
A fenyegető rovar, a szárnyas kabóca hatalmas károkat okozhat a szőlőültetvényekben
Fotó: USDA-ARS Photo by Stephen Ausmus
Az Egyesült Államokban rohamosan terjedő pettyegetett szárnyas kabóca (Lycorma delicatula) komoly veszélyt jelent a szőlő- és gyümölcstermesztésre, sőt, számos őshonos növényre is. A kártevő gyorsan szaporodik, nehezen irtható, és nem válogat a táplálékban – több mint 70 növényfajt képes megtámadni. A szakértők szerint a probléma kezelése érdekében nemcsak vegyszeres beavatkozásra, hanem más állat- és növényfajok bevonására is szükség lehet – írja a Science News tudományos portál. A pettyegetett szárnyas kabóca Romániában és Magyarországon még nem jelent meg, de a klímaváltozás és a növekvő nemzetközi áruforgalom miatt a szakemberek szerint reális veszélye van annak, hogy a következő években betelepedhet.
2025. augusztus 14., 21:532025. augusztus 14., 21:53
2025. augusztus 14., 22:012025. augusztus 14., 22:01
Egy gyönyörű, ám fenyegető jövevény, a pettyegetett szárnyas kabóca terjed az Egyesült Államokban. A piros és szürke szárnyú, pettyes rovarok a járdákon siklanak, növényeken másznak, és épületekre kapaszkodnak fel. A pettyes fiatal példányok nagy ugrásokkal menekülnek, hogy elkerüljék a cipőtalp alatti lapos véget.
Ez az invazív növényszívó kabóca, amely Kína, India és Vietnam bizonyos területein őshonos, már több mint egy évtizede terjed az Egyesült Államok közép-atlanti és északkeleti részén. Egyes kutatások szerint nem is olyan távoli jövőben elérheti Kaliforniát is.
Azóta 17 államban és folyamatosan új területeken alakultak ki állandó populációik, és bőségesen találtak maguknak táplálékot – különösen a szőlőtőkék körében –, ami aggodalmat keltett a mezőgazdaságban, hogy bizonyos növénykultúrák veszélybe kerülhetnek.
A kutatók azóta megtanulták, hogy bár a pettyegetett szárnyas kabócák sokféle növény nedvét kiszívják, azonban két növényfajhoz különösen vonzódnak. Az egyik a bálványfa (Ailanthus altissima), egy Kínából származó invazív fafaj, amely az 1700-as évek végén érkezett az Egyesült Államokba, és ma már sok helyen elterjedt. A másik a szőlő. Kutatók szerint a legnagyobb veszély a szőlőtőkékre leselkedik. Ezért a szőlőtermesztő régiók, amelyekben még nincs pettyegetett szárnyas kabóca – például Kalifornia, Washington és Nyugat-Pennsylvania – fokozottan figyelik a betolakodók felbukkanását.
A rovarok számos rovarölő szerre is érzékenyek, azonban a permetezetlen növényzetben – például szőlőültetvények környékén – megbújó példányok a szer hatásának elmúltával könnyen visszatérhetnek.
– mondja Flor Acevedo, a Penn State entomológusa. A vegyszerek hasznosak a termények védelmében, de csak szükség esetén kell alkalmazni őket, mert nemcsak a célzott kártevőt pusztítják.
A tudományos folyóirat szerint miközben a kutatók feltérképezik, hol jelenhetnek meg legközelebb a rovarok, a természetes ragadozók és kórokozók is szerepet kaphatnak a szőlőültetvények védelmében.
A védekezés egyik kulcspontja a bálványfa (Ailanthus altissima), amely különösen kedvelt a kabócák számára. Ez a gyors növekedésű, rendkívül ellenálló, nem őshonos fafaj szinte bárhol megtelepszik – vasúti töltéseken, elhagyott területeken vagy a mezők szélén. Mivel invazív, sok helyen eleve irtani próbálják. A pettyegetett szárnyas kabócák gyakran rakják petéiket a bálványfa törzsére és ágaira, ezért a fa eltávolítása segíthet a populáció visszaszorításában. Azonban a faj rendkívüli életképessége miatt a teljes kiirtása hosszadalmas és kitartó munkát igényel.
„Ha eltávolítjuk a bálványfát, a kabócák egyik fő táplálkozási és szaporodási helyétől fosztjuk meg őket” – magyarázza Kelli Hoover, a Penn State entomológusa. Hozzáteszi: mivel a fa teljes felszámolása valószínűtlen, más védekezési módszerekre is szükség lesz.
A kutatók több olyan ragadozót és parazitát azonosítottak, amelyek képesek lehetnek kordában tartani a kabócák számát. Bizonyos denevérfajok előszeretettel fogyasztják a kifejlett rovarokat, míg parazita darazsak a petéket támadják meg. Különösen ígéretesnek tűnik a Dryinus sinicus nevű, Kínában őshonos parazita darázs, amely ott a pettyegetett szárnyas kabóca egyik fő természetes szabályozója.
A kabócák elleni küzdelemben különleges szerepet kaphatnak a kiképzett keresőkutyák, amelyek képesek kiszagolni a rovar petecsomóit. Ez lehetővé teszi a fertőzött területek korai azonosítását és a gyors beavatkozást.
A tudósok két gombafajt is vizsgálnak – a Beauveria bassiana és a Batkoa major –, amelyek természetes módon is előfordulnak a környezetben, és képesek megfertőzni, majd elpusztítani a kabócákat. Ezekből olyan biológiai rovarölő készítmények fejlesztése zajlik, amelyek célzottan, a környezet károsítása nélkül alkalmazhatók.
A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a pettyegetett szárnyas kabóca ellen nem létezik egyetlen, mindenre megoldást nyújtó módszer. A sikeres védekezés kulcsa az integrált stratégia: a vegyszeres kezelés, a természetes ellenségek bevonása, a bálványfa irtása és a lakosság aktív részvétele egyaránt fontos.
„Ez összetett probléma, amelynél minden lehetséges eszközt mérlegelnünk kell” – hangsúlyozza Hoover. „Ha sikerül lassítanunk a terjedést, azzal időt nyerünk a gazdáknak és a kutatóknak, hogy hosszú távú, fenntartható megoldásokat dolgozzanak ki.”
Nálunk is megjelenhet
A szakemberek szerint Magyarországon és Romániában is integrált növényvédelmi stratégiára lesz szükség, amely magában foglalja:
A budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) már most felhívja a termelők és a lakosság figyelmét, hogy ha gyanús rovarokat, petecsomókat vagy kártételt észlelnek, azonnal értesítsék a hatóságokat. „Minél előbb észleljük a betelepedést, annál nagyobb az esély a lokalizálásra és a károk mérséklésére” – hangsúlyozzák a szakértők.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!