
Zsebbe vág. Gabriel Biriș szavai szerint nincs túl sok okunk optimizmusra, ha tovább késnek a reformok
Fotó: Orbán Orsolya
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra. Most éppen egy román adóügyi szakember figyelmeztet, hogy 2026-ban sem lesz jobb, sőt, a romániai lakosság előtt álló nehéz időszak nem is ér véget jövőre.
2025. november 18., 15:322025. november 18., 15:32
Románia gazdasági helyzete az elmúlt hónapokban romlott, mert a kormány nem hozott időben intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki Gabriel Biriș ügyvéd és adószakértő, a pénzügyminisztérium korábbi államtitkára az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva.
Ne felejtsük el, hogy ha most 13 000 közalkalmazott elbocsátásáról beszélünk, tavaly még 30 000-ről volt szó, azelőtt másik 30 000-ről, és így tovább. Tehát egyértelműen tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ér” – idézte az Adevărul.ro portál a gazdasági szakember televíziós nyilatkozatát.
„6 százalékos kiigazítást kell végrehajtanunk, plusz 3 százalék a védelemre, plusz a nyugdíjba vonuló »dekrétumgyerekek«, tehát az elkövetkező hat évben a GDP körülbelül 11 százalékát. Ez nem ad okot optimizmusra. Ha folytatjuk a Ciolacu-kormányok által 2023 óta hozott gazdaságellenes intézkedéseket, utalok itt az üzleti forgalom minimális adójára, az oszlopadóra és sok másra, amelyek megakadályozzák a Romániában való befektetést, akkor nincs esélyünk a fellendülésre” – kongatta meg a vészharangot Gabriel Biriș.

Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
„Úgy tudom, hogy a közigazgatási reform leállt, a különleges nyugdíjak kérdése nem oldódott meg... további adóemelésekre számíthatunk, különösen az áfa tekintetében. Visszatér a leminősítés és az európai források blokkolásának réme” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a kormány nem emelheti tovább az adókat a költségvetési kiadások csökkentése nélkül.
„Ez a pazarlás, a túlzás és a közpénzekből fizetett kiváltságok többé nem tolerálhatók” – szögezte le.
Mint ismeretes, a tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság legfrissebb becslései szerint eközben a GDP növekedése idén 0,6 százalék, 2026-ban pedig 1,2 százalék lesz. Ehhez képest Románia 2025-ös költségvetése még 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.

Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!