A fenyegető rovar, a szárnyas kabóca hatalmas károkat okozhat a szőlőültetvényekben
Fotó: USDA-ARS Photo by Stephen Ausmus
Az Egyesült Államokban rohamosan terjedő pettyegetett szárnyas kabóca (Lycorma delicatula) komoly veszélyt jelent a szőlő- és gyümölcstermesztésre, sőt, számos őshonos növényre is. A kártevő gyorsan szaporodik, nehezen irtható, és nem válogat a táplálékban – több mint 70 növényfajt képes megtámadni. A szakértők szerint a probléma kezelése érdekében nemcsak vegyszeres beavatkozásra, hanem más állat- és növényfajok bevonására is szükség lehet – írja a Science News tudományos portál. A pettyegetett szárnyas kabóca Romániában és Magyarországon még nem jelent meg, de a klímaváltozás és a növekvő nemzetközi áruforgalom miatt a szakemberek szerint reális veszélye van annak, hogy a következő években betelepedhet.
2025. augusztus 14., 21:532025. augusztus 14., 21:53
2025. augusztus 14., 22:012025. augusztus 14., 22:01
Egy gyönyörű, ám fenyegető jövevény, a pettyegetett szárnyas kabóca terjed az Egyesült Államokban. A piros és szürke szárnyú, pettyes rovarok a járdákon siklanak, növényeken másznak, és épületekre kapaszkodnak fel. A pettyes fiatal példányok nagy ugrásokkal menekülnek, hogy elkerüljék a cipőtalp alatti lapos véget.
Ez az invazív növényszívó kabóca, amely Kína, India és Vietnam bizonyos területein őshonos, már több mint egy évtizede terjed az Egyesült Államok közép-atlanti és északkeleti részén. Egyes kutatások szerint nem is olyan távoli jövőben elérheti Kaliforniát is.
Azóta 17 államban és folyamatosan új területeken alakultak ki állandó populációik, és bőségesen találtak maguknak táplálékot – különösen a szőlőtőkék körében –, ami aggodalmat keltett a mezőgazdaságban, hogy bizonyos növénykultúrák veszélybe kerülhetnek.
A kutatók azóta megtanulták, hogy bár a pettyegetett szárnyas kabócák sokféle növény nedvét kiszívják, azonban két növényfajhoz különösen vonzódnak. Az egyik a bálványfa (Ailanthus altissima), egy Kínából származó invazív fafaj, amely az 1700-as évek végén érkezett az Egyesült Államokba, és ma már sok helyen elterjedt. A másik a szőlő. Kutatók szerint a legnagyobb veszély a szőlőtőkékre leselkedik. Ezért a szőlőtermesztő régiók, amelyekben még nincs pettyegetett szárnyas kabóca – például Kalifornia, Washington és Nyugat-Pennsylvania – fokozottan figyelik a betolakodók felbukkanását.
A rovarok számos rovarölő szerre is érzékenyek, azonban a permetezetlen növényzetben – például szőlőültetvények környékén – megbújó példányok a szer hatásának elmúltával könnyen visszatérhetnek.
– mondja Flor Acevedo, a Penn State entomológusa. A vegyszerek hasznosak a termények védelmében, de csak szükség esetén kell alkalmazni őket, mert nemcsak a célzott kártevőt pusztítják.
A tudományos folyóirat szerint miközben a kutatók feltérképezik, hol jelenhetnek meg legközelebb a rovarok, a természetes ragadozók és kórokozók is szerepet kaphatnak a szőlőültetvények védelmében.
A védekezés egyik kulcspontja a bálványfa (Ailanthus altissima), amely különösen kedvelt a kabócák számára. Ez a gyors növekedésű, rendkívül ellenálló, nem őshonos fafaj szinte bárhol megtelepszik – vasúti töltéseken, elhagyott területeken vagy a mezők szélén. Mivel invazív, sok helyen eleve irtani próbálják. A pettyegetett szárnyas kabócák gyakran rakják petéiket a bálványfa törzsére és ágaira, ezért a fa eltávolítása segíthet a populáció visszaszorításában. Azonban a faj rendkívüli életképessége miatt a teljes kiirtása hosszadalmas és kitartó munkát igényel.
„Ha eltávolítjuk a bálványfát, a kabócák egyik fő táplálkozási és szaporodási helyétől fosztjuk meg őket” – magyarázza Kelli Hoover, a Penn State entomológusa. Hozzáteszi: mivel a fa teljes felszámolása valószínűtlen, más védekezési módszerekre is szükség lesz.
A kutatók több olyan ragadozót és parazitát azonosítottak, amelyek képesek lehetnek kordában tartani a kabócák számát. Bizonyos denevérfajok előszeretettel fogyasztják a kifejlett rovarokat, míg parazita darazsak a petéket támadják meg. Különösen ígéretesnek tűnik a Dryinus sinicus nevű, Kínában őshonos parazita darázs, amely ott a pettyegetett szárnyas kabóca egyik fő természetes szabályozója.
A kabócák elleni küzdelemben különleges szerepet kaphatnak a kiképzett keresőkutyák, amelyek képesek kiszagolni a rovar petecsomóit. Ez lehetővé teszi a fertőzött területek korai azonosítását és a gyors beavatkozást.
A tudósok két gombafajt is vizsgálnak – a Beauveria bassiana és a Batkoa major –, amelyek természetes módon is előfordulnak a környezetben, és képesek megfertőzni, majd elpusztítani a kabócákat. Ezekből olyan biológiai rovarölő készítmények fejlesztése zajlik, amelyek célzottan, a környezet károsítása nélkül alkalmazhatók.
A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a pettyegetett szárnyas kabóca ellen nem létezik egyetlen, mindenre megoldást nyújtó módszer. A sikeres védekezés kulcsa az integrált stratégia: a vegyszeres kezelés, a természetes ellenségek bevonása, a bálványfa irtása és a lakosság aktív részvétele egyaránt fontos.
„Ez összetett probléma, amelynél minden lehetséges eszközt mérlegelnünk kell” – hangsúlyozza Hoover. „Ha sikerül lassítanunk a terjedést, azzal időt nyerünk a gazdáknak és a kutatóknak, hogy hosszú távú, fenntartható megoldásokat dolgozzanak ki.”
Nálunk is megjelenhet
A szakemberek szerint Magyarországon és Romániában is integrált növényvédelmi stratégiára lesz szükség, amely magában foglalja:
A budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) már most felhívja a termelők és a lakosság figyelmét, hogy ha gyanús rovarokat, petecsomókat vagy kártételt észlelnek, azonnal értesítsék a hatóságokat. „Minél előbb észleljük a betelepedést, annál nagyobb az esély a lokalizálásra és a károk mérséklésére” – hangsúlyozzák a szakértők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!