Ábrám Zoltán (balról a harmadik) szerint egy orvos csak akkor lehet hiteles a küzdelemben, ha maga sem dohányzik
Hatéves dohányzáskutatási program eredményeit mutatták be Marosvásárhelyen. Az orvos-kutatók a megelőzésre és a leszoktatásra helyezik a hangsúlyt. A MOGYE részvételével zajló projektről dr. Ábrám Zoltán egyetemi oktatót kérdeztük.
2018. június 02., 21:222018. június 02., 21:22
2018. június 02., 21:262018. június 02., 21:26
Három ország részvételével megszervezett, hat évig tartó dohányzáskutatási programot értékeltek ki a napokban Marosvásárhelyen. Az észak-karolinai Davidson College, majd a szintén egyesült államokbeli Wake Forest University és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) együttműködésében megszervezett kutatási tervben magyarországi szakemberek is részt vettek. A 2012–2017 között zajló programot az amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet támogatta. A végső kiértékelésre az amerikai partner, dr. Kristie L. Foley professzor, a házigazda, dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, valamint a hét kutatási téma vezetői és a program tagjainak jelenlétében került sor. A kutatási programról, illetve a dohányzás kockázatairól dr. Ábrám Zoltán beszélt lapunknak.
A MOGYE első alkalommal bonyolított le olyan összetett és együttműködésen alapuló projektet, amelyet az amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet támogatott. Ábrám komoly eredménynek tartja, hogy az egyetem sikeresen megpályázta az amerikai támogatású programot, hiszen a kiírásokra sokan pályáznak a világból.
– Az egész kutatási programot modellértékűnek tartjuk, és „névjegykártyaként” könyvet jelentettünk meg – Ábrám Zoltán, Nădăşan Valentin: Dezvoltarea capacităţii de cercetare în domeniul fumatului în România, University Press, 2018 –, amely a kutatás és eredményeinek a bemutatásán túl az egész projekt kronológiai ismertetésére vállalkozik –magyarázza Ábrám Zoltán. A kutatók, kutatásvezetők félévente találkoztak amerikai és magyarországi mentoraikkal, ilyenkor tudományos összejöveteleket tartottak, valamint megbeszélték a kutatás lebonyolítását, a tervek megvalósítását. Bukarestben 2016 novemberében a parlamentben mutattak be a programról egy jelentést döntéshozók, szakemberek és civil szervezetek számára.
A programnak Budapesten komoly előzményei vannak, hiszen az amerikai partner 2007 és 2012 között egy Magyarországra kiterjedő szerteágazó kutatást támogatott Balázs Péter, a budapesti Semmelweis Egyetem professzorának az irányításával. Magyarországon összesen kilenc alprojekt valósult meg tudósok és egészségügyi szakemberek munkájának bevonásával. Adatbázist állítottak össze a várandós nők dohányzási szokásairól, javaslatokat fogalmaztak meg a politikai és az egészségügyi döntéshozók számára. Az amerikai partner egy újabb sikeres pályázattal a program támogatását kiterjesztette Romániára is.
különböző megelőzési és leszokási tevékenységek megszervezésére, az alkalmazott módszerek hatékonyságának a vizsgálatára, gazdasági hatástanulmány elvégzésére, sőt a cigarettafüst okozta levegőszennyezés monitorizálására is” – magyarázza Ábrám Zoltán. Az erdélyi felméréseket elsősorban Maros megyei mintákon végezték el, de egyes témák – általános iskolások, családi típusú házakban élők –Hargita, Kovászna, Szeben és Fehér megyére is kiterjedtek.
A dohányzás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a serdülőkorúak körében, és a rászokás időpontja egyre korábbi. Becslések alapján naponta több mint négyezer kiskorú fiatal gyújt rá első cigarettájára. Európa lakosságának több mint egynegyede cigarettázik, miközben a dohányzó lakosság 28 százaléka 15–24 év közötti fiatal. Nemrég megjelent adatok alapján a 13 év feletti korosztály dohányzása tekintetében Románia a 4. helyet foglalja el az Európai Unió országai között. Ezért továbbra is kiemelkedő fontosságú a dohányzásellenes kampányok fenntartása, a megelőzés kiterjesztése a fiatalkorú lakosságra –figyelmeztet a szakember.
A dohányzás néhány százalékkal csökkent ugyan az utóbbi évtizedben, de még túl magas egyes csoportok, például a fiatalok, az orvostanhallgatók és az orvosok körében. Az is elgondolkodtató, hogy Romániában az orvosok vagy egészségügyben dolgozó szakemberek 43 százaléka dohányzik. A marosvásárhelyi kutatás adatai alapján a MOGYE hallgatóinak 34 százaléka dohányzik. Erre alapozva Kikeli Pál professzor elindította a Dohányfüstmentes orvosi egyetem projektet, amelynek keretében az egyetemistáknak tabakológiai kurzusokat tartanak. Ábrám szerint egy orvos csak akkor lehet hiteles e küzdelemben, ha maga sem dohányzik.
A marosvásárhelyi szakember szerint a dohányzás ellen sok állam egészségügyi rendszere küzd. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa országaiban fektetik a legnagyobb hangsúlyt a megelőzési tevékenységekre: e módszerek nemcsak a megelőzést, hanem ugyanolyan kiemelten a leszokást is szolgálják.
„A dohányzási állapot alapján három csoportot különböztetünk meg: nem dohányzó, leszokott dohányos és dohányos. A fejlett országokban sikeresen alkalmazott egészségfejlesztő programoknak köszönhetően egyre magasabb a leszokott dohányosok aránya. Míg Amerikában a dohányosok több mint felének sikerült leszoknia a cigarettáról, Romániában ez az arány alig éri el a 12 százalékot” – mondja Ábrám Zoltán.
Romániában távolról sem ilyen sikeresek a programok. Éppen ezért a kutatás egyik fontos célkitűzése volt, hogy a helyi lehetőségek és a sikeres külföldi tapasztalatok alapján felvázoljon néhány lehetőséget a továbblépésre. A bukaresti parlamentben bemutatott jelentés újszerű gazdasági számításokat és becsléseket ismertetett. A kutatók abból indultak ki, hogy a leszokás tényezői közül a cigaretta magas ára fejti ki a legnagyobb hatást. Amennyiben a dohánytermékekre kivetett adók még inkább növekednek –a jövedéki adó 65 százalékra emelkedne –, a romániai lakosság körében a fogyasztott dohánytermékek mennyiségének a csökkenése valószínűsíthető. Közben nőnének a bevételek, és több pénz jutna megelőzési programokra: törvény írja elő ugyanis, hogy a bevételek egy részét erre vissza kell fordítani.
Amint az a hatéves kutatómunka adataiból kiderült, óriási jelentőséggel bír a megelőzés, amely össztársadalmi feladat. E folyamatban szerep hárul a döntéshozókra, a szakemberekre, az oktatási intézményekre és természetesen az egészségügyre. Ábrám szerint az elsődleges megelőzés területén a középiskolások körében eredményesnek bizonyult annak a számítógépes dohányzásmegelőzési programnak a felhasználása, amelyet amerikai mintára alkalmaztak. Az erdélyi kutatók hasznosnak tartanák ennek kiterjesztését az egész országra. Sikeres megelőzési foglalkozásokat tartottak szociális gyermekintézményekben lakó gyermekek és pedagógusaik számára, ugyanakkor várandós anyák esetében is. Mivel gyakrabban válnak dohányzóvá azok a diákok, akiknek a családjában vagy baráti társaságában cigarettáznak, kiemelt jelentőségű a megelőzés kiterjesztése az egész társadalomra.
A dohányzás főbb kockázatai
A világon 1,3 milliárd ember dohányzik. Közülük évi rendszerességgel 6–7 millióan halnak meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben. A dohányzás (nikotinfüggőség) betegség, amely világszinten jelentős közegészségügyi problémát képvisel: az egyik legfontosabb kockázati tényező, számos betegség kialakulásának az előidézője. „Leglátványosabban tüdőbántalmakat – tüdődaganat, tüdőtágulat, idült bronchitis –és verőérszűkületet okoz. Mindez könnyen megelőzhető lenne, ha sikerülne elérni a cigaretta kezdeti elutasítását. Káros hatásai már rövidtávon megfigyelhetőek, hosszú távú használata esetén azonban súlyos, visszafordíthatatlan elváltozásokat, betegségeket idézhet elő” – fogalmaz a szakember. Több évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a múlt század közepén elterjedt cigarettázás daganatkeltő hatását tudatosítsák az angolszász államokban. Ábrám szerint éppen ezért a füstmentes alternatív dohánytermékek – elektromos cigaretták – várható káros hatásairól csak később lehet majd járványtani adatok alapján beszélni. Hiszen a kátrány és a szén-monoxid hiánya miatti káros hatásuk kiküszöbölése mellett a szervezetbe kerülő gőzök, fémek mérgező hatásai csakis később nyilvánulhatnak meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!