A gyógynövényismeretet szakkönyvekből és hozzáértő oktatók vezetésével, gyakorlati képzéseken sajátíthatjuk el (Képünk illusztráció)
Fotó: Balázs Katalin
Egyre több polcot kapnak a bioélelmiszerek a bevásárlóközpontokban, és egyre többen állnak sorba a gyógynövény alapú gyógyszerkészítmények pultjánál. Noha napjainkra a fitoterápiás képzés eltűnt a hazai orvosi egyetemek tanrendjéből, a köztudatban a gyógynövények ismét kezdik visszanyerni egykori hírnevüket. Macalik Ernő biológussal jártuk körül, hogy mikor mire érdemes figyelni.
2018. május 11., 12:192018. május 11., 12:19
2018. május 11., 13:522018. május 11., 13:52
Egyre népszerűbb a természetes alapanyagokból készült, többnyire bio előtaggal ellátott élelmiszerek vásárlása: az egészséges étrendre való áttérés a gyakori diabéteszes, szív- és érrendszeri betegségek vagy az elhízás megelőzése lehet. A natúr termékekre azonban nem csak a mindennapi menü összeállításakor figyelhetünk, a kerti patika ugyanis egyrészt nagymamáink biztos segítsége volt, másrészt a ma emberének is nagy hasznára válhat. Macalik Ernő Székelyföldön élő, kolozsvári születésű biológus, szakíró lapunknak elmondta:
A kiterjedt érdeklődést a kereskedelem is kihasználja, a mindennapos visszaéléseknek pedig könnyen áldozatául eshet a kevésbé figyelmes vásárló.
Nemcsak a gyógyszeriparban vagy a gyógynövény-készítmények előállításában, de minden ipari tevékenység során elsősorban minőséggel kell megnyerni a vásárlókat. Az erre való törekvés pedig felhígult a biopatikák polcait feltöltő vállalatok esetében is – osztja meg tapasztalatait a biológus. Hajlamosak vagyunk bizalommal megvásárolni egy-egy készítményt, amelynek csomagolásán azt írja, hogy Peruban vagy a Himalája lábainál termő gyógynövényből készült, azonban ilyenkor könnyen hamis tájékoztatáson alapuló marketingfogás áldozatai leszünk.
Macalik szerint egyre többen fordulnak a természetes gyógymódok felé
Fotó: Veres Nándor
„A gyenge minőségű termékekre kiadott pénz nyilván minden árucikk esetében dühítő. Amikor azonban nem csupán az autónk, hanem az egészségünk szervizeléséről van szó, már nem kockáztathatunk. Alaposan oda kell figyelnünk arra, hogy mit fogyasztunk” – figyelmeztet a szakember. Azt hihetnénk, hogy a biotermékekre vonatkozó, szigorú előírásoknak köszönhetően nagyobb bizalommal fordulhatunk a gyógynövénypatikák felé, azonban a nagy tételben gyártott áru minőségének hígulása a natúrgyógyszereket sem kerüli el. Macalik Ernő elmondta, számos előírás vonatkozik a különböző növényekre, nem mindegy ugyanis, hogy mit mikor gyűjtenek be, hogyan és milyen körülmények között tárolják és szárítják. Vásárlóként nehezen tudjuk észrevenni egy üzletben, hogy mit kell a polcon hagynunk, és ha már hazavittük és felbontottuk a csomagolást, ne főzzünk rögtön teát a fűből. Előbb organoleptikus vizsgálatnak vessük alá a növényt, azaz szagoljuk át alaposan.
Macalik Ernő szerint az orvosok is egyre nyitottabbak a természetes házi patika iránt, azonban egy családorvosnak ma gyakorlatilag nincs ideje elmélyülni a szakágban. Pedig a növényi gyógyászat sokkal több, mint egy éppen divatos alternatív orvoslás, a fitoterápiának hívott gyógynövénygyógyászat a tudományos orvoslás része, bár mára kikopott a romániai egészségügyi képzésből. A biológus még emlékszik azokra az évekre, amikor a marosvásárhelyi orvosképzésnek a fitoterápia elengedhetetlen része volt, ma azonban jobbára csak önképző módszerrel mélyülhet el a biológus vagy az orvos a kiskert és patak menti ízek csodájában. Ha a hétköznapi betegségek kezelésénél el akarjuk kerülni a kemikáliát, Macalik szerint legalább 30 fűszer- és gyógynövényt termesszünk a kertünkben.
„Nem kell a legerősebb, legkülönlegesebb hatásúak termesztésére gondolnunk, hiszen számos hétköznapi, mégis kiváló növény lehet a segítségünkre. A fodor-, és borsmenta a gyomorbántalmakra kiváló, az egyszerű citromfű pedig enyhe nyugtató hatással bír. Felüdülés lehet kipróbálni egzotikus növényeket, mint a rukkola, de törekednünk kellene a magyar konyha alapelemeit képező, ősi fűszereink otthoni termesztésére is, hiszen mindennapos étrendünk része a csombor, a bazsalikom vagy a majoránna” – meséli a szakértő. A kertünkből kilépve a spontán flóra is nagy hasznot nyújthat, nálunk még a városok közvetlen környéke is gazdag csalánban vagy gyermekláncfűben. A biológus nem kedveli a mondást, miszerint a csalán a szegény ember eledele, ugyanis magas tápértéke és különleges ízvilága tavaszi étrendünk stabil részévé teheti. De az ugyancsak vadon növő cickafarok kitűnő gyulladáscsökkentő, az orbáncfű természetes antidepresszáns, májvédő és az enyhébb emésztési zavarokban is segít. A szakember a galagonyát minden középkorú figyelmébe ajánlja értágító hatása miatt.
A biológus kiemelte, nem kell megriadni attól, hogy elveszünk a nagyon gazdag flóránk jellemzői között. Amatőr természetkedvelőként elég, ha csak néhány, mindennapi szükségleteinket kiegészítő növényt felismerünk és hasznosítunk.
A növények tanulmányozása megéri a fáradságot, bár a biológus minden betegség esetén a megelőzést tartja a legfontosabbnak. Ha hideg van, öltözzünk fel alaposan, mozogjunk rendszeresen, és ne csak akkor igyunk gyógyteát, ha már a betegség tüneteit tapasztaljuk. „Ha megfáztunk, kapar a torkunk, ehhez pedig orrfolyás is társul, nem feltétlenül kell rögtön a családorvoshoz rohanni. Inkább próbálkozzunk meg illóolaj tartalmú, például bazsalikomból, kakukkfűből, kankalin virágjából készült teák rendszeres fogyasztásával 2–3 napig. Ezekkel egy átlagos hörghurutot is kikezelhetünk” – magyarázza a szakértő. Gyomorrontás esetén a cickafarok, a menta segíthet, húgyúti fertőzésen a vörös áfonya. Ha a betegség már idültté válik, Macalik Ernő szerint sem kerülhető el a gyógyszeres, antibiotikumos kezelés. Magas láz, erős tünetek esetén ugyanis már nem érdemes kerti füvekkel kísérletezni. Ugyanakkor korántsem mindegy, hogy mit mikor és honnan gyűjtünk be.
Jó tudni, hogy a gyökerek hatóanyaga kora tavasszal és ősszel a legerősebb, de a leveleket, például a nyírfáét most kell hazavinni, amíg gomba és hernyók nem pusztítják. A termést addig gyűjtsük be, amíg nem pereg belőle a mag.
Csalán: a gyógynövények tanulmányozása megéri a fáradságot
Fotó: Pixabay.com
Egyetlen, mindenre jó csodanövény nem létezik, éppen ezért Macalik Ernőnek sincs kedvence, hiszen, elmondása szerint minden fű, virág a maga hatásával csodákra képes egy-egy bántalom kezelésében. Aki még nem esett át az év eleji tisztítókúrán, az a tavaszi növények közül választhatja a máriatövist, amely hatékony antioxidáns és májtisztító. Naponta három csésze teával megkönnyíthetjük szervezetünk számára a salakanyagok kipucolását. A csalán nemcsak magas tápértéke-, gazdag vastartalma miatt előnyös, de tea formájában méregtelenít is. A gyermekláncfű vizelethajtó, méregtelenítő, immunerősítő és vértisztító tulajdonságokkal rendelkezik. A tavaszi, nyári levertségen sokat segíthet az erdei málna-, illetve szederlevéltea, amelyet rendszeres reggeli italként is bevezethetünk étrendünkbe. Az ősszel begyűjtött csipkebogyótea pedig, lehűtve kellemes nyári vitalizáló innivaló. Nyáron a rovarcsípések tüneteinek enyhítésére nemcsak a gyógyszertári mentolos kenőcs, de a levendulaolaj is kitűnő orvosság, pláne, ha alkohollal keverve kenjük a viszkető, fájó bőrfelületre.
Erdei kiránduláskor vízzel összekevert citromfűolajjal is bepermetezhetjük magunkat. Nyáron, az útszélen gyakran fellelhető lósóska magjából készült tea a hasmenés orvossága, napon történő leégés után pedig az orbáncfűolaj ajánlott. Hányinger ellen hatásos gyógyszer a kamilla- és gyömbértea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!