Nem tetszik. A PSD egyik alelnöke sérelmezi a magyar nemzeti szimbólumok használatát
Fotó: Borbély Fanni
Folytatódtak a felújított gyimesbükki Rákóczi-vár múlt heti avatóünnepsége miatti román bírálatok.
2026. május 26., 11:252026. május 26., 11:25
2026. május 26., 12:322026. május 26., 12:32
Kedden a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője, alelnöke és Bákó megyei szervezetének vezetője, Dragoş Benea elítélte, hogy a vár közelében a székely és a magyar zászlót is kitűzték az ünnepség idején.
Dragoş Benea Bákó megye Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által delegált prefektusát valamint a megyei közgyűlés szociáldemokrata elnökét is bírálta, amiért elnézték mindezt.
Nagy fekete pont a prefektusnak, a megyei tanács elnökének, valamint a helyszínen jelen lévő polgármestereknek is, akik otthon felejtették a háromszínű szalagot, amelyet a törvény szerin viselniük kell, amikor hivatalos keretek között képviselik a helyi önkormányzatokat, amilyen egyébként a gyimesbükki esemény is volt” – tette hozzá.
A rendezvényen jelen lévő RMDSZ-es politikusok között ott volt Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és Cseke Attila fejlesztési, közmunkaügyi és közigazgatási miniszter is.
Amúgy a román politikus állításával szemben nem volt kitűzve a magyar és székely zászló a gyimesbükki várra, huszárok tartották a kezükbe más történelmi zászlókkal együtt.
Mint arról beszámoltunk, szombaton a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Dan Tanasă sem hagyta szó nélkül, hogy a román állam támogatásával újították fel az ezeréves magyar–román határon álló gyimesbükki Rákóczi-várat.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
A magyar anyanyelvhasználat és feliratok elleni feljelentései miatt hírhedtté vált, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselői mandátumot nyert magyargyűlölő politikus szombaton a közösségi oldalán méltatlankodott a felújítás miatt.
– fogalmazott történelemhamisító posztjában.
A bejegyzéshez egy olyan képet osztott meg, amelyen a felújított vár látható, a következő felirattal: „A szolgalelkűség netovábbja. A Rákóczi-várat, amely az osztrák–magyar birodalom egykori vámépülete volt, a román kormány pénzén újították fel, és magyar és az úgynevezett székely zászlóval avatták fel”.
A magyarellenes politikus bejegyzésére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője reagált, és felhívta az általa „otromba, sovén” emberként jellemzett Tanasă figyelmét, hogy a vár nem az ő magántulajdona,
Nem hagyta szó nélkül a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Dan Tanasă, hogy a román állam támogatásával újították fel az ezeréves magyar–román határon álló gyimesbükki Rákóczi-várat.
Mint arról beszámoltunk, pénteken tartották a romjaiból újjáépített Bethlen–Rákóczi-várat a Bákó megyei Gyimesbükkön. A történelmi Magyarország egykori keleti határán álló erődítmény a román kormány és a helyi önkormányzat támogatásával újult meg.
A Magyar Államvasutak egykori legkeletibb vasúti őrháza felett magasodó, 400 éves vár újjáépítésével az egykoron Csík vármegyéhez, jelenleg a moldvai Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükk gyimesi csángó lakóinak évtizedes álma valósult meg.
Ezzel befejeződött a gyimesbükki „zarándokhely” kiépítése – hangzott el az ünnepségen.
Mint megírtuk, nem ez volt az egyetlen magyarellenes provokáció szombaton a Rákóczi-vár kapcsán:
A fotón két másik férfi társaságában látható, amint a magasba emelnek egy román zászlót.
„Minden Csíksomlyó felé tartó magyarnak, aki azt képzeli, hogy elérte a "határt" a gyimesbükki Rákóczi-várnál: nincs semmilyen határ, ez itt Bákó, Románia!
Egyébként jó utat!” – olvasható a fényképhez mellékelt bejegyzésben.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás