Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Néhány évtizede még a kalotaszegi falvak elengedhetetlen jószágának számított a bivaly, a téves agrárpolitika miatt mára azonban kiveszőfélben van. Kalotaszentkirályon a környék utolsó bivalytartó gazdáját látogattuk meg.
A Mérában gazdálkodó Horváth Csaba juhtartó gazda úgy kényszerült gyors váltásra, hogy a négyszáz fős juhállományát őrző pásztor faképnél hagyta. Az állattelepén tett látogatás révén egy olyan újítást sikerül bemutatni, amire sok juhtartó vevő.
A föld kopárságát gyümölcstermesztéssel pótolták, és bár az egykori híres piros páris almafajtát még nem sikerült visszatelepíteni, egyre többen oltanak és foglalkoznak almatermesztéssel a marosszéki zsákfaluban. Az almafáiról híres Gegesben jártunk.
Az Egyesült Államokban rohamosan terjedő pettyegetett szárnyas kabóca komoly veszélyt jelent a szőlő- és gyümölcstermesztésre. A veszélyes rovar Romániában és Magyarországon még nem jelent meg, de a szakemberek szerint a következő években betelepedhet.
Kevesen tudják, hogy amennyiben nyár elején a gyalui parókia kertjébe látogatnak, gyönyörű oázisba kerülnek, ahol a festői környezetben levendulát szedhetnek, fényképeket készíthetnek, de akár Nyeste Hajnalka készítményeit is megvásárolhatják.
A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök.
„A romániai agrárium számos kihívással néz szembe, az egyetem feladata, hogy olyan gyakorlati szemléletet is nyújtson, amely ezekre a problémákra reagál” – mondta el prof. dr. Náhlik András, a Sapientia sepsiszentgyörgyi karának megbízott dékánja.
Fejősteheneket, juhokat és sertéseket tart buzai családi gazdaságában a Bagaméri házaspár. A piacra termelő mezőségi család a több lábon állásban látja a kisgazdaság jövőjét. Videós riportban számolunk be a mezőségi gazdaportán tett látogatásról.
Virtuális piacként indult a Helyi termelők piaca-Maros csoport. Tagjai idén egy nagyáruházban is kínálhatták terményeiket, termékeiket. A csoportról, a vásárról és a nagyáruházban való „szereplésről” Herczeg Attila szervezővel beszélgettünk.
A Pro Agricultura Egyesület idei eseménysorozatára azzal a céllal került sor, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kolozsvári magyar közösség és a helyi termelők között. Az első hat találkozót Kolozsváron, a Refo Caféban tartották meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rájár a rúd a méhészekre, egyre nehezebb a minőségi méz értékesítése. A nagy tételekben importból származó olcsó ,,édes áru” sok méhészt késztet arra, hogy feladja foglalkozását. A kitartóak még reménykednek, ahogyan a tordai Képes Csaba is.
A Máramaros megyei Hosszúmezőn, az ukrán-román határ közelében néhány juh- és kecsketartó gazda maradt, a többség felhagyott az egykoron virágzó mezőgazdasággal. Az idei választási kampányban a gazdák égető gondjai is terítékre kerültek.
Petőfi Sándor utolsó estéjét Székelykeresztúron töltötte. Vacsora után nótára fakadt a terebélyes körtefa alatt a Gyárfás-kúria kertjében, és másnap hajnalban elindult a csatába. A híres körtefa hajtása ma már sok partiumi településen leveledzik.
Miközben az Európai Unió csúcsvezetősége a környezetvédelmi intézkedésekkel nehezen megvalósítható feltételeket követel a tagországok gazdatársadalmától, öt kontines 74 országával kötött szabadkereskedelmi megállapodást élelmiszerbehozatalra is.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.
Nehéz évet zárt a romániai mezőgazdaság, a legnagyobb ráfizetést a gabonatermesztők könyvelhették el. Magyar Lóránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselőt mérlegkészítésre kértük: milyen volt az elmúlt esztendő és mi várható idéntől az agráriumban?
Látogatottsági adatok