Egyre több erdélyi gazda számára jelent alterenatívát a zöldségtermesztés
Fotó: Makkay József
A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök. A szakember a szociográfiai igényességgel bemutatott tájegység gazdáinak boldogulását, illetve útkeresését veszi számba. A Laskovits Istvánnal készült beszélgetésünkből kiderül, hogy e kistérség gazdagondjai nagyjából megegyeznek más erdélyi régiók nehézségeivel.
2025. június 30., 11:132025. június 30., 11:13
2025. június 30., 11:412025. június 30., 11:41
– Hogyan esett a választás a Fekete-Körös-menti magyar közösségek bemutatására?
– Választásunkat elsősorban az a felismerés motiválta, hogy ezek a közösségek egyfajta szimbolikus sűrítményét adják a partiumi szórványmagyarság agrárküzdelmeinek. A Fekete-Körös-mente – különösen Tenke és Bélfenyér – olyan kistérségek, ahol ha megfogyatkozva is, de még élnek paraszti tudásformák, és megmaradtak a mezőgazdaságból élő magyar kisgazda családok is. Ugyanakkor látványos a hanyatlás: a demográfiai, szerkezeti és piaci kihívások szinte tankönyvszerűen mutatkoznak meg, tehát e közösségek vizsgálata fontos tanulságokkal szolgálhat más régiók számára is.
– Az általatok választott kistérség miben hasonlít, és miben különbözik más magyarok lakta Bihar megyei régióktól?
– Hasonlóságot leginkább a szórványhelyzet, az elöregedés, a birtokaprózódás és a piacra jutás nehézségei jelentenek. Ami viszont különbség, az a gazdasági adottság: Tenke térsége viszonylag sík, termékeny, és bizonyos infrastrukturális előnnyel is bír (például a vasút és az Agricover tárolóbázis). Más bihari falvak – főként a hegyvidéki peremeken – sokkal inkább önellátásra rendezkedtek be. Itt viszont adott a lehetőség intenzívebb gazdálkodásra – ha volna elegendő emberi és pénzügyi erőforrás.
– A tanulmány elsősorban a vidék mezőgazdaságáról szól, ugyanakkor egyféle szociográfiai korrajz is arról, hogyan élt, illetve él itt a magyar közösség. Mennyire lehet manapság főállású gazdaként a földből megélni Tenke környékén?
– Őszintén szólva nehezen.
A legtöbb magyar gazda ennél jóval kisebb területen, elavult gépekkel dolgozik, ráadásul a nyers termények értékesítéséből szerény jövedelmet szerez. Így sokan csak kiegészítő tevékenységként folytatják a mezőgazdaságot, miközben másodállásban dolgoznak – gyakran külföldön.
– Tapasztaltatod szerint milyen irányba nyitnának azok a fiatal vagy középkorú gazdák, akik szüleik, nagyszüleik örökségét hasznosítva továbbra is a földből szeretnének megélni?
– Akikben megvan az elhivatottság, azok leginkább kertészeti vagy biotermelési irányba mozdulnának. Néhány fiatal fóliás gazdálkodásba kezdett – paprikát, paradicsomot, fűszernövényeket termel –, a piaci visszajelzések pozitívak. Mások kisüzemi tej- vagy húskészítményekkel kísérleteznek. Ezekhez viszont tőke, tudás és közös infrastruktúra szükséges. A cél, hogy feldolgozott termékkel lépjenek piacra, ne nyers árut értékesítsenek.
– Az alacsony gabonaárak miatt szinte mindenhol Erdélyben gondot okoz a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák boldogulása. Milyen mértékben lehet az általad kutatott térségben átállni zöldség-, illetve gyümölcstermesztésre, vagy más kultúrnövényekre?
– Az adottság megvan hozzá, különösen Bélfenyér térségében, ahol az öntéstalaj kiváló zöldséges termőföld. Ugyanakkor ez munkaigényesebb ágazat, és kevés a szakképzett, fiatal munkaerő.
A közös márkázás és értékesítési pont létrehozása ebben kulcsszerepet játszhatna.
Érdemes bepillantani a mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan terület, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik.
Ha ezekre közös megoldást tudnánk adni – akár egy feldolgozó kisüzem formájában – az egy csapásra javítaná a gazdák alkupozícióját.
– Hogyan látod ennek a vidéknek a jövőjét mondjuk 10 év múlva?
– Sorsfordító tíz év előtt állunk. Ha nem sikerül generációváltást végrehajtani, és az infrastrukturális, szervezeti lemaradást csökkenteni, a magyar gazdálkodói jelenlét véglegesen perifériára szorulhat. Ha viszont össze tudunk fogni géphasználatban, parcellák összevonásában, feldolgozásban, és sikerül fiatalokat is bevonni – akár mentorprogramokkal, start-up támogatással –, akkor versenyképes, lokális márkákra építő mezőgazdasági klaszter alakulhat ki. Az alapok megvannak – a kérdés, hogy élni tudunk-e velük.
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!