
Pezseg a munkaerőpiac. Sokan számolnak munkahelyváltással, ha kapnak egy kedvezőbb lehetőséget
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
2026. május 28., 16:282026. május 28., 16:28
Az év eleje ót 131 000 új álláskeresővel bővült az eJobs állásközvetítő platformon regisztrált munkahelykeresők száma, ami 13 százalékos növekedést jelent – derül ki a platform elemzéséből, amely szerint ugyanakkor az aktivitás is rekordszámokat mutatott a január–május időszakban, havonta átlagosan 1,1 millió jelentkezést nyújtanak be azok, akik első munkahelyüket keresik, vagy fiatalként most lépnének be először a munkaerőpiacra.
„A jelöltek körében tapasztalható pezsgés a piac újrakalibrálásának időszakában jelentkezik, amikor szinte minden szakmai kategóriában megnövekedett a toborzási tevékenység, és a prioritások tekintetében van egy közös elem: a pénzügyi stabilitás. A 131 000 új felhasználón túl a platformon már meglévő felhasználók aktivitása is nőtt, ami az év eleje óta eddig több mint 5,5 millió pályázatot generált. Ez 61,5 pályázat/álláshely átlagot jelent” – idézte Bogdan Badea, az eJobs vezérigazgatójának szavait az Economedia.ro gazdasági portál.
Bár általánosságban véve a legaktívabbak a 25 és 35 év közötti pályázók, a platformon újonnan létrehozott fiókok tekintetében a legtöbb a pályakezdő vagy akár első állásukat kereső, 18 és 24 év közötti nagyon fiatal – az új pályázók 26 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba.
„Egyre több nagyon fiatal jelentkezőt látunk, akik sietnek elindítani szakmai pályafutásukat, akik korábban akarnak munkába állni, mint az elmúlt években, és nem halasztják el ezt a pillanatot a tanulmányaik befejezéséig. Ez azért van, mert
– magyarázza Bogdan Badea.

Az mesterséges intelligencia által hozott, úgynevezett AI-forradalom gazdasági logikája nem hagy sok teret az emberi munkaerőnek.
A legtöbb jelentkezés amúgy – mint minden évben – a nagy létszámú ágazatokra koncentrálódik. A kiskereskedelem fölényesen vezet, mögötte a szolgáltatások, a pénzügyi/banki szektor, a call center/BPO, az élelmiszeripar és az idegenforgalom következik. 2026-ban ugyanakkor egy új tendencia figyelhető meg:
és más területekről érkező, átképzésre hajlandó jelölteket is bevonzanak.
Azok a területek, ahol a legtöbb új jelöltnek tapasztalata van vagy jelenleg dolgozik, a beszerzés, az értékesítés, az élelmiszeripar/HoReCa, az adminisztráció/logisztika és a gyártás. Közel egyharmaduk középiskolai vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik, 13 százalékuknak felsőfokú végzettsége van, 8,5 százalékuk egyetemi hallgató, míg 4,4 százalékuk posztgraduális képzésben végzett.

Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
A jelentkezések közül több mint 700 000 részmunkaidős állásokra érkezett, míg a távmunkás állások az elmúlt évek során először csökkenést mutattak a jelöltek preferenciáiban.
„Ha 2020 óta a távmunkás álláshelyekre érkező jelentkezések aránya folyamatosan 12–15% között mozgott, mostanra ez 9,8 százalékra csökkent. Ez azért van, mert
Ráadásul biztonságosabbnak érzik magukat egy olyan munkahelyen, ahol naponta kapcsolatba kerülnek a csapattal és a vezetővel” – nyilatkozta Badea.
Csökkenő tendenciát mutatnak a külföldi állásokra érkező pályázatok is, amelyek az év első öt hónapjában a jelentkezések teljes számának mindössze 0,8 százalékát tették ki.

Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.

A romániai munkaerőpiacon a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők keresnek állást leggyakrabban, eközben az autószerelők és vízvezeték-szerelők iránt a legnagyobb a kereslet.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Átmeneti bérkülönbözetre lesznek jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek az új bértörvény alkalmazása után csökkenne a fizetésük. Az összeget havonta folyósítják 2031. december 31-éig.
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru.
szóljon hozzá!