Egyre több erdélyi gazda számára jelent alterenatívát a zöldségtermesztés
Fotó: Makkay József
A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök. A szakember a szociográfiai igényességgel bemutatott tájegység gazdáinak boldogulását, illetve útkeresését veszi számba. A Laskovits Istvánnal készült beszélgetésünkből kiderül, hogy e kistérség gazdagondjai nagyjából megegyeznek más erdélyi régiók nehézségeivel.
2025. június 30., 11:132025. június 30., 11:13
2025. június 30., 11:412025. június 30., 11:41
– Hogyan esett a választás a Fekete-Körös-menti magyar közösségek bemutatására?
– Választásunkat elsősorban az a felismerés motiválta, hogy ezek a közösségek egyfajta szimbolikus sűrítményét adják a partiumi szórványmagyarság agrárküzdelmeinek. A Fekete-Körös-mente – különösen Tenke és Bélfenyér – olyan kistérségek, ahol ha megfogyatkozva is, de még élnek paraszti tudásformák, és megmaradtak a mezőgazdaságból élő magyar kisgazda családok is. Ugyanakkor látványos a hanyatlás: a demográfiai, szerkezeti és piaci kihívások szinte tankönyvszerűen mutatkoznak meg, tehát e közösségek vizsgálata fontos tanulságokkal szolgálhat más régiók számára is.
– Az általatok választott kistérség miben hasonlít, és miben különbözik más magyarok lakta Bihar megyei régióktól?
– Hasonlóságot leginkább a szórványhelyzet, az elöregedés, a birtokaprózódás és a piacra jutás nehézségei jelentenek. Ami viszont különbség, az a gazdasági adottság: Tenke térsége viszonylag sík, termékeny, és bizonyos infrastrukturális előnnyel is bír (például a vasút és az Agricover tárolóbázis). Más bihari falvak – főként a hegyvidéki peremeken – sokkal inkább önellátásra rendezkedtek be. Itt viszont adott a lehetőség intenzívebb gazdálkodásra – ha volna elegendő emberi és pénzügyi erőforrás.
– A tanulmány elsősorban a vidék mezőgazdaságáról szól, ugyanakkor egyféle szociográfiai korrajz is arról, hogyan élt, illetve él itt a magyar közösség. Mennyire lehet manapság főállású gazdaként a földből megélni Tenke környékén?
– Őszintén szólva nehezen.
A legtöbb magyar gazda ennél jóval kisebb területen, elavult gépekkel dolgozik, ráadásul a nyers termények értékesítéséből szerény jövedelmet szerez. Így sokan csak kiegészítő tevékenységként folytatják a mezőgazdaságot, miközben másodállásban dolgoznak – gyakran külföldön.
– Tapasztaltatod szerint milyen irányba nyitnának azok a fiatal vagy középkorú gazdák, akik szüleik, nagyszüleik örökségét hasznosítva továbbra is a földből szeretnének megélni?
– Akikben megvan az elhivatottság, azok leginkább kertészeti vagy biotermelési irányba mozdulnának. Néhány fiatal fóliás gazdálkodásba kezdett – paprikát, paradicsomot, fűszernövényeket termel –, a piaci visszajelzések pozitívak. Mások kisüzemi tej- vagy húskészítményekkel kísérleteznek. Ezekhez viszont tőke, tudás és közös infrastruktúra szükséges. A cél, hogy feldolgozott termékkel lépjenek piacra, ne nyers árut értékesítsenek.
– Az alacsony gabonaárak miatt szinte mindenhol Erdélyben gondot okoz a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák boldogulása. Milyen mértékben lehet az általad kutatott térségben átállni zöldség-, illetve gyümölcstermesztésre, vagy más kultúrnövényekre?
– Az adottság megvan hozzá, különösen Bélfenyér térségében, ahol az öntéstalaj kiváló zöldséges termőföld. Ugyanakkor ez munkaigényesebb ágazat, és kevés a szakképzett, fiatal munkaerő.
A közös márkázás és értékesítési pont létrehozása ebben kulcsszerepet játszhatna.
Érdemes bepillantani a mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan terület, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik.
Ha ezekre közös megoldást tudnánk adni – akár egy feldolgozó kisüzem formájában – az egy csapásra javítaná a gazdák alkupozícióját.
– Hogyan látod ennek a vidéknek a jövőjét mondjuk 10 év múlva?
– Sorsfordító tíz év előtt állunk. Ha nem sikerül generációváltást végrehajtani, és az infrastrukturális, szervezeti lemaradást csökkenteni, a magyar gazdálkodói jelenlét véglegesen perifériára szorulhat. Ha viszont össze tudunk fogni géphasználatban, parcellák összevonásában, feldolgozásban, és sikerül fiatalokat is bevonni – akár mentorprogramokkal, start-up támogatással –, akkor versenyképes, lokális márkákra építő mezőgazdasági klaszter alakulhat ki. Az alapok megvannak – a kérdés, hogy élni tudunk-e velük.
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!