Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására

Trump visszautasította Irán legutóbbi ajánlatát a Hormuzi-szoros megnyitásáról
Donald Trump visszautasította Irán legutóbbi ajánlatát a Hormuzi-szoros megnyitására, és fenntartja az iráni kikötők blokádját – az amerikai elnök erről egy interjúban beszélt szerdán.
Az elnök az Axios hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy kitart eredeti célja mellett, ami megakadályozni azt, hogy Irán atomfegyver birtokába jusson. Szerinte egy békemegállapodásban Iránnak erre kötelezettséget kell vállalnia.
„A blokád némileg hatékonyabb a bombázásnál: megfulladnak, mint egy kitömött malac, és csak egyre rosszabb lesz számukra” – fogalmazott az elnök.
Megjegyezte, hogy Irán meg akar állapodni, de hozzátette, ez csak akkor fog megtörténni, ha lemond az atomfegyverre vonatkozó ambícióiról.
„Nem akarják, hogy fenntartsam a blokádot, én nem akarom feloldani, mert nem akarom azt, hogy nukleáris fegyverrel rendelkezzenek” – jegyezte meg Trump, és hozzátette, hogy az iráni kikötők zárlata miatt az ország kőolajtárolói és vezetékei közel vannak ahhoz, hogy „szétrobbanjanak”.
Az elnök szerdán internetes közösségi oldalán is figyelmeztetést fogalmazott meg Teherán felé: „térjenek jobb belátásra” és írják alá a nukleáris programról való lemondásról szóló megállapodást, üzente az iráni vezetőknek.
Donald Trump elnök később a CNN-nek nyilatkozta, hogy az iráni és az ukrajnai háború „hasonló ütemterv szerint” érhet véget, miután beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Melyik háború ér véget előbb? Talán hasonló ütemterv szerint zajlanak” – mondta Trump.
Egyébként washingtoni közlés szerint az iráni háború eddig 25 milliárd dollárba került.

Uniós biztos: veszélyes, ha megengedjük, hogy Oroszország a sportot és a kultúrát propagandacélokra használja
Veszélyes, ha megengedjük, hogy Oroszország a sportot és a kultúrát propagandacélokra használja – jelentette ki Glen Micallef kultúráért és sportért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
A biztos hangsúlyozta, ha az agresszor Oroszország sport- és kulturális eseményeket propagandafelületként használhat, az azt az üzenetet közvetíti, hogy az ilyen cselekedetek elfogadhatók.
Hozzátette: ez „hamis semlegesség”, amelyet az Európai Unió nem fogadhat el.
Micallef beszédében kiemelte, Oroszország Ukrajna elleni háborúja túlmutat a hagyományos hadviselésen, mivel hibrid háborúként az identitást, a kultúrát és a történelmi emlékezetet is célba veszi. Az ukrán városokat folyamatos támadások érik, a kulturális örökséget szándékosan rombolják, miközben dezinformációs és propagandakampány zajlik.
A biztos szerint az Európai Uniónak világos választ kell adnia:
fenn kell tartani az eltökéltséget Oroszország felelősségre vonására, mert a normalizálás nem jelent megbékélést, a hallgatás pedig nem semlegesség, hanem bűnrészesség.
Kiemelte, a háború kezdete óta az Európai Unió következetesen támogatja Ukrajnát pénzügyileg, politikailag és adminisztratív szinten is. A kulturális és kreatív szektor támogatására eddig 50 millió eurót mozgósítottak, ami létfontosságú segítséget jelent az ukrán művészek és intézmények számára.
Hozzátette, az EU további lépéseket is tett a kulturális örökség védelmében.