A mérai állattelepen a juhok reggel és este találkoznak a gazdával
Fotó: Orbán Orsolya
A kalotaszegi Mérában gazdálkodó Horváth Csaba állatorvos, juhtartó gazda úgy kényszerült gyors váltásra, hogy a négyszáz fős juhállományát őrző pásztor faképnél hagyta. Hiába keresgélt új ember után, megfelelőt nem talált, ezért egy hirtelen döntéssel egy új, francia juhfajta mellett kötelezte el magát: az állatokat a mező közepén éjjel-nappal csak a villanypásztor és a juhászkutyák őrzik. Az állattelepén tett látogatás révén egy olyan újítást sikerül bemutatni, amire egyre több juhtartó vevő Erdélyben.
2025. október 31., 12:202025. október 31., 12:20
2025. október 31., 13:012025. október 31., 13:01
Erdélyben egyelőre még újdonságnak számító, közel 130 fős, francia származású Lacaune juhállománnyal termel a kalotaszegi Mérában Horváth Csaba állatorvos. A hagyományos erdélyi racka (közismertebb nevén curkán) állományán egy gyors döntéssel 2023 tavaszán adott túl, nem sokkal az ellések időszaka után: akkor 245 felnőtt állatot, 187 bárányt és 50 kecskét értékesített. Hirtelen döntése mögött az állt, hogy sok más juhtartó gazdához hasonlóan juhász nélkül maradt, nem volt kire bízza az állományát.
jobb minőségű a teje, és szemre is gyönyörködtetőbb állat. Sikerült is Szeben megyéből 67 tenyészállatot vásárolni” – magyarázza a Kolozsvár szomszédságában lévő Kisbácsban élő termelő, aki juhállományát a portájától 15 km-re, Méra határában tartja egy bérelt földterületen.
Karám a mező közepén: a francia juhok hamar megszokták a szabadtartást
Fotó: Orbán Orsolya
Első nekifutásra nagy kihívásnak tűnt pásztor nélküli juhászatba belefogni, ami a mi vidékünkön egyelőre ritka jelenség, mert a közfelfogásban úgy él, hogy juhász nélkül a juhok napközben rosszul legelnek, másrészt nagy veszélyt jelentenek a környéken elszaporodott farkasok: az utóbbi években a vad nemcsak a juhokat, hanem a szarvasmarhaállományok borjait is tizedeli Kalotaszegen. Az állatorvos szerint az intenzív fajtaként számon tartott Lacaune juhokat van, aki belterjes körülmények között tartja, bőven abrakolva, így akár napi 3–4 liter tejet is fej anyaállatonként. A kisbácsi agrárvállalkozó nem akart ebbe a szélsőséges irányba elmenni, ezért úgy döntött, hogy a már meglévő fedett juhakol mellé megerősített villanypásztorral őrzött legelőt kerít be, ahol a juhok éjjel-nappal szabadon mozognak.
A legelő mellett mindig az állatok rendelkezésére áll széna is, így hamar megszokták az „önálló életet”, és az állományban szerencsére vadkár sem történt az elmúlt két esztendőben. Horváth Csaba szerint nagyon fontos, hogy megfelelő juhászkutyákkal rendelkezzen a gazda, mert ilyen esetben nem mer sem a farkas, sem a sakál bemerészkedni a juhok közé. Ettől persze nem kizárt a vadtámadás, de a Méra határában juhászkodó gazda szerint eddig ezt sikerült szerencsésen elkerülni.
A kamerák felvételein jól látszik, hogy míg nyáron nagy melegben a juhok inkább árnyékot keresve delelnek, estére, éjszakára, amikor visszaesik a hőmérséklet, órákon át legelnek, tehát a takarmányfelvétel áttevődik egyik napszakból a másikba, így juhász nélkül sem maradnak éhen az állatok.
Míg a korábban kétszer akkora állománytól kifejt tejet egy tejfeldolgozónak értékesítette, a Lacaune juhok tejét otthon feldolgozzák sajttá és telemeává. Piacolni sem kell vele, mert előzetes várólista alapján otthonról viszik el a készterméket az ismeretségi körükbe tartozó vásárlók. Ennek egyszerű magyarázata van:
A gazda egyelőre háztáji tejfeldolgozás keretében értékesíti termékeit, de következő lépésként az állategészségügyi igazgatóság által engedélyezett kis tejfeldolgozót szeretne üzembe helyezni, ami lehetővé tenné, hogy üzletekbe is szállítson tejtermékeket.
A munka neheze a tejfeldolgozással kezdődik
Fotó: Orbán Orsolya
A hagyományos rackához hasonlóan megmaradt bárányait ősszel értékesíti külföldi exportra, de a többségük már húsvéti bárányként elkel. A két juhfajta közötti különbséget mutatja, hogy tavaly ősszel 60 kilós bárányt is értékesített, olyan mértékű a francia juhfajta súlygyarapodása.
– magyarázza vendéglátónk, akinek az állományát egy fejési időszakban keressük fel.
A szép állomány és a viszonylag könnyen értékesíthető tejtermékek ellenére Horváth Csaba úgy látja, hogy a gazdálkodás ma roppant nehéz Romániában, a mezőgazdaság mélyponton van.
Az elszabadult költségeket csak egyre nagyobb állatállománnyal lehet ellensúlyozni, és a teljes munkafolyamatot behatárolja a súlyos munkaerőhiány.
A juhászatban azok a családok vannak helyzeti előnyben, ahol a családtagok segítségével megoldható az állatok őrzése és a tejfeldolgozás egyaránt.
Helyzetét nem tartja ideálisnak, mert a mező közepén található állománya sokféle veszélynek van kitéve, közelebb azonban nem talál szabad legelőt.
A francia birkák éjjel-nappal takarmányhoz jutnak
Fotó: Orbán Orsolya
„Ahhoz már nincs türelmem, hogy lecsúszott, részeges juhászokkal próbálkozzak, állatgondozásra nem találni megfelelő embert. Sok állattartó telep mozog ebben az ördögi körben, ezért egyre többen keresnek kibúvót, új megoldásokat, ahogyan én is tettem” – magyarázza a gazda.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!