
Futóverseny az ACSF Juniorul edzésén. Minél kisebb a gyermek, annál jobban szereti a mozgást
Fotó: Hevele Lili
Segít a stressz legyőzésében, hozzájárul az egészséges életmódhoz, távol tartja a plusz kilókat –a rendszeres testmozgás számtalan előnnyel jár. Varga Szilveszter tanár-edző szerint a tudatos mozgást minél előbb meg kell ismertetni a gyerekekkel.
2018. április 06., 14:062018. április 06., 14:06
2018. április 06., 14:122018. április 06., 14:12
Napjaink képernyők előtt görnyedő társadalma mozgásszegény életmódot folytat. A túlhajszolt életvitel, valamint a közlekedési eszközöktől zsúfolt utak nem segítik a sport iránti érdeklődés növelését. Ha szoros a napi beosztás, a mozgás az első, amiről lemondunk.
Egyre több szakember mondja, hogy magas az elhízással, szív- és érrendszeri betegségekkel, anyagcsere problémákkal, mozgásszervi bajokkal küszködők száma. Bár a mozgáshiány következményeit általában lebecsüljük, a felsorolt betegségek mind összefügghetnek ezzel. A fizikai edzettség az elmét és a memóriát is karbantartja. A lassú vérkeringés miatt a jó kedélyállapotért felelős hormonok nem képesek megfelelő mértékben termelődni. Emiatt megnőhet a depresszió és a szorongásos betegségek kialakulásának az esélye.
A testmozgás minden korosztály számára létfontosságú. Hozzájárul a fiatal szervezet egészséges fejlődéséhez, segíti a szociális beilleszkedést, valamint a megfelelő önbizalom kiépítésében is jelentős szerepe van. Mindemellett a szabadban végzett sportok növelhetik a gyerekek természet iránti szeretetét.
A testmozgás nemcsak a fiatal generációknak, de az idősek számára is lényeges. A mozgásnak köszönhetően a napi gyógyszeradag jó néhány szemmel csökkenhet. Az időskori szomorúságtól, esetleg depressziótól is könnyen messze sétálhatnak a mozogni vágyók, miközben pár évet le is tagadhatnak a korukból. Az idősebb korosztálynak a leginkább ajánlott testmozgások: a séta, úszás, kertészkedés, biciklizés, kirándulás.
Varga Szilveszter edző szerint minden korosztálynak létfontottosságú a mozgás
Fotó: Hevele Lili
A gyerekek általában ösztönösen szeretnek mozogni. Mégis fontos, hogy a testmozgás sokszínűségét minél hamarabb megismerjék, és a sportolás a későbbiekben is vonzó maradjon számukra. A gyerek- és serdülőkori testedzés jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt és akár időskorban is. A játékon kívüli, rendszeres, tudatos sport már 5–7 éves korban elkezdhető. Ebben az életszakaszban a labdajátékok, a torna, a ritmikus gimnasztika, a küzdősportok gyakorolhatók. Az úszás azonban már ennél hamarabb is kezdhető. A nagyobb erőt igénylő sportágakat 13–14 éves kortól űzhetik a gyerekek.
„A csapatsport közösségépítő hatása rendkívül fontos, hiszen megtanít csapatként gondolkozni, fejleszti a szociális kompetenciát”–mondja Varga Szilveszter tanár-edző. Ez különösen lényeges az egyke gyerekek számára, akiknek a társadalomba való beilleszkedés olykor nehezebben megy, mint a testvérekkel rendelkező társaik számára. A csapatszellem orvosolhatja ezt a hibát. Az egyéni sportok hasonló hatást váltanak ki, mivel bár a célt egyedül kell elérni, a felkészülést edzőtársakkal végzik.
– magyarázza Varga, a kolozsvári ACSF Juniorul labdarúgóklub edzője. A gyerekek nagy részének nagyobb vonzóerő a számítógép és a telefon, a labda már nem köti le őket.
A romániai tanügyi rendszer híres arról, hogy jelentős követelményrendszerrel próbálja magas színvonalúvá tenni az oktatást. A középiskolák bizonyos tananyagait más országokban egyetemen tanítják. Az állam sajátos tanügyi rendszerének hatásossága azonban vitatott.
A testnevelésóráknak a célja a mozgás megkedveltetésének kellene lennie, hogy a diákok órák után is menjenek el sportolni – véli a testnevelő tanár. Ennek ellenére ezek az órák is komoly követelményrendszerrel tornyosulnak a diákok fölé. Feltehetőleg ez eredményezi azt, hogy a tanulók sok esetben megpróbálják „kicselezni a tanárokat, illetve a rendszert”. A tanulókat mind orvosi, mind szülői igazolásokkal mentik fel a kötelező testmozgás alól.
„Ilyen esetekben próbálom elmagyarázni a gyerekeknek, hogy nem miattam, hanem a saját egészségük miatt jó, ha tornásznak. Mást nem tehetek” – mondja Varga. A tanár elmondása szerint megfigyelhető egy korosztályokra lebontható folyamat:
Az általános iskola kisebb osztályaiban a gyerekek még nagyon szeretnek mozogni, míg 6–7. osztályos kortól már tehernek érzik, a középiskolában pedig végképp kerülik az iskolai mozgást.
Szerencsére a diákok jelentős százaléka szeret mozogni, így az iskolai csapatok, versenyek többnyire népszerűek. A tanulók számos sportban összemérhetik képességeiket más iskolák tanulóival. Kolozsváron a következő sportágakban indulnak iskolák közti összecsapások: futball, kézilabda, kosárlabda, atlétika, röplabda, talajtorna, akadálypálya. Ezzel a lehetőséggel, ha csak kis mértékben is, de pótolható az iskolák utáni mozgás hiánya. Ezeken az eseményeken a fiatalok kipróbálhatják magukat, kedvet kaphatnak a testmozgáshoz.
Egyes nyugati országok mindennapos iskolai testnevelést vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek aktívan sportoljanak, legalább heti ötször egy órát. Romániában jelenleg az általános iskolákban heti kettő, míg a középiskolákban többnyire heti egy testnevelésóra a kötelező.
„A modernkori gyerekeknek kimondottan nagy szüksége lenne a rendszeres iskolai mozgásra, mivel szabadidejükben inkább az elektronikai eszközök kötik le őket”–mondja Varga Szilveszter. Noha a diákok a sportórák számát növelhetnék, ha választott tárgynak szavaznák meg, ez ritkán fordul elő. Így marad a kötelező óraszám, amely egyes gyerekek teljes sporttevékenységét képezi.
Bár hasznos lenne a heti többszöri testnevelésóra, ennek megvalósítása nem egyszerű. Az iskolák többsége nem áll készen a mindennapos testnevelés bevezetésére, mivel nincs elegendő, megfelelő színvonalú terem, amely ezt lehetővé tenné. A jelenlegi óraszámmal sem oldható meg, hogy a diákok kifogástalan csarnokokban sportolhassanak. „A felszerelések könnyen beszerezhetők, viszont a termekkel sok iskolának problémái vannak, mivel ha a minőség megfelelő is, sok helyen alacsonyak és kicsik”–magyarázza a szaktanár.
A testmozgás pozitív hatásai
A rendszeres testmozgás fizikális és mentális szinten is kifejti előnyös hatását. Ehhez fontos, hogy mindenki olyan mozgásformát válasszon, ami szórakozást, kikapcsolódást jelent számára, nem pedig küszködést. A mozgásnak közismert hatása, hogy távol tartja a plusz kilókat. Az elhízás az utóbbi évtizedekben népbetegséggé vált. A sport segítségével a fölösleges kalóriák elégethetők, így azok nem rakódnak le a szervezet zsírraktáraiban. A fogyást leginkább az aerob edzések segítik elő, amelyek során több időn át nagyobb erőfeszítést kell végezni. Többek között aerob sport a biciklizés, futás, úszás, torna, valamint a különböző harcművészetek. A fogyáshoz azonban nem elég az edzés, ugyanis az étrend megváltoztatása is szükséges.
Az élénk mozgás a szív és tüdő erejét, rugalmasságát növeli, valamint segíti a hatékonyabb működésüket. Csökkentheti a vérnyomást, és ezzel az érelmeszesedés veszélyét is, továbbá fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet.
Az alaposan megmozgatott ízületek megőrzik erejüket és mozgékonyságukat ezáltal csökkentve az ízületi fájdalmat és merevséget. A rendszeres edzés hatására az izmok is megerősödnek. Ennek következtében a csontok védettek lesznek a sérülésektől. A fejlettebb izomzat ugyanakkor stabilitást ad, javítja az egyensúlyt és a koordinációt. Ez utóbbinak különös jelentősége van az időskori elesések megelőzésében.
A fizikai hatások mellett a mozgás mentális téren is pozitív befolyással bír. Oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt, és a depresszió ellen is kitűnő gyógyír. Az agy bizonyos központjában, amelyben az érzések feldolgozása is történik, testi terhelés esetén endorfin, azaz boldogsághormon termelődik. Így a rendszeres mozgás nemcsak egészségesebbé tesz, de boldogabbá is.
Hevele Lili
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!