lezárul, és a barka az új kapusok kezébe vándorol.
A barkával kapcsolatban a virágvasárnapi szentelt barkához kapcsolódó szokásokról esik szó, a templomból vitt ág a villámot tartja távol, Kárpátalján a betegeket e „szentelt cicuskával” suhintják meg. Az elnevezés nagyon tetszik a gyerekeknek, nevetnek, rögtön megjegyzik.
Egy régen készült fotót nézve a nagyböjti lemondásokat sorolják: a negyven nap alatt nem tartottak lakodalmat, a mulatozások is elmaradtak, viszont a karikázó táncot eljárhatták. A vasárnapi templomozás után a lányok összeálltak, és körben, énekszóra táncoltak.
Aranyos víznek, vagy szótlan víznek mondták a nagypéntek hajnali mosdást, amikor a lányok a kúthoz, patakhoz mentek, és némán mosták meg arcukat. Természetesen a gyerekek ezt is eljátsszák; szokatlan csend lesz hirtelen.
Fehér vasárnap (húsvétot követő vasárnap) a fiatalok a megmaradt tojásokkal „felfegyverkezve” vonultak ki a domboldalra, s tojást gurítottak, s akinek épen gurult a tojása a legtávolabbra, az volt a győztes. A kis csapatok – természetesen fatojással, sok nevetéssel és hangos drukkolással – idézik a szokást.
A fehér vasárnapot más vidékeken mátkavasárnapnak is hívták, amikor a lányok a leánytársukhoz komatállal mentek át, s terülj, terülj asztalkámmal pecsételték meg barátságukat egy évre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!