Zsebbe vág. Gabriel Biriș szavai szerint nincs túl sok okunk optimizmusra, ha tovább késnek a reformok
Fotó: Orbán Orsolya
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra. Most éppen egy román adóügyi szakember figyelmeztet, hogy 2026-ban sem lesz jobb, sőt, a romániai lakosság előtt álló nehéz időszak nem is ér véget jövőre.
2025. november 18., 15:322025. november 18., 15:32
Románia gazdasági helyzete az elmúlt hónapokban romlott, mert a kormány nem hozott időben intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki Gabriel Biriș ügyvéd és adószakértő, a pénzügyminisztérium korábbi államtitkára az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva.
Ne felejtsük el, hogy ha most 13 000 közalkalmazott elbocsátásáról beszélünk, tavaly még 30 000-ről volt szó, azelőtt másik 30 000-ről, és így tovább. Tehát egyértelműen tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ér” – idézte az Adevărul.ro portál a gazdasági szakember televíziós nyilatkozatát.
„6 százalékos kiigazítást kell végrehajtanunk, plusz 3 százalék a védelemre, plusz a nyugdíjba vonuló »dekrétumgyerekek«, tehát az elkövetkező hat évben a GDP körülbelül 11 százalékát. Ez nem ad okot optimizmusra. Ha folytatjuk a Ciolacu-kormányok által 2023 óta hozott gazdaságellenes intézkedéseket, utalok itt az üzleti forgalom minimális adójára, az oszlopadóra és sok másra, amelyek megakadályozzák a Romániában való befektetést, akkor nincs esélyünk a fellendülésre” – kongatta meg a vészharangot Gabriel Biriș.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
„Úgy tudom, hogy a közigazgatási reform leállt, a különleges nyugdíjak kérdése nem oldódott meg... további adóemelésekre számíthatunk, különösen az áfa tekintetében. Visszatér a leminősítés és az európai források blokkolásának réme” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a kormány nem emelheti tovább az adókat a költségvetési kiadások csökkentése nélkül.
„Ez a pazarlás, a túlzás és a közpénzekből fizetett kiváltságok többé nem tolerálhatók” – szögezte le.
Mint ismeretes, a tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság legfrissebb becslései szerint eközben a GDP növekedése idén 0,6 százalék, 2026-ban pedig 1,2 százalék lesz. Ehhez képest Románia 2025-ös költségvetése még 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!