
Csökken? Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter szerint a gazdaság csak alacsonyabb áramár mellett állhat talpra
Fotó: Kozán István
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
2026. május 28., 10:112026. május 28., 10:11
Bolojan erről szerdán este posztolt közösségi oldalán, miután áttekintette a Korszerűsítési Alapból finanszírozott, legkésőbb 2030-ig befejezendő beruházások helyzetét.
Rámutatott: az energiaszektorban jelentős késéssel haladnak a több milliárd eurós beruházások, annak ellenére, hogy a finanszírozás már biztosított a Korszerűsítési Alapból.
„Az elmúlt évek energiaár-emelkedése – a háztartások költségvetését terhelő többletköltségeken túl – rontotta a román vállalatok versenyképességét. A kisebb hozzáadott értékű iparágak szenvedtek veszteségeket, illetve azok, ahol az energia nagyobb arányt képvisel a teljes költségekben. Ez látható az elmúlt öt év ipari termelésének csökkenésében.
– írta Bolojan a Facebookon.
Rámutatott: Románia számára a Korszerűsítési Alap keretében mintegy 12 milliárd euró vissza nem térítendő beruházást hagytak jóvá, ebből 7,7 milliárd eurót az energetikai szektorra szánnak.
A projektek megvalósítása azonban késik.
„A legnagyobb finanszírozást a Korszerűsítési Alapból kapjuk. Románia az üvegházhatású gázok kibocsátási jogaiért járó forrásokból is részesül. Az összegeket kizárólag megújuló energia, energiahatékonyság és a hálózatok korszerűsítése céljára lehet felhasználni. Ebből az alapból 12 milliárd euró összegű, jóváhagyott, vissza nem térítendő beruházásunk van. Ebből az összegből 7,7 milliárd eurót az energiára, 2,7 milliárd eurót pedig a közlekedés hatékonyságát célzó projektekre stb. szánnak. A forrásokat átutalták, a pénz a számlákon van, de a beruházások megvalósítása nagy nehézségekbe ütközik.
Az elmúlt években nagyon alacsony mértékben valósították meg a beruházásokat, ami hátráltatta az új termelési kapacitások és az energetikai hálózatok fejlesztését” – figyelmeztetett Bolojan.
Kiemelte, hogy az egyik ok az, hogy nincsenek egyértelmű teljesítménykritériumok az állami energetikai vállalatok vezetői számára.
„Ez a helyzet azért áll fenn, mert az ezeket a vállalatokat vezető személyek megbízási szerződéseiben nincsenek olyan mutatók, amelyek értékelésüket a beruházások megvalósításához, a rendelkezésre álló források felhasználásához és a vállalt határidők betartásához kötnék. (…) Nem folytathatjuk tovább így.
– hangsúlyozta Bolojan.
Elemzésében kitért a Korszerűsítési Alapból finanszírozott beruházások helyzetére, amelyeket legkésőbb 2030-ig kell befejezni, és néhány példával alátámasztva rámutatott, hogy azok jelentős késésében vannak.
Az Olténia Energiakomplexum esetében, ahol 11, összesen közel 900 millió euró értékű beruházást hagytak jóvá napenergia-parkok és gáztüzelésű erőművek építésére, a kifizetett munkák a projektek értékének kevesebb mint 10 százalékát teszik ki. Bolojan arra figyelmeztetett, hogy
A Transelectrica esetében a cég több mint 530 millió euró értékű szerződéssel rendelkezik villamosvezetékekre és összeköttetésekre, azonban négy év elteltével a teljes érték kevesebb mint 4 százalékát számolták el.
„Megállapodtunk az energiaügyi minisztérium felelőseivel, hogy módosítjuk a teljesítménymutatókat minden olyan vállalat esetében, amely nem valósítja meg beruházásait. Többé nem fogadhatunk el pusztán formális mutatókat, például jogi kötelezettségeket, mint például a bevételi és kiadási költségvetés időbeni elkészítése.
– összegzett Bolojan.
Mint arról beszámoltunk, Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Szövetség (AEI) elnöke egy múlt héten közzétett elemzésben kifejtette: jelentős mértékben csökkenhetnének a villanyszámlák Romániában, ha a rendszerüzemeltetők nem próbálnának minden ponton a lakosság rovására nyerészkedni.
Az elemző rámutat:
Szerinte a probléma már nem csupán az energiatermelés költsége, hanem az egész energiarendszer, amely többletköltségeket generál és kihasználja az instabilitást.
„Románia nem csupán a vásárlóerőhöz viszonyítva a legdrágább villamos energiával rendelkezik, hanem olyan rendszerrel is, amely megtanulta, hogyan lehet a lakosság hátán pénzt keresni az energia drágulásával” – állította Chisăliță.
Az elemző szerint Románia „Európa egyik legabszurdabb gazdasági paradoxonját” éli át, mivel „egy olyan országban, amely olcsó vízenergiával, stabil atomenergiával, hazai gázzal és bővülő megújuló energiaforrásokkal rendelkezik, a vásárlóerőhöz viszonyítva az egyik legmegterhelőbb a villanyszámla”.
„A probléma már nem kizárólag az energia előállítási költsége. A probléma maga az energiarendszer költsége, egy olyan mechanizmus, amely kockázatot, hatékonyságvesztést, torzulásokat és adminisztratív költségeket ad hozzá a termelő és a fogyasztó közötti minden láncszemhez” – hangsúlyozta.
Chisăliță rámutatott:
„A román energiarendszer szinte minden láncszeme többe kerül, mint amennyibe egy működőképes gazdaságban kerülnie kellene. Nem azért, mert Romániának rossz erőforrásai lennének. Hanem azért, mert drága rendszert épített ki magának” – ecsetelte az AEI elnöke.
Az elemzésből kitűnik, hogy minden 100 lejből 25–45 lej a „diszfunkció költsége”.

Jelentős mértékben csökkenhetnének a villanyszámlák Romániában, ha a rendszerüzemeltetők nem próbálnának minden ponton a lakosság rovására nyerészkedni – állapította meg Dumitru Chisăliță.
„Ez az a nagy igazság, amelyet a közbeszéd elkerül: a románok nem csak az energiáért fizetnek. A rendszer instabilitásáért is fizetnek” – áll a dokumentumban.
Dumitru Chisăliță állítása szerint Romániának elvileg a régió egyik legversenyképesebb energiapiacának kellene lennie, mivel rendelkezik:
alacsony költségű vízenergiával;
a legolcsóbb stabil energiaforrások közé tartozó atomenergiával;
hazai földgázzal; valamint amortizáció után szinte nulla határköltségű megújuló energiaforrásokkal.
A gyakorlatban azonban a végfelhasználók viselik a regionális volatilitás, az európai marginális árképzési mechanizmus, a stabil szerződések hiánya, az alacsony likviditás, a szabályozási kockázat és a piac koncentrációja által generált költségeket.
„Románia viszonylag olcsón termel és viszonylag drágán ad el. Itt jelenik meg a legnagyobb gazdasági ellentmondás” – mutatott rá a szakértő.
Az elemzés szerzője egyúttal bírálja az állam 2022 utáni egymást követő beavatkozásait az energiapiacon, ezek közé tartoznak
„A probléma nem az, hogy az állam beavatkozott. A probléma az, hogy folyamatosan, kiszámíthatatlanul és ellentmondásosan avatkozott be. Romániának már nincs sem valódi szabad piaca, sem koherens szabályozott rendszere. Van egy hibridje, amely szocializálja a költségeket és privatizálja a volatilitást” – állítja Chisăliță.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Átmeneti bérkülönbözetre lesznek jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek az új bértörvény alkalmazása után csökkenne a fizetésük. Az összeget havonta folyósítják 2031. december 31-éig.
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
szóljon hozzá!