Képes Csaba tordai méhész szerint a hazai termelőknek egyre nehezeb talpon maradni
Fotó: Oláh-Badi Levente
Rájár a rúd a méhészekre, egyre nehezebb a minőségi méz és más méhészeti termékek értékesítése. A nagy tételekben importból származó olcsó ,,édes áru” sok méhészt késztet arra, hogy feladja foglalkozását. A kitartóak még reménykednek, ahogyan a tordai Képes Csaba is, akivel a Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárában beszélgettünk.
2024. augusztus 24., 10:212024. augusztus 24., 10:21
2024. augusztus 24., 18:362024. augusztus 24., 18:36
Lesújtó képet lát az ember az erdélyi méhészet jövőjéről, ha méhészekkel beszélget, akik növekvő raktárkészletüket immár évek óta nem tudják értékesíteni. A nagybani felvásárlási árak idén már a méztermelés önköltségét sem fedezik, a nagyobb méhészetek számára pedig a kis kiszerelésben eladható méz csepp a tengerben, ezért egyre több termelő kényszerül arra, hogy más foglalkozás után nézzen.
Az országszerte megtartott mezőgazdasági és kézműves vásárok méhészeti felhozatalán is látszik, sokan ezt a lehetőséget is igyekeznek kihasználni, hogy legalább mézkészletük kis részét tudják elfogadható áron értékesíteni.
Eladhatatlan raktárkészlet. Az erdélyi méhészetekben sok száz tonna méz vár vevőre
Fotó: Makkay József
A Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárán a fesztiválozók folyamatos áradatában az évek óta visszatérő árusoknak van ,,versenyelőnye”, akik kialakították vásárlói körüket, így megjelenésük egyféle igazodási pont a termék iránt érdeklődő vevők számára. Képes Csaba tordai méhész ebbe a körbe tartozik, hiszen 8-9 éve rendszeresen eljár a Farkas utcai sokadalomba, a kincses városban már sokan ismerik. Standján kilencféle mézet kínál, amiből három a legkeresettebb: a mézfogyasztók többsége az akác- és vegyes-mézet vásárolja, az ínyencségre vadászó turistáknak viszont a fenyőméz a kedvencük.
Lehet válogatni havasi vegyes, málna-, cseresznye-, repce- és más mézkülönlegesség között is. A vásári méhészsátorban virágport, propoliszt, lépes mézet, és különböző szárított gyümölcsöket tartalmazó mézes keverékeket is kínál. Minden olyan termék szerepel a felhozatalban, amit a vásárló megkívánhat.
A nagyapja által megalapozott családi méhészet – amelyet szüleivel közösen visz tovább –, fordulóponthoz ért, miután harminc tonna eladhatatlan mézkészlet gyűlt fel tordai raktárukban. Aminek értékesítésén az sem segít, hogy a Kolozs megyei városban méhészeti termékeket forgalmazó saját boltot tartanak fenn, és rendszeresen eljárnak vásárokba is.
Több aranyosszéki faluban – Bágyonban, Kercsedben és Harasztoson – is működő, ötszáz családos méhészetük termelésének kis részét tudják csak kiskereskedelmi csatornákon értékesíteni, korábban a nagybani felvásárlók jelentették a biztos piacot. Az utóbbi években azonban annyira visszaesett a mézkereskedők által kínált ár, hogy a méhészek számára nem éri meg önköltségi ár körül, vagy az alatt eladni termékeiket, inkább kivárnak.
Mézesbolt. A minőségi mézet egy szűk vásárlói kör keresi
Fotó: Makkay József
Képes Csaba szerint a romániai méhészek közül senki nem tudja, milyen sors vár az ágazatra. Az állami támogatásként érkező pénz túl kevés ahhoz, hogy fedezni tudja a méhész veszteségét, ráfizetésből pedig senki nem tud megélni.
ezek alacsony árával a minőséget termelő hazai méhészek nem tudnak versenyezni. Olcsó keverékmézekkel vannak tele a nagyáruházak polcai, ahova az ötszáz méhcsaláddal termelő méhészetnek nincs esélye bekerülni.
A romániai vásárlói szokások átalakulása miatt az emberek többsége nagyáruházakból vásárol mindenféle élelmiszert – mézet is –, a fennmaradó szűk réteg pedig túl sovány ahhoz, hogy a minőségi termékeket kínáló hazai méhészeket eltartsa.
Vannak, akik ezeket a mézárakat is sokallják, mert magasabbak, mint az áruháziak” – magyarázza a tordai méhész, aki már azon gondolkodik, hogyha nem lesz pozitív változás, előbb-utóbb ők is feladják. Egyelőre azonban sok száz méhésztársához hasonlóan ő is reménykedik, hiszen számára a méhészkedés nem csak napi munka, hanem szenvedély is.
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállítóra sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!