Végső elkeseredés. Franciaországban a gazdák közelharcot vívtak a rendőrséggel
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Miközben az Európai Unió csúcsvezetősége a környezetvédelmi intézkedések bevezetésével nehezen megvalósítható feltételeket követel a tagországok gazdatársadalmától, az elmúlt néhány esztendőben Brüsszel öt kontinens 74 országával szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Ezek nyomán olcsó és gyenge minőségű mezőgazdasági termékekkel árasztotta el a tagországok piacait. Többek között ez ellen tüntetnek az európai gazdák.
2024. március 07., 21:502024. március 07., 21:50
2024. március 08., 07:382024. március 08., 07:38
Az elmúlt hetekben tíz uniós országban lázadtak fel a gazdák és egyre nagyobb tüntetéseket szerveztek. Legtöbb esetben az Európai Unió vezetőinek ideológiájától vezérelt környezetvédelmi intézkedések és más tervezetek ellen tiltakozva. A V4 hírügynökség összefoglalója szerint az eddigi legnagyobb tüntetések Franciaországban zajlottak, ahol a gazdák több napon keresztül blokád alatt tartották a Párizsba vezető főbb csomópontokat.
A témával kapcsolatban a varsói Wpolityce lengyel portál egyik véleménycikkét idézi a hírügynökség. A lengyel szerző szerint ,,a franciaországi helyzet sokatmondónak tűnik. Megmutatja a lengyeleknek, hogy mi fenyegeti őket, és mi vár rájuk, ha nem harcolnak minden erejükkel a brüsszeli irányzatok és alázatos szolgájuk, a Donald Tusk által keresztülvitt liberális agrárpolitika ellen”.
A lengyel portál szerint
amely a hagyományok, a hazafiság és a konzervativizmus bástyájának tekintett családi gazdaságok halálát kívánja előidézni az ipari mezőgazdaság és az agrár-élelmiszeripar javára.
Egészen a közelmúltig az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelése Franciaországban volt – az összes mezőgazdasági termelés 17 százaléka. A közös agrárpolitikai támogatásokból is a legnagyobb összeget – évi 9 milliárd eurót – kap az Unióban kiosztásra kerülő 58 milliárdból. Míg a közelmúltig Franciaország volt a mezőgazdasági termékek első számú exportőre, mostanra e termékek importja majdnem elérte az export szintjét. Franciaország már a gyümölcsök 60 százalékát, a baromfi 50 százalékát és a zöldségek 40 százalékát szerzi be külföldről.
Mindez a családi gazdaságok hanyatlásának eredménye.
A francia gazdák élete elviselhetetlenné vált: hetente 70 órát vagy többet dolgoznak, beleértve a vasárnapokat is; nem vesznek ki szabadságot, egyharmaduk szegénységben él, és a legtöbbjük a létminimumnál kevesebbet keres, azaz néhány száz eurót havonta.
A francia gazdáknak abszurd számú betartandó előírással is meg kell küzdeniük. Több mint 200 uniós szabvány van, és még körülbelül 150-et a francia állam határoz meg. E szabványok egy része az európai Zöld Megállapodásból származik. A legtöbbjüknek környezetvédelmi céljai vannak, amelyek elméletben akár helyesek is lehetnek, de irreális módon erőltetik őket, és elvontan hajtják végre, anélkül, hogy figyelembe vennék az általános helyzetet.
A program szerint 2030-ra 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát és 30 százalékkal a műtrágyákét a mezőgazdaságban. 2030-ra a gazdaságok 25 százalékának biogazdálkodással kell foglalkoznia. Ezeket az irányelveket azonban lehetetlen elérni, annál is inkább, mivel nincs megfelelő segítség. Sok gazdának egyébként semmi baja a biotermeléssel.
abban, hogy gazdaságilag túléljenek a biogazdálkodással. Az élettől elszakadt brüsszeli bürokraták úgy támogatták a programot, hogy nem törődtek a kérdés emberi aspektusával, és nem biztosították annak gazdasági megvalósíthatóságot.
A lengyel lap véleménycikke szerint miközben az EU totalitárius és önkényuralmi módon viselkedik a gazdákkal, az EU-n kívüli országokkal szemben visszatért a liberális tendenciáihoz. Az EU már 42 szabadkereskedelmi megállapodást kötött öt kontinens 74 országával. Az Új-Zélanddal létrejött megállapodás idén lépett hatályba. Egy új megállapodást kellett volna aláírni Latin-Amerikával, de a gazdák tiltakozása miatt Emmanuel Macron elnök arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy egy időre függessze fel az ügyet. Ezek a megállapodások azt eredményeznék, hogy még több olcsó mezőgazdasági termék érkezik az európai országokba, és ez megöli a családi gazdaságokat.
A jelenlegi tervekkel Brüsszel – amely állítólag annyira törődik a környezettel – most engedélyezi a mezőgazdasági termékek korlátlan behozatalát olyan országokból, ahol ezeket a környezetvédelmi előírásokat nem tartják be.
A konyhakert sem elég környezetbarát
Tönkreteszi a bolygót az otthon termesztett élelmiszerek szénlábnyoma a Világgazdasági Fórum (WEF) egyik tanulmánya szerint, ezért a szervezet azt követeli, hogy a kormányok tiltsák meg az embereknek, hogy a saját kertjükben zöldséget, gyümölcsöt termesszenek, hogy így „mentsék meg a bolygót a globális felmelegedéstől” – hívja fel rá a figyelmet a Slay News hírportál.
A kutatás rámutatott, hogy a „kertből az asztalra” való gyakorlat sokkal nagyobb szénlábnyomot okoz, mint a hagyományos mezőgazdaság, például a vidéki gazdaságok.
A WEF által a Michigani Egyetemen finanszírozott tudósok kutatási eredményeit a Nature Cities című folyóiratban tették közzé. A V4 hírügynökség által idézett tanulmányban különböző típusú városi gazdaságokat vizsgáltak, hogy kiderítsék, mennyi szén-dioxid (CO2) keletkezik az élelmiszertermelés során.
A tanulmány szerint átlagosan egy adag hagyományos gazdaságokból származó élelmiszer 0,07 kilogramm (kg) CO2-t termel. A WEF által finanszírozott kutatók azonban azt állítják, hogy az egyes városi kertek esetében a környezetre gyakorolt hatás majdnem ötször nagyobb, 0,34 kg/adag, ami a városi kertek esetében 0,34 kg. A tanulmányhoz 73 városi mezőgazdasági helyszínt vontak be a világ minden tájáról, és három kategóriába sorolták a városi mezőgazdasági helyszíneket: magán- vagy családi kertek, beleértve a kisparcellákat; kollektív, közösségi kertek és nagyobb, kereskedelmi célú városi gazdaságok.
A tanulmány vezető szerzője, Jake Hawes elmondta: „Az általunk vizsgált városi mezőgazdasági területek szén-dioxid-kibocsátásának legjelentősebb hozzájárulója az élelmiszer-termesztéshez használt infrastruktúra volt, az emelt ágyásoktól a kerti fészereken át az utakig, ezeknek az építményeknek a megépítésébe sok szén-dioxidot fektettek be” – magyarázta.
A kutatók más olyan tényezőket is találtak, amelyek állításuk szerint „veszélyesek” az éghajlatra a konyhakertek esetén, például a rosszul kezelt komposzt. A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a a kertek „szénlábnyomának” kétharmadát maga a kert hozza létre.
A kutatók szerint egyébként az sem elég környezetbarát, ha valaki szobanövényeket nevel otthon. Mint elmondták, a növényeket szállító teherautók, a műanyag cserepek és a szintetikus műtrágyák szén-dioxid-kibocsátása mind-mind hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!