Képes Csaba tordai méhész szerint a hazai termelőknek egyre nehezeb talpon maradni
Fotó: Oláh-Badi Levente
Rájár a rúd a méhészekre, egyre nehezebb a minőségi méz és más méhészeti termékek értékesítése. A nagy tételekben importból származó olcsó ,,édes áru” sok méhészt késztet arra, hogy feladja foglalkozását. A kitartóak még reménykednek, ahogyan a tordai Képes Csaba is, akivel a Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárában beszélgettünk.
2024. augusztus 24., 10:212024. augusztus 24., 10:21
2024. augusztus 24., 18:362024. augusztus 24., 18:36
Lesújtó képet lát az ember az erdélyi méhészet jövőjéről, ha méhészekkel beszélget, akik növekvő raktárkészletüket immár évek óta nem tudják értékesíteni. A nagybani felvásárlási árak idén már a méztermelés önköltségét sem fedezik, a nagyobb méhészetek számára pedig a kis kiszerelésben eladható méz csepp a tengerben, ezért egyre több termelő kényszerül arra, hogy más foglalkozás után nézzen.
Az országszerte megtartott mezőgazdasági és kézműves vásárok méhészeti felhozatalán is látszik, sokan ezt a lehetőséget is igyekeznek kihasználni, hogy legalább mézkészletük kis részét tudják elfogadható áron értékesíteni.
Eladhatatlan raktárkészlet. Az erdélyi méhészetekben sok száz tonna méz vár vevőre
Fotó: Makkay József
A Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárán a fesztiválozók folyamatos áradatában az évek óta visszatérő árusoknak van ,,versenyelőnye”, akik kialakították vásárlói körüket, így megjelenésük egyféle igazodási pont a termék iránt érdeklődő vevők számára. Képes Csaba tordai méhész ebbe a körbe tartozik, hiszen 8-9 éve rendszeresen eljár a Farkas utcai sokadalomba, a kincses városban már sokan ismerik. Standján kilencféle mézet kínál, amiből három a legkeresettebb: a mézfogyasztók többsége az akác- és vegyes-mézet vásárolja, az ínyencségre vadászó turistáknak viszont a fenyőméz a kedvencük.
Lehet válogatni havasi vegyes, málna-, cseresznye-, repce- és más mézkülönlegesség között is. A vásári méhészsátorban virágport, propoliszt, lépes mézet, és különböző szárított gyümölcsöket tartalmazó mézes keverékeket is kínál. Minden olyan termék szerepel a felhozatalban, amit a vásárló megkívánhat.
A nagyapja által megalapozott családi méhészet – amelyet szüleivel közösen visz tovább –, fordulóponthoz ért, miután harminc tonna eladhatatlan mézkészlet gyűlt fel tordai raktárukban. Aminek értékesítésén az sem segít, hogy a Kolozs megyei városban méhészeti termékeket forgalmazó saját boltot tartanak fenn, és rendszeresen eljárnak vásárokba is.
Több aranyosszéki faluban – Bágyonban, Kercsedben és Harasztoson – is működő, ötszáz családos méhészetük termelésének kis részét tudják csak kiskereskedelmi csatornákon értékesíteni, korábban a nagybani felvásárlók jelentették a biztos piacot. Az utóbbi években azonban annyira visszaesett a mézkereskedők által kínált ár, hogy a méhészek számára nem éri meg önköltségi ár körül, vagy az alatt eladni termékeiket, inkább kivárnak.
Mézesbolt. A minőségi mézet egy szűk vásárlói kör keresi
Fotó: Makkay József
Képes Csaba szerint a romániai méhészek közül senki nem tudja, milyen sors vár az ágazatra. Az állami támogatásként érkező pénz túl kevés ahhoz, hogy fedezni tudja a méhész veszteségét, ráfizetésből pedig senki nem tud megélni.
ezek alacsony árával a minőséget termelő hazai méhészek nem tudnak versenyezni. Olcsó keverékmézekkel vannak tele a nagyáruházak polcai, ahova az ötszáz méhcsaláddal termelő méhészetnek nincs esélye bekerülni.
A romániai vásárlói szokások átalakulása miatt az emberek többsége nagyáruházakból vásárol mindenféle élelmiszert – mézet is –, a fennmaradó szűk réteg pedig túl sovány ahhoz, hogy a minőségi termékeket kínáló hazai méhészeket eltartsa.
Vannak, akik ezeket a mézárakat is sokallják, mert magasabbak, mint az áruháziak” – magyarázza a tordai méhész, aki már azon gondolkodik, hogyha nem lesz pozitív változás, előbb-utóbb ők is feladják. Egyelőre azonban sok száz méhésztársához hasonlóan ő is reménykedik, hiszen számára a méhészkedés nem csak napi munka, hanem szenvedély is.
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállítóra sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!