A miniszterelnök a székelyföldi tüntetések lehetséges okait boncolgatta

Arra a kérdésre, hogy ezek a tiltakozások kivételesek-e, vagy van-e valami sajátosság ezekben a megyékben, Ilie Bolojan azt válaszolta, hogy nem tud pontos értékelést adni.

„Nem tudok pontos értékelést adni. Ahogy értesültem, hogy az gépjárműadó emelése jóval magasabb volt, mint a törvényben meghatározott minimum” – mondta.

Bolojan hozzátette, hogy az elégedetlenséget más tényezők is befolyásolhatják, nem csak a helyi adók.

– mondta, hangsúlyozva, hogy ilyen kontextusban „a dolgokat így vagy úgy is be lehet bemutatni”.

A riporter felvetette, hogy a térségben román és magyar állampolgársággal rendelkező emberek élnek, akik részt vesznek a magyar választásokon is.

Ilie Bolojan ezzel kapcsolatban azt mondta: „Igen, ezeknek a román és magyar kettős állampolgároknak joguk van szavazni.”

„Természetesen az adóemeléseket nem fogadják tapssal, ez a valóság. Mondtam, hogy mi sem szeretünk extra parkolási díjat vagy bármi mást fizetni” – tette hozzá Bolojan.

– hangsúlyozta.

Mint arról beszámoltunk, a csíkszeredai és székelyudvarhelyi tüntetések után szombaton Gyergyószentmiklóson is az utcára vonultak az emberek.

korábban írtuk

Tüntetések Székelyföldön: mi mozgatja a magyarokat, mekkora lehet a baj az RMDSZ háza táján?

A székely emberek példátlan közfelháborodásának oka az anyagilag eleve kitettebb helyzeten túl az RMDSZ elmúlt évekbeli politikájában, valamint az elégedetlenséget kirobbantó adók természetében keresendő – mondja interjúnkban Toró Tibor politológus.

Az emberek arra panaszkodtak, hogy a helyi adók megduplázódtak, sőt megháromszorozódtak, míg a jövedelmek nem tartottak lépést ezekkel az emelésekkel.

A tüntetés során az emberek azt követelték, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból, és azzal vádolták a pártot, hogy olyan politikát támogat, amely terhet ró a polgárokra, és amely messze áll a helyi valóságtól.

Emellett

Az intézkedés támogatná a fogyatékkal élőket, az egyedülállókat és a rossz anyagi helyzetűeket.

Bolojan kitért az ingatlanadók emelésére is.

Mint ismeretes, a téma kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrégiben azt mondta, hogy ezzel a döntéssel elérték a „vörös vonalat”, és hogy a lakosság körében „nagyon nagy” a nyomás.

A miniszterelnök kijelentette, hogy

„Ezek a bevételek a helyi önkormányzatokat illetik, és mivel már nem tudunk annyi pénzt átutalni, mint az előző években, hogy befejezzük az egyes településeken megkezdett beruházási projekteket, több bevételt kellett generálniuk. Természetesen azonban senki, sem én, sem önök, nem akar extra parkolási díjakat, extra telefonszámlákat vagy ingatlanadókat fizetni” – mutatott rá.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány és a helyi önkormányzatok is hibáztak.

– magyarázta Bolojan.

Egy legalább 50 éves épületben élő személy példáját hozva Bolojan kifejtette, hogy „amikor emelték az ingatlanadókat, az ő esetükben az adóemelés nem csak 70 százalékvolt, hanem az adókedvezmény eltörlésével még ennél is magasabb lett. (...) Az ottani hatás sokkal nagyobb volt, mert az adóemelés átfedésben volt az adókedvezménnyel” – hangsúlyozta.

„Talán abban a hitben, hogy így több pénzt fog beszedni. A probléma az, hogy a jelenlegi jogszabályok nem engedik, hogy a törvényben meghatározott minimális szintre csökkentsék. Így néhány területen elégedetlenség alakult ki” – tette hozzá Bolojan.

A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy teljes mentességet már nem lehet biztosítani, mivel Románia már nem rendelkezik ilyen lehetőségekre szánt pénzzel, és hitelt vesz fel.

– zárta Bolojan.

Mint arról beszámoltunk, az elégedetlenségi hullám miatt a kormány fontolóra veszi, hogy jogszabály-módosítással tegye lehetővé az önkormányzatok számára az adók bizonyos mértékű csökkentését.