
Levendaültetvény a gyalui református parókia kertjében
Fotó: Facebook/Nyeste Hajnalka
Kevesen tudják, hogy amennyiben nyár elején Kolozsvár közelében a gyalui parókia kertjébe látogatnak, egy gyönyörű oázisba kerülnek, ahol a festői környezetben levendulát szedhetnek, fényképeket készíthetnek, de akár a tiszteletes asszony, Nyeste Hajnalka készítményeit is megvásárolhatják.
2025. július 14., 20:352025. július 14., 20:35
2025. július 14., 20:382025. július 14., 20:38
– Hogyan jött az ötlet, hogy levendulatermesztéssel foglalkozz?
– Úgy kezdődött, hogy van néhány árnyi terület a gyalui parókia mögött, amellyel nem tudtunk mit kezdeni. Számunkra túl nagy volt veteményesnek, másnak pedig ingyen sem kellett. Mivel imádom a levendulát, a kisebbik fiunk születése után a férjem meglepett 1500 tővel.
– Mi vonzott a levendulához? Volt valami személyes élményed, amely inspirált?
Nagyon megszerettük az illata, a szépsége és a színe miatt.
Nyeste Hajnalka naponta megcsodálja az ültetvényt
Fotó: Facebook/Nyeste Hajnalka
– Mintha az utóbbi időben újra felfedezték volna a levendulát, egyre több helyen termesztik. Mikortól és mire használták régen?
– Egyre többen foglalkoznak vele, de még mindig nem ismerik eléggé. Személyes tapasztalatom, hogy sokan vannak, akik nem tudják, mit kezdjenek vele. Azt olvastam, hogy a levendula különleges és gyönyörű növény, hosszú történelemmel. A latin lavare (mosni) szóból ered a neve utalva a növény tisztító, frissítő hatására. Az ókori rómaiak a fürdőik illatosítására használták, és gyógyító, fertőzésgátló tulajdonságai miatt kedvelték. A régi Egyiptomban a balzsamozáskor is nagy szerepet játszott. Tuthánkámon sírjának feltárásakor a régészek levendulából nyert balzsamot találtak.
– Mennyire hasznos ma a növény? Mit lehet belőle előállítani?
– Huszonkilenc fajjal és több hibrid fajjal rendelkező gyógynövényről beszélünk, kerti dísznövényként ültetik, felhasználják fűszerként, illóolaja pedig számtalan kozmetikai termék hozzávalója. A gyógyszeriparban is használják. Készíteni lehet belőle olajat, vizet, szappant, teát, parfümöket, likőröket, süteményt stb.
– Mikor kezdted el a levendulatermesztést, és hogyan nézett ki az első év?
Az első év olyan, mint amikor gyermeked születik, minden percben ráfigyelsz, nézed, gondozod, és örülsz minden kicsi változásnak. Aztán hirtelen ott van a kész felnőtt, és észre sem vetted, mikor lett ilyen gyönyörű. Idén lett négyéves az ültetvény.
– Mekkora területen termeszted?
– A levendulás Gyalu szívében, a református parókia kertjében, az úgynevezett papi kertben található egy hatalmas vén diófa társaságában. Körülbelül hét árnyi területről beszélünk.
Az egész kert egy gyönyörű oázis
Fotó: Facebook/Nyeste Hajnalka
– Milyen nehézségekkel szembesültél az első évben? Milyen munkát igényel a növény?
– Aránylag igénytelen, nincs szüksége öntözésre, de szereti a sok kapálást. Ez okozott némi gondot. A levendula kedveli, ha mi szeretjük őt. Ez abban áll, hogy tisztán tartjuk a gaztól, és minden tavasszal megnyírjuk. Emellett nagyon szereti a napot. Én személy szerint szeretek vele foglalkozni.
– Mikor történik a betakarítás, milyen folyamatokon megy keresztül a levendula?
– Megvárjuk, amíg beérik a virág, s elkezdjük a betakarítását. Ez a mi kertünk esetében öt-hat ember munkája körülbelül öt órán keresztül. Sarlóval szoktuk vágni. Aznap már el is visszük a lepárlóba. Ez azért fontos, hogy a virág ne veszítse illóolaj-tartalmát.
– Milyen termék készül belőle?
– Levendulaolajat készítünk a virágból, mivel olyan fajtánk van, amely arra való. Melléktermékként marad a levendulavíz, ezt nem dobjuk ki, mert szintén értékes. Szoktunk finom szörpöt is készíteni, illetve szárított virágból zsákocskákat.
– A kertet népszerűsíteni is szoktátok. Kik látogatják, és milyen céllal?
Ez azért van, hogy mindenki érezhesse, milyen jó levendula között lenni, a rengeteg méhecske zümmögését hallani. Néha elrepül mellettünk egy-egy gyönyörű pillangó, a dongók pedig duruzsolnak körülötted. Van, aki nem is szed csokrot, csak egyszerűen sétál a sorok között, vagy leül, és élvezi a látványt. Van, aki csak a fotókért jön, mert a virágok között gyönyörű képeket lehet készíteni. Helybeliek és környékbeliek szoktak jönni, magyarok és románok egyaránt, de idén volt osztrák, angol, sőt ukrán vendégünk is. Sokan családostól jöttek, a gyermekek nagyon élveztek itt játszani, szaladgálni a hatalmas kertben.
A levendulaolaj igazi kincs, csak kevesen ismerik
Fotó: Facebook/Nyeste Hajnalka
– Hogyan értékesíted a levendulát és a belőle készült terméket?
– Az értékesítéssel gondok vannak, mert nem igazán ismerik a levendula felhasználhatóságát. Nem tudják, mire jó, ezért nincs sok vevő az olajra, amely értékesebb és ezért drágább is, így inkább az olcsó és nem eredeti termékeket választják. Többnyire a frissen szedett csokrokat tudtuk jobban eladni. Vannak visszatérő vásárlóim is, akik tudják, hogy nálam 100 százalékos, bioterméket vásárolhatnak.
– Jövedelemkiegészítésnek szántad? Hobbiként fogod fel?
– Eredetileg hobbiként indult, de annyira szép volt, hogy meg akartuk osztani másokkal is, és természetesen akkor már gondoltunk arra is, hogy jövedelemkiegészítő foglalkozás is lehet.
– Kik a vevőid: inkább helyiek, turisták, vagy messzebbről is rendelnek?
Idén például Írországban élő magyarok is vásároltak nálunk, amíg itthon tartózkodtak, és több rokont szerettek volna meglátogatni. Friss csokrokat rendeltek erre a célra, mivel előnyös áron jutottak így szép virághoz.
Fotó: Facebook/Nyeste Hajnalka
– Hogyan változott az évek során a levendulás tevékenységed?
– Az évek során egyre többen hallottak rólunk, ám még mindig sokan mondják: nem is tudták, hogy Gyalu központjában ilyen gyönyörű kert található.
– Mi az, amire a legbüszkébb vagy?
– Arra, hogy sikerült olyan kertet varázsolni a férjemmel együtt elsősorban a gyerekeink számára, ahol néhány hétig egy csodának lehetnek élvezői, hiszen mesés környezetben játszhatnak egész nap.
– Melyek a jövőbeli tervek?
– Egyelőre bővíteni nem fogunk, viszont szeretném a szappankészítés csínját-bínját elsajátítani.
– Mit jelent számodra a levendula és a természetközeli munka?
– A levendulás-kertünk a nyugalom és a kikapcsolódás szigete. Elég kimenni a virágok közé, és máris jobban érzem magam, mert érdemes természetközelben lenni. Amióta a levendulával foglalkozom, megismertem az életnek egy másik oldalát, sok olyan szépségben és örömben volt részem ezáltal, amit semmi más nem tudott nyújtani.
Fotó: Facebook/Nyeste Hajnalka
– Van-e kedvenc időszakod a levendulásban?
– Nincs kedvenc időszakom, mert a termesztés minden fázisát élvezem.
Megjelennek a méhecskék, a pillangók, és ettől kezdve ott szoktuk meginni a kávénkat. Egy nap sem egyforma, az idő múltával egyre jobban adja ki a színét. Érdekes módon ugyanaz a kert másképpen néz ki reggel, másképpen napközben, és teljesen más színét mutatja este, amikor lemenőben a nap. Egyszóval csodálatos!
Fotó: Facebook/Nyeste Hajnalka
Mindenkinek csak ajánlani tudom, keresse fel a közelében levő levendulást, s töltsön el ott egy kis minőségi időt akár egyedül, akár a családjával, és figyeljen csendben a körülöttünk levő csodálatos világra. Nálunk nincs zene, nincs kajaillat, sem giccs, nincsenek különböző árusok, mint máshol, ahol elsiklik a lényeg, csak a levendula és fenséges illata.
Fotó: Facebook/Nyeste Hajnalka

Sokan érdeklődnek a levendula iránt. A kertészeti haszonnövény termesztésével sikeres családi vállalkozás alapjait lehet lefektetni. Az aranyosszéki Harasztoson levendulát termesztő Király család számos végtermékké dolgozza fel a közkedvelt növényt.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!