Régi húsvétok hangulata parasztudvarokban
Fotó: Archív
A Hagyományok Háza évek óta húsvéti gyerekfoglalkozásokat szervez. Az együtt töltött órák alatt a kisiskolások a kereszténység legnagyobb ünnepéhez fűződő népi hagyományokat ismerhetik meg játékos formában.
2019. április 18., 11:172019. április 18., 11:17
2019. április 18., 11:212019. április 18., 11:21
A Hagyományok Háza az ünnepek előtt, így húsvét közeledtével is rendszeresen szervez gyerekprogramokat Budapesten, a a Corvin téri székházában. A kétórás „Ma van húsvét napja” Jeles napok komplex foglalkozás az ünnephez és a mesterségekhez kötődnek. Az első órában hagyományos technikával, tojásberzseléssel, hagymahéjban áztatva készítik el a hímes tojásokat, amiket csuhéból, sodrással készített tartóban vihetnek haza.
A második órában rendhagyó néprajzóra következik sok énekkel, a résztvevők játékkal, archív filmrészletek megtekintésével ismerkednek a húsvéti népszokásokkal. Megtanulják a nagyhét jeles napjaihoz kapcsolódó hiedelmeket, szokásokat, rítusokat.
„A foglalkozások kezdetén általában az ünnepről beszélünk, miben különbözik a hétköznapoktól – avat be a részletekbe Legeza Márta a Hagyományok Háza néprajzos munkatársa, oktatási szakelőadója. – Ezt követően a tavasz kerül szóba, mi az, ami jelzi a természet megújulását a zord tél elmúltával. Napcsalogatókat énekelünk, a költöző madarakhoz, a gólyához, a fecskéhez, a darumadárhoz kapcsolódó mondókákat, énekeket tanulunk.”
Rendhagyó néprajzóra sok énekkel és játékkal
Fotó: Hagyományok Háza
Közben lelkesen hangzanak fel a rigmusok: a „Fecskét látok, szeplőt hányok, selymet gombolyítok”, valamint a „Gólyát látok, fél lábon állok, aki nem áll fél lábon, szamár lesz a nyáron.”
Ezt követi a kapuzós, darus játék, a kaput két gyerek barkából tartja. „Daru, daru katona, kötöm el az utadat, síppal, dobbal, nádi hegedűvel, egy tekenő kaláccsal, egy liter pálinkával”. Természetesen, a „pálinka” a kulcsszó, a kapu lezárul, és a barka az új kapusok kezébe vándorol.
A barkával kapcsolatban a virágvasárnapi szentelt barkához kapcsolódó szokásokról esik szó, a templomból vitt ág a villámot tartja távol, Kárpátalján a betegeket e „szentelt cicuskával” suhintják meg. Az elnevezés nagyon tetszik a gyerekeknek, nevetnek, rögtön megjegyzik.
Egy régen készült fotót nézve a nagyböjti lemondásokat sorolják: a negyven nap alatt nem tartottak lakodalmat, a mulatozások is elmaradtak, viszont a karikázó táncot eljárhatták. A vasárnapi templomozás után a lányok összeálltak, és körben, énekszóra táncoltak.
Aranyos víznek, vagy szótlan víznek mondták a nagypéntek hajnali mosdást, amikor a lányok a kúthoz, patakhoz mentek, és némán mosták meg arcukat. Természetesen a gyerekek ezt is eljátsszák; szokatlan csend lesz hirtelen.
Fehér vasárnap (húsvétot követő vasárnap) a fiatalok a megmaradt tojásokkal „felfegyverkezve” vonultak ki a domboldalra, s tojást gurítottak, s akinek épen gurult a tojása a legtávolabbra, az volt a győztes. A kis csapatok – természetesen fatojással, sok nevetéssel és hangos drukkolással – idézik a szokást.
A fehér vasárnapot más vidékeken mátkavasárnapnak is hívták, amikor a lányok a leánytársukhoz komatállal mentek át, s terülj, terülj asztalkámmal pecsételték meg barátságukat egy évre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!