
A mérai állattelepen a juhok reggel és este találkoznak a gazdával
Fotó: Orbán Orsolya
A kalotaszegi Mérában gazdálkodó Horváth Csaba állatorvos, juhtartó gazda úgy kényszerült gyors váltásra, hogy a négyszáz fős juhállományát őrző pásztor faképnél hagyta. Hiába keresgélt új ember után, megfelelőt nem talált, ezért egy hirtelen döntéssel egy új, francia juhfajta mellett kötelezte el magát: az állatokat a mező közepén éjjel-nappal csak a villanypásztor és a juhászkutyák őrzik. Az állattelepén tett látogatás révén egy olyan újítást sikerül bemutatni, amire egyre több juhtartó vevő Erdélyben.
2025. október 31., 12:202025. október 31., 12:20
2025. október 31., 13:012025. október 31., 13:01
Erdélyben egyelőre még újdonságnak számító, közel 130 fős, francia származású Lacaune juhállománnyal termel a kalotaszegi Mérában Horváth Csaba állatorvos. A hagyományos erdélyi racka (közismertebb nevén curkán) állományán egy gyors döntéssel 2023 tavaszán adott túl, nem sokkal az ellések időszaka után: akkor 245 felnőtt állatot, 187 bárányt és 50 kecskét értékesített. Hirtelen döntése mögött az állt, hogy sok más juhtartó gazdához hasonlóan juhász nélkül maradt, nem volt kire bízza az állományát.
jobb minőségű a teje, és szemre is gyönyörködtetőbb állat. Sikerült is Szeben megyéből 67 tenyészállatot vásárolni” – magyarázza a Kolozsvár szomszédságában lévő Kisbácsban élő termelő, aki juhállományát a portájától 15 km-re, Méra határában tartja egy bérelt földterületen.
Karám a mező közepén: a francia juhok hamar megszokták a szabadtartást
Fotó: Orbán Orsolya
Első nekifutásra nagy kihívásnak tűnt pásztor nélküli juhászatba belefogni, ami a mi vidékünkön egyelőre ritka jelenség, mert a közfelfogásban úgy él, hogy juhász nélkül a juhok napközben rosszul legelnek, másrészt nagy veszélyt jelentenek a környéken elszaporodott farkasok: az utóbbi években a vad nemcsak a juhokat, hanem a szarvasmarhaállományok borjait is tizedeli Kalotaszegen. Az állatorvos szerint az intenzív fajtaként számon tartott Lacaune juhokat van, aki belterjes körülmények között tartja, bőven abrakolva, így akár napi 3–4 liter tejet is fej anyaállatonként. A kisbácsi agrárvállalkozó nem akart ebbe a szélsőséges irányba elmenni, ezért úgy döntött, hogy a már meglévő fedett juhakol mellé megerősített villanypásztorral őrzött legelőt kerít be, ahol a juhok éjjel-nappal szabadon mozognak.
A legelő mellett mindig az állatok rendelkezésére áll széna is, így hamar megszokták az „önálló életet”, és az állományban szerencsére vadkár sem történt az elmúlt két esztendőben. Horváth Csaba szerint nagyon fontos, hogy megfelelő juhászkutyákkal rendelkezzen a gazda, mert ilyen esetben nem mer sem a farkas, sem a sakál bemerészkedni a juhok közé. Ettől persze nem kizárt a vadtámadás, de a Méra határában juhászkodó gazda szerint eddig ezt sikerült szerencsésen elkerülni.
A kamerák felvételein jól látszik, hogy míg nyáron nagy melegben a juhok inkább árnyékot keresve delelnek, estére, éjszakára, amikor visszaesik a hőmérséklet, órákon át legelnek, tehát a takarmányfelvétel áttevődik egyik napszakból a másikba, így juhász nélkül sem maradnak éhen az állatok.
Míg a korábban kétszer akkora állománytól kifejt tejet egy tejfeldolgozónak értékesítette, a Lacaune juhok tejét otthon feldolgozzák sajttá és telemeává. Piacolni sem kell vele, mert előzetes várólista alapján otthonról viszik el a készterméket az ismeretségi körükbe tartozó vásárlók. Ennek egyszerű magyarázata van:
A gazda egyelőre háztáji tejfeldolgozás keretében értékesíti termékeit, de következő lépésként az állategészségügyi igazgatóság által engedélyezett kis tejfeldolgozót szeretne üzembe helyezni, ami lehetővé tenné, hogy üzletekbe is szállítson tejtermékeket.
A munka neheze a tejfeldolgozással kezdődik
Fotó: Orbán Orsolya
A hagyományos rackához hasonlóan megmaradt bárányait ősszel értékesíti külföldi exportra, de a többségük már húsvéti bárányként elkel. A két juhfajta közötti különbséget mutatja, hogy tavaly ősszel 60 kilós bárányt is értékesített, olyan mértékű a francia juhfajta súlygyarapodása.
– magyarázza vendéglátónk, akinek az állományát egy fejési időszakban keressük fel.
A szép állomány és a viszonylag könnyen értékesíthető tejtermékek ellenére Horváth Csaba úgy látja, hogy a gazdálkodás ma roppant nehéz Romániában, a mezőgazdaság mélyponton van.
Az elszabadult költségeket csak egyre nagyobb állatállománnyal lehet ellensúlyozni, és a teljes munkafolyamatot behatárolja a súlyos munkaerőhiány.
A juhászatban azok a családok vannak helyzeti előnyben, ahol a családtagok segítségével megoldható az állatok őrzése és a tejfeldolgozás egyaránt.
Helyzetét nem tartja ideálisnak, mert a mező közepén található állománya sokféle veszélynek van kitéve, közelebb azonban nem talál szabad legelőt.
A francia birkák éjjel-nappal takarmányhoz jutnak
Fotó: Orbán Orsolya
„Ahhoz már nincs türelmem, hogy lecsúszott, részeges juhászokkal próbálkozzak, állatgondozásra nem találni megfelelő embert. Sok állattartó telep mozog ebben az ördögi körben, ezért egyre többen keresnek kibúvót, új megoldásokat, ahogyan én is tettem” – magyarázza a gazda.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!