
Zsebbe vág. Gabriel Biriș szavai szerint nincs túl sok okunk optimizmusra, ha tovább késnek a reformok
Fotó: Orbán Orsolya
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra. Most éppen egy román adóügyi szakember figyelmeztet, hogy 2026-ban sem lesz jobb, sőt, a romániai lakosság előtt álló nehéz időszak nem is ér véget jövőre.
2025. november 18., 15:322025. november 18., 15:32
Románia gazdasági helyzete az elmúlt hónapokban romlott, mert a kormány nem hozott időben intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki Gabriel Biriș ügyvéd és adószakértő, a pénzügyminisztérium korábbi államtitkára az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva.
Ne felejtsük el, hogy ha most 13 000 közalkalmazott elbocsátásáról beszélünk, tavaly még 30 000-ről volt szó, azelőtt másik 30 000-ről, és így tovább. Tehát egyértelműen tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ér” – idézte az Adevărul.ro portál a gazdasági szakember televíziós nyilatkozatát.
„6 százalékos kiigazítást kell végrehajtanunk, plusz 3 százalék a védelemre, plusz a nyugdíjba vonuló »dekrétumgyerekek«, tehát az elkövetkező hat évben a GDP körülbelül 11 százalékát. Ez nem ad okot optimizmusra. Ha folytatjuk a Ciolacu-kormányok által 2023 óta hozott gazdaságellenes intézkedéseket, utalok itt az üzleti forgalom minimális adójára, az oszlopadóra és sok másra, amelyek megakadályozzák a Romániában való befektetést, akkor nincs esélyünk a fellendülésre” – kongatta meg a vészharangot Gabriel Biriș.

Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
„Úgy tudom, hogy a közigazgatási reform leállt, a különleges nyugdíjak kérdése nem oldódott meg... további adóemelésekre számíthatunk, különösen az áfa tekintetében. Visszatér a leminősítés és az európai források blokkolásának réme” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a kormány nem emelheti tovább az adókat a költségvetési kiadások csökkentése nélkül.
„Ez a pazarlás, a túlzás és a közpénzekből fizetett kiváltságok többé nem tolerálhatók” – szögezte le.
Mint ismeretes, a tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság legfrissebb becslései szerint eközben a GDP növekedése idén 0,6 százalék, 2026-ban pedig 1,2 százalék lesz. Ehhez képest Románia 2025-ös költségvetése még 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.

Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!