
Harmónia. A modern világban sokkal szorosabban kell együttműködnünk, hogy kiegyensúlyozott életet élhessünk
Fotó: Pixabay.com
A férfi és nő közötti különbség már a történelem előtti időben főfájást okozott a feleknek, a problémákat pedig gyakran nem oldották meg, hanem elkerülték. Mióta a patriarchális rendszer omlani kezdett, a két nem kénytelen megoldani évezredeken át hanyagolt problémáit. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ismerjük a múltunk. Erről szól Csonta András pszichológus elemzése.
2018. szeptember 04., 20:342018. szeptember 04., 20:34
2018. szeptember 04., 20:372018. szeptember 04., 20:37
Ahogy a patriarchális rendszer lassan felbomlik, a férfiak és a nők közötti távolságok minden tekintetben csökkennek, a nemek igyekeznek közelebb kerülni egymás különbségeinek megértéséhez. Manapság a férfiaknak folyamatos fejtörést okoz a nők menstruáció körül tapasztalható, hormonális változásoknak betudható esetenkénti ingerlékenysége, hangulati változásai. A férfiak ilyenkor igyekeznek kedvesebben viselkedni, tekintettel lenni társukra. Ezzel szemben a bibliai időkben ezt úgy oldották meg, hogy amikor a nő „tisztátalan” volt, egy külön erre használt sátorba száműzték. De nem csak ebben az időszakban igyekeztek elkerülni az összetűzést: nomád társadalmakban a nők külön háltak, asszonysátrakban, de nem is olyan rég a magyar társadalomban is megvolt a rend: „asszonynak, macskának a házban, embernek és kutyának künn a helye.” Ha mindezt kiegészítjük a férfitársadalom nők feletti uralmával, láthatjuk, sokáig a különbségeknek kevés ütközőpontja mutatkozhatott meg. Azt kénytelenek vagyunk elismerni, hogy rengeteg dologban különbözünk mind fizikailag, mind viselkedésileg. A férfiak átlagosan nagyobbak és súlyosabbak a nőknél mintegy harminc százalékkal. Szőrzetük erősebb, válluk szélesebb és csípőjük keskenyebb. Ám mindezek eltörpülnek a legnagyobb különbség mellett: nincs méhük, ezért képtelenek gyerekszülésre.
Gyermekszülési képessége miatt a nő a fajfennmaradáshoz elengedhetetlen erőforrássá lépett elő. Bár a férfi közreműködése is szükséges, mind időben, mind befektetett energiában elenyészik a kilenchónapos várandósság és az azt követő gyerekgondozás ágas-bogas teendői mellett. A fizikai erőfölény és a veszélyes foglalkozások kisajátítása – vadászat, katonáskodás – a későbbi társadalmi, kulturális, de még genetikai viszonyokat is befolyásolta.
Csonta András: a jó párkapcsolathoz elengedhetetlen, hogy ismerjük a múltunk
Mivel a férfiak harccal keresték kenyerüket, az ehhez kapcsolódó értékek előtérbe helyeződtek. Az számított sikeres férfinak, aki jó vadász volt, jól harcolt, társai elismerték és tisztelték. A sikeres férfi az volt, aki nagyobb eséllyel szaporodhatott és utódjairól gondoskodhatott. Ennek köszönhetően azok a tulajdonságok öröklődtek, amelyek a férfiakat jó vadásszá, harcossá és társaik által elismertté tették. Hasonló történt a nők esetében: mivel rájuk hárult az a feladat, hogy otthon maradjanak a törzsi közösségben és gyerekeket neveljenek, illetve gondoskodjanak egymásról, ezért azok a tulajdonságok váltak értékessé és keresetté, amelyek elősegítették az otthon maradt nők együttműködését és a gyereknevelést. Ezek a tulajdonságok aztán mind a környezet, mind a társadalom és a kultúra hatására egyre mélyebbre és mélyebbre ívódtak, mígnem elérték a jelenlegi formájukat.
Bár életmódunk és környezetünk gyökeres és elképesztően gyors változáson ment át, a kódolás, ami évezredekig a túlélésünket segítette, gyakorlatilag ugyanaz maradt. Ma is ugyanazok a mechanizmusok működnek, amelyek rengeteg problémát és súrlódási pontot szülnek. „A férfiak lusták, a nők egész nap tesznek-vesznek” – mondogatják sokszor. Az eredeti felállásban a férfias foglalkozások elképesztő, hirtelen igénybevételt követeltek. Amikor vadászatra indultak, gyakran napokig keresték a vadat, folyamatosan figyelniük kellett, hogy észrevegyék a zsákmányt vagy az esetleges ragadozókat, majd ezután következett az igazi kihívás, a harc. Két ilyen erőpróba között a férfiak előszeretettel pihenték ki a fáradalmakat, ültek a tűz mellett némán. Ez segített abban, hogy testük felkészüljön az újabb vadászatra, és sérüléseik gyógyuljanak. Ezzel szemben a nők feladatai kisebb intenzitásúak voltak, viszont egész napos igénybevételt követeltek. A gyűjtögetés nem nehéz, viszont rettenetesen időigényes, a kis energiatartalmú, növényi táplálékot, bár könnyű megszerezni, sok is kell belőle. Mindemellett a gyerekeket is figyelni kellett legalább félszemmel, az otthon maradottakról gondoskodni kellett, illetve egymásra figyelni. Ez a felállás később sem változott:
A férfi hazaérve pihenni kezdett, míg a nőnek még ezer apró dolga akadt, amit kötelessége volt elvégezni. Napjainkban is hasonlóan működünk a megváltozott környezet ellenére is, csak a nőkre egyre nagyobb nyomás kerül: eddig a férfi végezte a kemény fizikai munkát, a nő az időigényes házimunkát. Ám immár a férfi igénybevétele is egyre inkább szellemi, a nők pedig a háztartásvezetés mellett kénytelenek ugyanúgy munkát vállalni. Ilyen terhelés mellett kénytelenek vagyunk átértékelni a munkamegosztást, hogy jobban megoszoljon a teher.
„A férfi csak morog, a nő pedig megállás nélkül beszél” – ezt a sztereotípiát is ismerjük. A férfiak közismerten hallgatagabbak a nőknél egy kiadós eszmecsere után, vagy csak egyszerűen hajlamosak belesüllyedni egy néma tevékenységbe, például barkácsolásba, vagy esetleg a televízió bámulásába. Míg a férfiaknak annak idején előnyösebb volt szavak nélkül megérteniük egymást, a nőknek, akikre a család és a törzs összetartása, konfliktusainak megoldása, a fiatalok tanítása hárult, arról nem beszélve, hogy mindennapjaik is unalmasabban teltek, a beszéd használata sokkal előnyösebbnek számított. Ez annyira érezhető, hogy a leánygyermekek tipikusan hamarabb tanulnak meg beszélni, mint a fiúk, mi több, az iskolában is jobban teljesítenek a nyelvi képességeket igénylő feladatokban. Vagy tapasztalhatjuk, hogy a férfi hazajön a munkából elfáradva, a nő pedig, aki sokszor egész nap otthon sürgölődött egyedül, alig várja, hogy beszélhessen valakivel. Milyen volt a munkában? – kérdezi, mire a válasz nagyon gyakran mindössze ennyi: jó. Meg kell értenünk, hogy beszéd terén a különböző igények természetesek és egyik fél sem működik rosszul.
Sokszor hallani azt a panaszt is, hogy a férfiak csak egy dologra tudnak figyelni, és nem veszik észre, ami az orruk előtt van. Ennek a problémának a gyökerét ismételten az ősi foglalkozásunkban kereshetjük. A vadászat és a harc úgyszintén nagyon nagy koncentrációt igényel. A célzás képessége, hogy pontosan hajítsuk a dárdát és lőjük a nyílvesszőt, igényel egy fajta „csőlátást”, ahol a férfi csak a célra figyel és semmi másra. Tekintetét egy pontra összpontosítja, és nem veszi le róla. Ezzel szemben a gyűjtögetés, nagyon gyakran a gyerekfelügyelet mellett, több irányba egyszerre kiterjedt figyelmet követelt a nőktől. Ennek az eredménye, hogy
Meg kell értenünk, hogy itt egy minőségbeli különbségről van szó: az éles, kizáró jellegű figyelem és a kiterjedt pásztázó figyelem közötti különbségről. Sokkal egyszerűbb úgy leosztani a feladatokat, hogy mindenki olyan tevékenységet végezzen, amelynek – a képességei szerint – jobban meg tud felelni. Hadd méricskélje a férfi milliméterre pontosan a polcot és ne várjuk el, hogy átlássa, a szoba melyik sarkában jelent meg egy újabb pókháló – bár, ha felhívjuk rá a figyelmét, egy bottal nagyon pontosan le tudja szedni. Bordó, karmazsin, bíbor, vörös: piros az egész a férfinak. A férfiak színérzékelése hagy maga után némi kívánnivalót. Bár ugyanazokkal az érzékszervekkel rendelkezünk, mégis a bejövő inger feldolgozásánál nyilvánvaló különbségeket figyelhetünk meg. Ugyancsak ősi foglalkozásainkban kereshetjük ennek okát. A bézs bundájú szarvas is pont olyan alkalmas zsákmánynak számított, mint a rozsdabarna, ám egy kék és indigószínű bogyó közül lehet, hogy csak az egyik volt ehető, míg a másik egy mérgező növény termése volt. A női munkakörökben a szín sokkal fontosabbnak számított, így ennek érzékelése is jobban kifejlődött. Ne várjuk el, hogy a férfi különbséget tudjon tenni két körömlakk árnyalata között!
Fejlődésünk során testi és biológiai adottságunknak betudhatóan különböző feladatokat vállaltunk a túlélés érdekében, ami kétségtelenül hatással volt genetikánkra, gondolkodásunkra és viselkedésünkre. Bár ezeknek oka már rég a távolba veszett, örökségük megmaradt. Most, a modern világban, amikor sokkal szorosabban kell együttműködnünk, hogy teljes és kiegyensúlyozott életet élhessünk, legyünk tekintettel egymásra és különbségeinkre, igyekezzünk megérteni ezeket és ezeknek tudatában segíteni egymást.
Csonta András
A szerző pszichológus, pszichoterapeuta
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!