A szakemberek egyre gyakrabban találkoznak elhízott gyerekekkel, akik tudják, hogy fogyniuk kellene, de sok szülő nem veszi komolyan a helyzetet
Fotó: Pixabay.com
Az Egyesült Államokban, illetve Nyugat- és Közép-Európában is egyre gyakoribb probléma a túlsúly, nagyszüleink pedig rendre ismételgetik, hogy régebben sokkal kevesebben küszködtek cukorbetegséggel. Nemes Levente marosvásárhelyi dietetikussal beszélgettünk az elhízásról.
2018. augusztus 25., 20:182018. augusztus 25., 20:18
2018. augusztus 25., 20:252018. augusztus 25., 20:25
A régi öregek és a ma emberének életviteli különbségeit valóban figyelembe kell vennünk, ha a 21. századi egészségtelen életmód okait kutatjuk. A szakértői magyarázat ezúttal is azzal kezdődik, hogy nem mozgunk eleget, és túl sok kalóriát fogyasztunk. „Ma a társadalom nagy részének a munkája abból áll, hogy nyolc-tíz órán keresztül ül egy helyben, a fürdéshez nem kell több veder vizet mernie, hanem csupán egy csavaró mozdulatába kerül, a fűtéshez sem kell egy méter fát felhasogatni. Ugyanakkor minden nap több energia áll rendelkezésünkre az elfogyasztott ételből, mint amennyi az időseknek egykor akár a legbőségesebb ünnepi ebéden jutott” – fogalmazott Nemes Levente dietetikus.
Elődeink idejében gyakran előfordult, hogy az elkerülhetetlen, kemény fizikai megterhelés után korgó gyomorral azon morfondíroztak, hogy másnap milyen úton-módon kerül kenyér az asztalra. Ezzel szemben ma sokan teljes kényelemben ülve a számítógép képernyője előtt dolgoznak tele hassal, és az, hogy lesz-e mit enni a jövő héten, már nem életbevágó gond a számukra – magyarázta a marosvásárhelyi szakember.
Nemes Levente kifejtette: amikor régen a bőség periódusát egy éhezéssel járó szakasz követte, működésbe léptek azok a gének, amelyek gyorsan és hatékonyan félre tudták rakni bőség idején a felesleges energiát zsírszövet formájában, hogy majd legyen miből túlélni a nélkülöző időszakot. A zsírszövet lerakódása ugyanakkor a nemek között különbözőképpen alakul: a fajfenntartás szempontjából egy szaporodni képes nő sokkal értékesebb, mint egy férfi, a gyermeket hordó nőnek pedig még több tartalékra van szüksége. Ahogyan azt a hétköznapokban is megfigyelhetjük,
Mágneses rezonanciát alkalmazó vizsgálatok kimutatták: abban a pillanatban, amikor az ember kalóriadús ételt lát, az agyban minden neuron felébred és gyakorlatilag egy vibráló karácsonyfává válik az idegrendszerünk arra ösztönözve minket, hogy megkaparintsuk a finom falatot. Többek közt ezért is olyan nehéz nemet mondani az elénk kerülő finomságoknak.
Nemes Levente dietetikus: rajtunk múlik, hogy mekkora a testsúlyunk
Nemes Levente ezekkel a példákkal hangsúlyozta, hogy a szervezetünk egy olyan világban fejlődött ki, amelyben gyakori volt a kemény fizikai munka és a nélkülözés. A bőséggel szemben nincs ösztönös védekezése a szervezetünknek. Nagyszüleink korában a világ sokkal jobban hasonlított arra a berendezkedésre, amelynek súlya alatt az ember táplálkozási ösztöne kifejlődött.
„A túlsúlyprobléma gyökerei már a magzatkorban elkezdődnek, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy milyen végleges és hatalmas nyomot hagy a még meg nem született gyerek életében az édesanya táplálkozása a terhesség alatt. Az anya habitusa képes befolyásolni a gyereke elhízásra és számos betegségre való hajlamát, de akár az intelligenciáját is. Nem hiába hangsúlyozzák az epigenetikusok, hogy az vagy, amit anyukád evett, miközben a szíve alatt hordott téged” – fejtette ki a dietetikus. A probléma pedig könnyen tovább fokozódhat a gyermekkor ideje alatt. A szülők nagy része ugyanis még ma is keveset tud a helyes táplálkozásról, követik szüleik, nagyszüleik receptjeit, táplálkozási formáját, amely azonban napjainkban nem feltétlenül tereli jó irányba az egészséget.
Nemes Levente szerint ez még a probléma kisebb oldala, nagyobb gondot jelentenek a századunkban tömegesen kapható mesterségesen feldolgozott ételek, amelyek rengeteg zsírt, cukrot és vegyszert tartalmaznak. A szakember kiemelte: sok szülő nem tud keményen fellépni a gyermeke kívánalmaival szemben, és csemetéjére hagyja az ételek kiválasztását, vagy könnyen enged a kis családtag követelőzéseinek.
A dietetikus elmondta, egyre gyakrabban találkozik már pubertás korban levő elhízott gyerekkel, aki tudatában van a ténynek, hogy fogynia kellene, de a szülők legtöbbször tehetetlenek, vagy azzal csitítják gyermeket, hogy a nagymama, nagyapa is kövér, majd kinövi az unoka. A szakember azonban hangsúlyozta: a rossz szokásokat nem lehet kinőni, hanem egészséges móddal kell helyettesíteni. Emellett az sem mindegy, hogy egy gyerek milyen testsúllyal fejlődik a pubertás korban. A legnagyobb kár a fiúgyermekeknél történhet, a zsírszövet ugyanis képes a férfihormonok egy részét átalakítani női hormonná és a férfias jellemzők helyett megjelennek nem kívánt női vonások, például mirigyszövet a mellekben, megvastagodott csípőcsont, de hipogonadizmus is előállhat, amikor a herék nem termelnek tesztoszteront és ondósejtet.
„Sokan szeretnék azt mondani, hogy pajzsmirigy-alulműködésben szenvednek, és ezért híztak el. Ezt én áldozatmentalitásnak hívom, mert ez egyfajta hárítás: ha a pajzsmirigyem nem működik megfelelően, akkor nem én vagyok felelős a testsúlyomért. Viszont én még
akár súlyos pajzsmirigy-alulműködés mellett vagy a pajzsmirigy teljes hiányában”. A dietetikus szerint a túlsúlynak egyszerre oka az, hogy zsírosan és cukrosan táplálkozunk, valamint az, hogy túl sokat eszünk.
A rendszerezésnek fontos szerepe van az egészséges táplálkozás kialakításában: a leggyakrabban elkövetett hiba, hogy délután vagy estefelé rengeteget eszünk, egyeseknél ráadásul ez az egyetlen napi étkezés. Egy stresszes munkanap előtt még nincs étvágy, munka közben esetleg nassolunk valami nem túl egészségeset, de nem állunk le egy kiadós ebéd kedvéért. Este viszont magunk mögött tudva a nehéz napot megadjuk a módját a vacsorának. Este azonban nincs szüksége a szervezetnek sok energiára, mivel pihenésre készül, a sok kalória pedig fölöslegként elraktározódik.
„A legtöbb rohanó ember minden órában tíz percet szakít, hogy elszívjon egy cigarettát. Bármennyire is rohanjunk, mielőtt kijövünk a WC-ről, kezet mosunk, és nem gondolkozunk azon, mennyi időt veszítettünk ezzel. Ezek automatizálódott szokások. Így van ez a táplálkozással is: először meg kell tanulni beütemezni az időnket a rendszeres evésre, majd szokást kell kialakítani belőle, és idővel már nem lesz teher a számunkra” – tanácsolja a marosvásárhelyi szakember. Sokan azt hiszik, hogy rengeteg időt vesz igénybe az egészséges táplálkozás, holott az idő és energia a szokás kialakításához szükséges. Azután minden gördülékenyen megy.
Az erdélyi magyarok körében létezik egy mentális blokk, amely hátráltathatja az egészséges táplálkozást, hiszen annyira büszkék vagyunk a hagyományos ételeinkre, hogy sokszor inkább feláldozzuk saját egészségünket, semhogy változtassunk az étrenden. De az egészségügyi problémák felett gyakran legyintő mentalitás is csak ront a helyzeten. Emellett az is gyakori probléma, hogy amikor valaki megteszi az első lépéseket a változtatás útján, utána a barátok akkora nyomást gyakorolnak rá, hogy az illető visszatér a régi életmódjához.
Néhányan hallottak a nutricio-nistákról, akik porokat, cseppeket adnak szívesen, de az öt év orvosi egyetemet végzett dietetikusok létezéséről sokan nem is tudnak. Ez részben az állam hibája is, Románia ugyanis az egyetlen európai ország, ahol van dietetikus-képzés, de a szakma nincs elismerve és törvényesen szabályozva”–hívta fel a figyelmet Nemes Levente, aki maga is sok munkát fektetett abba, hogy megértesse a betegekkel az egészséges életmód beállításának szükségességét. Pedig a súlyprobléma legnagyobb hátránya, hogy hosszú listába szedhető következményei lehetnek: inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavar, szív- és érrendszeri betegségek, agyvérzés, alvási apnoa, epehólyag-betegség, köszvény, valamint kopásos ízületi gyulladás. Ugyanakkor bizonyos rákos megbetegedések is az elhízás eredményei, beleértve a vastagbél- és prosztatarákot férfiaknál, valamint a mellrákot és az epehólyagrákot a nőknél. Egy olyan világban, ahol gyakorlatilag mindenre rányomják a rákkeltő, egészségtelen bélyeget, nem könnyű eldönteni, mit merjünk leemelni a bolti polcról. Nemes Levente szerint a legfontosabb, hogy
Igyekezzünk olyan zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, amelyet keveset vegyszereztek. Nem árt, ha többet tudunk arról, pontosan mi is van előttünk a tányérban, ehhez pedig megéri személyesen elbeszélgetni egy dietetikussal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!