A harmadik negyedévben Románia bruttó hazai terméke (GDP) 1,6 százalékkal nőtt a 2024. év azonos negyedévéhez képest
Fotó: Orbán Orsolya
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
2025. november 17., 13:002025. november 17., 13:00
Kijelentése azt követően hangzott el, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) a múlt héten bejelentette, hogy a harmadik negyedévben Románia bruttó hazai terméke (GDP) 1,6 százalékkal nőtt a 2024. év azonos negyedévéhez képest, meghaladva az elemzők várakozásait.
„Az előzetes becslés 1,6 százalékos éves növekedést mutat, ami meghaladja várakozásainkat, bár a 2025-ös előző negyedévhez képest 0,2 százalékos csökkenést látunk. Összességében 2025 első kilenc hónapja után a gazdaság 0,8 százalékkal haladja meg a 2024-es azonos időszakot” – idézte az ING vezető közgazdászát az Economica.net gazdasági portál.
Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.
Az elemző szerint a friss adatok alapján „normális esetben” felfelé módosítanák a 2025 egészére vonatkozó 0,3 százalékos növekedési előrejelzést, közelebb hozva azt az első kilenc hónap átlagos 0,8 százalékos növekedéséhez. Azonban most inkább megvárják a GDP részletes bontását, amelyet december 5-én hoznak nyilvánosságra, mielőtt felülvizsgálnák ezt a prognózist.
Ő maga ugyanakkor arra számít, hogy az építőipari tevékenység 2025 harmadik negyedévében valószínűleg meglehetősen erőteljes bővülést fog mutatni, miután az INS közzéteszi a teljes adatsort.
„A munkaerőpiac azonban enyhe gyengülés jeleit mutatja, mivel a gazdaságban foglalkoztatottak száma szeptemberben már hatodik hónapja csökkent, és a bérek növekedése nagyon alacsony, egy számjegyű értékek felé tart. Ez a kombináció rövid távon korlátozhatja a lakossági fogyasztást, és a reálbér-növekedés valószínűleg még több negyedévig negatív marad” – fejtette ki Valentin Tătaru.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Az Economica.net megjegyzi, a statisztikai intézet pénteken előzetes becsléseit tette közzé Románia harmadik negyedévi gazdaságáról, de az adatok a végleges bejelentésben még változhatnak. És az ING közgazdásza szerint valószínű, hogy az adatokat felül fogják vizsgálni.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése szerint Románia gazdasága 2025-ben 1 százalékkal, 2026-ban pedig 1,4 százalékkal fog növekedni, ami alacsonyabb a tavaszi becslésekben szereplő 1,6 százalékos, illetve 2,8 százalékos növekedésnél. Hasonlóképpen, a Világbank által közzétett legfrissebb európai és közép-ázsiai gazdasági elemzések szerint a román gazdaság idén csak 0,4 százalékkal, jövőre pedig 1,3 százalékkal fog növekedni. Az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság legfrissebb becslései szerint eközben a GDP növekedése idén 0,6 százalék, 2026-ban pedig 1,2 százalék lesz.
Ehhez képest Románia 2025-ös költségvetése még 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Fitionești község maradt az egyetlen közigazgatási egység Vrancea megyében, amely nem hagyta jóvá a helyi adók és illetékek emelését az új adótörvénykönyvi előírásoknak megfelelően. Marius Iorga prefektus mindezek láttán felvázolta a következményeket.
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
A földgáz árplafonjának idén április 1-jére tervezett megszüntetése fokozatosan, szakaszosan, jövő tavaszig történhet meg – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az amerikai Westlake Corporation befejezte a portugál ACI/Perplastic műanyag‑keverékeket előállító (kompaundáló) üzemeinek felvásárlását, beleértve a Romániában működő gyártóegységet is.
Jelentős mértékben megnövekedtek az ingatlanadók ettől az évtől a nagyobb erdélyi városokban is: Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Nagyszebenben is mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a lakosoknak, de nincs ez másképp a székelyföldi városokban sem.
Tavaly novemberben a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal magasabb, mint októberben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!