Végső elkeseredés. Franciaországban a gazdák közelharcot vívtak a rendőrséggel
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Miközben az Európai Unió csúcsvezetősége a környezetvédelmi intézkedések bevezetésével nehezen megvalósítható feltételeket követel a tagországok gazdatársadalmától, az elmúlt néhány esztendőben Brüsszel öt kontinens 74 országával szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Ezek nyomán olcsó és gyenge minőségű mezőgazdasági termékekkel árasztotta el a tagországok piacait. Többek között ez ellen tüntetnek az európai gazdák.
2024. március 07., 21:502024. március 07., 21:50
2024. március 08., 07:382024. március 08., 07:38
Az elmúlt hetekben tíz uniós országban lázadtak fel a gazdák és egyre nagyobb tüntetéseket szerveztek. Legtöbb esetben az Európai Unió vezetőinek ideológiájától vezérelt környezetvédelmi intézkedések és más tervezetek ellen tiltakozva. A V4 hírügynökség összefoglalója szerint az eddigi legnagyobb tüntetések Franciaországban zajlottak, ahol a gazdák több napon keresztül blokád alatt tartották a Párizsba vezető főbb csomópontokat.
A témával kapcsolatban a varsói Wpolityce lengyel portál egyik véleménycikkét idézi a hírügynökség. A lengyel szerző szerint ,,a franciaországi helyzet sokatmondónak tűnik. Megmutatja a lengyeleknek, hogy mi fenyegeti őket, és mi vár rájuk, ha nem harcolnak minden erejükkel a brüsszeli irányzatok és alázatos szolgájuk, a Donald Tusk által keresztülvitt liberális agrárpolitika ellen”.
A lengyel portál szerint
amely a hagyományok, a hazafiság és a konzervativizmus bástyájának tekintett családi gazdaságok halálát kívánja előidézni az ipari mezőgazdaság és az agrár-élelmiszeripar javára.
Egészen a közelmúltig az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelése Franciaországban volt – az összes mezőgazdasági termelés 17 százaléka. A közös agrárpolitikai támogatásokból is a legnagyobb összeget – évi 9 milliárd eurót – kap az Unióban kiosztásra kerülő 58 milliárdból. Míg a közelmúltig Franciaország volt a mezőgazdasági termékek első számú exportőre, mostanra e termékek importja majdnem elérte az export szintjét. Franciaország már a gyümölcsök 60 százalékát, a baromfi 50 százalékát és a zöldségek 40 százalékát szerzi be külföldről.
Mindez a családi gazdaságok hanyatlásának eredménye.
A francia gazdák élete elviselhetetlenné vált: hetente 70 órát vagy többet dolgoznak, beleértve a vasárnapokat is; nem vesznek ki szabadságot, egyharmaduk szegénységben él, és a legtöbbjük a létminimumnál kevesebbet keres, azaz néhány száz eurót havonta.
A francia gazdáknak abszurd számú betartandó előírással is meg kell küzdeniük. Több mint 200 uniós szabvány van, és még körülbelül 150-et a francia állam határoz meg. E szabványok egy része az európai Zöld Megállapodásból származik. A legtöbbjüknek környezetvédelmi céljai vannak, amelyek elméletben akár helyesek is lehetnek, de irreális módon erőltetik őket, és elvontan hajtják végre, anélkül, hogy figyelembe vennék az általános helyzetet.
A program szerint 2030-ra 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát és 30 százalékkal a műtrágyákét a mezőgazdaságban. 2030-ra a gazdaságok 25 százalékának biogazdálkodással kell foglalkoznia. Ezeket az irányelveket azonban lehetetlen elérni, annál is inkább, mivel nincs megfelelő segítség. Sok gazdának egyébként semmi baja a biotermeléssel.
abban, hogy gazdaságilag túléljenek a biogazdálkodással. Az élettől elszakadt brüsszeli bürokraták úgy támogatták a programot, hogy nem törődtek a kérdés emberi aspektusával, és nem biztosították annak gazdasági megvalósíthatóságot.
A lengyel lap véleménycikke szerint miközben az EU totalitárius és önkényuralmi módon viselkedik a gazdákkal, az EU-n kívüli országokkal szemben visszatért a liberális tendenciáihoz. Az EU már 42 szabadkereskedelmi megállapodást kötött öt kontinens 74 országával. Az Új-Zélanddal létrejött megállapodás idén lépett hatályba. Egy új megállapodást kellett volna aláírni Latin-Amerikával, de a gazdák tiltakozása miatt Emmanuel Macron elnök arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy egy időre függessze fel az ügyet. Ezek a megállapodások azt eredményeznék, hogy még több olcsó mezőgazdasági termék érkezik az európai országokba, és ez megöli a családi gazdaságokat.
A jelenlegi tervekkel Brüsszel – amely állítólag annyira törődik a környezettel – most engedélyezi a mezőgazdasági termékek korlátlan behozatalát olyan országokból, ahol ezeket a környezetvédelmi előírásokat nem tartják be.
A konyhakert sem elég környezetbarát
Tönkreteszi a bolygót az otthon termesztett élelmiszerek szénlábnyoma a Világgazdasági Fórum (WEF) egyik tanulmánya szerint, ezért a szervezet azt követeli, hogy a kormányok tiltsák meg az embereknek, hogy a saját kertjükben zöldséget, gyümölcsöt termesszenek, hogy így „mentsék meg a bolygót a globális felmelegedéstől” – hívja fel rá a figyelmet a Slay News hírportál.
A kutatás rámutatott, hogy a „kertből az asztalra” való gyakorlat sokkal nagyobb szénlábnyomot okoz, mint a hagyományos mezőgazdaság, például a vidéki gazdaságok.
A WEF által a Michigani Egyetemen finanszírozott tudósok kutatási eredményeit a Nature Cities című folyóiratban tették közzé. A V4 hírügynökség által idézett tanulmányban különböző típusú városi gazdaságokat vizsgáltak, hogy kiderítsék, mennyi szén-dioxid (CO2) keletkezik az élelmiszertermelés során.
A tanulmány szerint átlagosan egy adag hagyományos gazdaságokból származó élelmiszer 0,07 kilogramm (kg) CO2-t termel. A WEF által finanszírozott kutatók azonban azt állítják, hogy az egyes városi kertek esetében a környezetre gyakorolt hatás majdnem ötször nagyobb, 0,34 kg/adag, ami a városi kertek esetében 0,34 kg. A tanulmányhoz 73 városi mezőgazdasági helyszínt vontak be a világ minden tájáról, és három kategóriába sorolták a városi mezőgazdasági helyszíneket: magán- vagy családi kertek, beleértve a kisparcellákat; kollektív, közösségi kertek és nagyobb, kereskedelmi célú városi gazdaságok.
A tanulmány vezető szerzője, Jake Hawes elmondta: „Az általunk vizsgált városi mezőgazdasági területek szén-dioxid-kibocsátásának legjelentősebb hozzájárulója az élelmiszer-termesztéshez használt infrastruktúra volt, az emelt ágyásoktól a kerti fészereken át az utakig, ezeknek az építményeknek a megépítésébe sok szén-dioxidot fektettek be” – magyarázta.
A kutatók más olyan tényezőket is találtak, amelyek állításuk szerint „veszélyesek” az éghajlatra a konyhakertek esetén, például a rosszul kezelt komposzt. A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a a kertek „szénlábnyomának” kétharmadát maga a kert hozza létre.
A kutatók szerint egyébként az sem elég környezetbarát, ha valaki szobanövényeket nevel otthon. Mint elmondták, a növényeket szállító teherautók, a műanyag cserepek és a szintetikus műtrágyák szén-dioxid-kibocsátása mind-mind hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!