
A stresszhelyzetek leküzdésében rengeteget segít, ha sokat tartózkodunk a friss levegőn a természetben
Fotó: Pixabay.com
A téli depresszió kellemetlen velejáróit sokan évente megtapasztalják, de a tavaszi felmelegedés is éppúgy járhat fejfájással, ingerlékenységgel, mint a téli korai sötétedés. A tavaszi fáradság kellemetlen tüneteit azonban sok folyadékkal, váltózuhannyal, vitaminokkal leküzdhetjük.
2018. április 21., 08:392018. április 21., 08:39
2018. április 21., 08:402018. április 21., 08:40
A tavaszi bágyadtságra nem betegségként kell tekintenünk, ez ugyanis a szervezet természetes reakciója a hirtelen felmelegedés, környezeti változás miatt. Ahogy télen a korai sötétedéshez, hideghez, úgy tavasszal is alkalmazkodnia kell szervezetünknek a kikelet körülményeihez, ami különösen nehéz feladat a télen megcsappant energiaszintünk miatt. Télen a rövid nappalok miatt a szervezetünk több melatonin hormont termel, amely az alvás egyik alapfeltétele. Ezért is érezzük azt, hogy megnő az alvásigényünk. Tavasszal, ahogy egyre nagyobb napsütésre ébredünk és hosszabbodnak a nappalok, a melatoninképződés hirtelen lecsökken, ez pedig kellemetlen zavart okoz a szervezetünkben, amíg a természetes ritmusunk meg nem szokja az új helyzetet.
Amíg a téli, korai és hosszan tartó sötétedés, illetve az átlagos szürkeség miatt kevés szerotonint termel a szervezetünk, a fény hatására fokozódó folyamat tavasszal hirtelen gyors ütemre vált. A boldogsághormonnak is nevezett neurotranszmitter alacsony szintje depressziós állapotot okozhat, azonban megugrott termelődése tavasszal könnyen kifárasztja a szervezetünket.
A hideg hónapokban általában zsírban és kalóriában dús ételeket fogyasztunk, kevés friss zöldséghez és gyümülcshöz jutunk hozzá. Így, amire beköszöntenek a meleg hónapok, a szervezetünk már érzi az ásványi só- és vitaminhiányt. Mindezek következtében természetes, ha ólmos fáradságot, állandó álmosságot érzünk, ingerlékenyebbek vagyunk, alvászavarral küzdünk. A túl nagy étvágy és étvágytalanság között imbolygunk, sőt, a tavaszi gyakoribb megbetegedéseket sem csak a csalóka időjárásnak, de az átállás következményeinek is köszönhetjük. Sokan vannak, akik a depresszióhoz hasonló tünetekkel küzdve legszívesebben csak a hűvös szobában, paplan alatt vészelnék át ezt az időszakot, ezzel azonban csak rontanak az állapotukon. A szervezet ugyanis sokkal könnyebben átáll, ha szembenézünk a pillanatnyi érzékenységgel.
Számos orvos szerint a legjobb megoldás, ha már idejében odafigyelünk érzékenységünkre, és még a kikelet előtt megelőzzük a kellemetlen tünetek jelentkezését. A téli hónapokban igyekezzünk a napszakok változásához igazodva napfelkeltekor ébredni és tartózkodjunk minél több időt a szabadban. És ha valamilyen sportot űzünk egészségünk érdekében, azt a hidegebb hónapokban se adjuk fel. Ezáltal stabilabban tudjuk tartani a szerotonintermelődést, így tavasszal a szervezetünknek sokkal kisebb erőfeszítésébe kerül majd a meleghez, napsütéshez igazodás. A téli ünnepek alkalmával bármennyire is nehéz ételeket fogyasztottunk, étkezzünk változatosan: ahogy a meleg hónapokban, úgy télen is a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek kapják étrendünkben a főszerepet. Ezért nem kell majd attól tartanunk, hogy tavaszra vitaminhiány miatt legyengül a szervezetünk. Télen növénykivonatú étrendkiegészítőkkel érdemes pótolni a hiányt, amit tavasszal hamvas piaci terméssel válthatunk fel.
Ha a levertség minden pillanatában ágynak dőlünk, azzal csak tovább húzzuk szervezetünk átállási idejét, ráadásul a túl sok alvás is bágyadtságot okoz. Viszont ha alvászavar miatt nem volt elégséges az éjszakai pihenés, ne délután pótoljuk ki: inkább igyekezzünk este, sötétedés után mihamarabb ágyba kerülni, hogy az éjfél előtti órákban is tudjunk pihenni – állítja Kónya Judit családorvos. Ugyanakkor minél több időt töltünk a szabadban, annál könnyebben birkózunk majd meg a megnövekedett hormonszinttel: biciklizzünk, kocogjunk, sétáljunk, akár táncoljunk nyitott ablak mellett. A mozgás ugyanis növeli a noradrenalin hormon szintjét is, ami a stresszhelyzetekkel való megbirkózásban segít, illetve endorfin hormon is felszabadul, amely elősegíti a jó közérzetet.
De mindenképpen a családi orvossal való egyeztetés után, ugyanis egy felelőtlenül összeállított tisztítókúra káros is lehet az egészségre, főleg ha az illető valamilyen betegségben szenved. Az étkezés időzítésén is érdemes változtatni: együnk naponta többször, mindenképpen több mint háromszor kisebb adagokban a szervezetünk egyenletes energiaellátása végett, így még a táplálék feldolgozása is kevesebb megterhelést jelent majd.
A gyümölcsök mellett fogyasszunk változatosan tejet, tejterméket, szakemberek különösen a joghurtot, kefirt javasolják, mert ezek könnyen emészthetőek: táplálnak és jól helyettesítik a nehéz ételeket, illetve elősegítik az emésztést a tartalmasabb fogások után. Ráadásul a tejsavó és író az idegrendszer számára is hasznos anyagokat tartalmaz, amelyekkel erősítjük magunkat a depresszív tünetek megjelenésekor.
Igyunk a megszokottnál több folyadékot, a víz és tea például a legegyszerűbb és legkönnyebben elérhető tisztítókúra: minél több folyadékot fogyasztunk, annál könnyebben választják ki sejtjeink az anyagcsere során képződött salakanyagot, ráadásul serkenti a gyomorműködést, ami a téli és húsvéti nehéz ételek utáni emésztési zavarokban és a tavaszi étvágytalanságban is segít.
A téli hónapokban jelentős mennyiségű méreganyag halmozódik fel a szervezetben. Ezért orvosok szerint tanácsos naponta legalább másfél-két liter vizet, cukormentes teát vagy gyümölcs-, illetve zöldséglevet inni. Viszont ne növeljük megszokott kávéadagunkat a bágyadtság leküzdésére. Igyunk inkább több vizet, ami növeli a vérnyomást és serkenti az agyműködést, illetve mozogjunk a szabadban.
A kádfürdőzés általában elbágyaszt, esetleg túlhevít, ehelyett inkább zuhanyozzunk az egyre felmelegedő időben. Ha pedig időnk engedi, vezessük be a reggeli tusolást, amely majdnem egész nap frissen tart. Dr. Nagy László infektológus szerint a legserkentőbb megoldás a váltózuhany: kezdjük a zuhanyzást először kellemes hőmérsékletű vízzel, majd hűtsük folyamatosan. A folyamatot ismételjük meg háromszor ügyelve arra, hogy hideg vízzel fejezzük be. Ezzel serkentjük a vérkeringésünket, megdolgozzuk az izmainkat és megszabadulunk a levertségtől, álmosságtól. A munkahelyi szabadságot ugyanakkor ne mindig időzítsük a nyári hőség időszakára. A kellemes tavaszi időben is ellátogathatunk serkentő gyógyfürdőre, masszázsra, a fázósabbak pedig beltéri medencékben frissíthetik fel ízületeiket, úszótudományukat. Akik nem küzdenek vérnyomásproblémákkal, azoknak ajánlott a szaunázás is.
Különösen figyeljünk oda a változékony időjárásra, amely ugyan egyik pillanatban még izzasztóan meleg is lehet, de rövid idő után már komoly széllökésekbe csaphat át. Gyenge immunrendszerrel a vírusos megbetegedést valószínűleg nem tudjuk elkerülni, a megfázást azonban megelőzhetjük.
Jó immunrendszer-erősítő a C-vitamin, illetve a kurkumin is. Legnagyobb előnyük, hogy nem muszáj tabletta formájában szedni, hiszen számos gyümölcsben, zöldségben megtalálhatjuk. A kurkumin hatóanyagú kurkumát fűszerként is bevezethetjük a konyhánkba. A reggelizés minden évszakban fontos, de a tavaszi levertség leküzdésére különösen jó gyógyír, ha rostokban, fehérjékben és nem üres kalóriákban gazdag étellel kezdjük a napot. A lelki megújulás ugyanakkor legalább annyira kihagyhatatlan része a tavaszra hangolódásnak, mint a fizikai tünetekre való odafigyelés: ha a téli megelőzés nem sikerült, és jelentkeznek a tavaszi fáradság tünetei, a tudatos folyadék- és vitaminbevitel mellett igyekezzünk elfogadni környezetünk természetes tempóját, és igazodjunk a kikelet környezetváltozásaihoz.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!