Kecskenyáj a Tisza partján. A gazdák legnagyobb gondja a tej értékesítése
Fotó: Makkay József
A Máramaros megyei Hosszúmezőn, az ukrán-román határ közelében néhány juh- és kecsketartó gazda maradt, a többség felhagyott az egykoron virágzó mezőgazdasággal. Az idei választási kampányban a gazdák égető gondjai is terítékre kerültek az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) helyi képviselőinek tolmácsolásában.
2024. június 07., 22:452024. június 07., 22:45
A román-ukrán országhatár közelében, a Tisza partján legelteti kecskenyáját Varkola Tibor. A hosszúmezői állattartó gazda portája két kilométerre fekszik a faluban, a főúton, onnan kocsikázunk ki a közeli kavicskitermelő vállalkozás révén járhatóvá vált mezei úton. Erre fele kavicsszállító teherautók és a határőrök terepjárói közlekednek, utóbbiak éjjel-nappal, mert folyamatosan érkeznek Tiszán átkelő ukrajnai menekült férfiak, akik életüket kockáztatva közelítik meg az ukrán katonák által szigorúan őrzött országhatárt. Aki eléri a határfolyó partját, annak sem biztonságos az átkelés: a folyó sodrása miatt már többen halálukat lelték a román partok közelében.
A kommunista rendszerben a lezárt, őrzött határvidéket nem lehetett megközelíteni, utána viszont nem igazán lett gazdája az elvadult földeknek. Az utóbbi évtizedekben Varkola Tiborhoz hasonló állattartók hasznosítják a Tisza-parti vadont.
Varkola Tibor több vitát szeretne a gazdákat érintő gondokról is
Fotó: Makkay József
A hosszúmezői polgármesteri hivatalban korábban alpolgármesteri, illetve tanácsosi tisztséget is betöltő gazdaember megalakulása óta az Erdélyi Magyar Néppárt, két éve pedig az Erdélyi Magyar Szövetség tagja. Varkola Tibor a négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokon ismét tanácsosi mandátumot nyert az RMDSZ-es R. Fekete Lajos polgármester által vezetett helyi önkormányzatban. Más vidékektől eltérően itt normális a viszony a két párt között, amit az is jól mutat, hogy a helyi önkormányzat Varkola Tibort bízta meg a helyi sportklub irányításával, ő lett a polgármesteri hivatal sportfelelőse.
,,Elkezdtem foglalkozni a különböző korosztályú gyerekekkel, focicsapatot verbuváltam, és a polgármesteri hivatal anyagi támogatásával sportfelszerelést vásároltunk, hogy a szülőknek ne kerüljön pénzbe.
– magyarázza a falu sportéletét fellendítő Varkola Tibor. Hivatali alkalmazása miatt a mandátumáról lemondott EMSZ-es tanácsos helyét egyik párttársa vette át.
Az idei helyhatósági választáson ismét indulnak, ezúttal két személyt szeretnének bejuttatni a helyi önkormányzatba, amelyben jelenleg RMDSZ-es többség van. Varkola abban reménykedik, hogy kis szerencsével alpolgármesteri tisztségre is számot tarthatnak.
A bokrokon túl Ukrajna
Fotó: Makkay József
A román pártok által szorgalmazott polgármester-leváltó kampányban az EMSZ nem vett részt. Azt tartják, hogy magyar ember ne román pártlistán hősködjön, még akkor sem, ha haragszik a helyi RMDSZ-es polgármesterre.
Nem a polgármester személyével van bajunk, hanem a helyi tanács gyenge működésével. Amikor tanácsos voltam, sok építő jellegű vita alakult ki a döntések előtt. Van, aki emiatt nem kedvelt, de elmagyaráztam, hogy viták és egyeztetések nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. A helyi önkormányzat nem bólogató Jánosokból kell álljon, hanem a döntéseket mérlegelő és vállaló emberekből” – magyarázza a kétharmad részt magyar lakosságú Hosszúmező EMSZ-es politikusa.
Hosszúmező Máramaros megye északi részének az egyetlen magyar települése
Fotó: Makkay József
Közben megérkezik a faluba az Erdélyi Magyar Szövetség Máramaros megyei elnöke, Hupka Félix, hogy a kampány hátra levő részéről egyeztessen a helyiekkel. A megyében az EMSZ-nek csak Hosszúmezőn maradt helyi tanácsosa, ez lett az ellenzéki szervezet végvára, miután a koltói szervezetüket bekebelezte az RMDSZ.
Hupka Félix sikertelennek tartja a RMDSZ megyei szervezetével folytatott tárgyalásait, hogy RMDSZ-listáin Felsőbányán befutó helyet biztosítsanak az EMSZ számára. Az elmúlt 12 év statisztikáinak fényében azt látja, hogy szórványban mindenhonnan kiszorul a magyarság, így nem lehet ,,megspórolni” az együttműködést, az egymásra figyelést. Az RMDSZ részéről viszont ezt hiányolja, mert ha minden magyar szavazat számít, a szórványban sem volna szabad megkerülni a más politikai elveket valló magyarok táborát, az EMSZ-t.
A Tisza itteni határszakaszán is sokan próbálnak átszökni Romániába
Fotó: Makkay József
,,Beszélgettünk erről RMDSZ-es parlamenti képviselővel is, de a megoldás lehetőségét ők sem látják. Mint ahogy a koltói falugazdász sem jut el hozzánk a megye másik feléből. Itt maradtunk elárvultan a román tengerben” – magyarázza keserű szájízzel a gazda, aki azt is elpanaszolja, hogy a községből egyetlen gazdapályázatot sem nyertek.
Az új önkormányzat megalakulása után Varkola Tibor csapata a gazdagondokra is figyelni akar, hogy valamilyen megoldást találjanak a mezőgazdasági termelők értékesítési gondjainak az orvoslására. ,,Ha nem sikerül segíteni a juh- és kecsketartó gazdákat, pár éven belül az állattenyésztés is eltűnik a Tisza partjáról” – mutat rá sommásan nehéz helyzetükre Varkola Tibor.
Hosszúmezői főutca. A kétharmad részt magyarok lkta településen kevesen foglalkoznak már mezőgazdasággal
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!