
Krasznahorkai László Marosvásárhelyen tart író-olvasó találkozót a Kultúrpalotában
Fotó: EMKE Maros megyei szervezete / Facebook
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót június 2-án a Kultúrpalotában. Krasznahorkai erdélyi látogatása megosztja a közvéleményt az író által márciusban tett, a magyarságról szóló nyilatkozatai miatt. Reagáltattuk az EMKE vezetőit.
2026. május 28., 19:152026. május 28., 19:15
2026. május 29., 00:162026. május 29., 00:16
Megosztja az erdélyi közeget Krasznahorkai László erdélyi fellépése: míg sokan örömmel üdvözlik a Nobel-díjas író marosvásárhelyi fellépését, mások visszafogottan nyilatkoznak ezzel kapcsolatban. A Nobel-díjas író június 2-án tart író-olvasó találkozót Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete és a Látó irodalmi folyóirat meghívására.
„A »magyarság» ellen minden erőmmel küzdök” – jelentette ki többek közt az író márciusban, az olasz La Repubblica lapnak adott interjúban – erről szóló cikkünk itt olvasható. Emiatt most többen úgy vélik, nem kellettt volna meghívni Erdélybe, Marosvásárhelyre, a témában sokan kifejtik véleményüket a közösségi oldalakon. Kovács Jánost, a Maros megyei EMKE elnökét, valamint Gergely Balázst, az országos EMKE vezetőjét egyaránt megkerestük az író erdélyi fellépése és az azt övező, ellentmondásos közvélekedés kapcsán.
Az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, Kovács János kérdésfelvetésünkre úgy válaszolt, „egy alkotó politikai vagy ideológiai megnyilvánulásainak megítélése és az ezzel kapcsolatos viták lefolytatása nem tartozik az EMKE Maros megyei szervezetének hatáskörébe”. „A mi feladatunk és küldetésünk egyértelmű: a legkiemelkedőbb értékeket megmutatni és elérhetővé tenni a közösségünk számára.
Ez a mi valódi büszkeségünk forrása: egy páratlan irodalmi teljesítmény, amely a világ minden pontján a magyar kultúrát és anyanyelvünket képviseli a legmagasabb szinten” – nyilatkozta Kovács János. Úgy fogalmazott, Krasznahorkai László látogatása azt az üzenetet hordozza, hogy
„Hogy erre a minőségre mekkora valós igény mutatkozik, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy az esemény a meghirdetése napján teltházas lett” – mutatott rá Kovács János.
Krasznahorkai László (balról) tavaly decemberben a Nobel-díj átvételekor
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A Nobel-díjas író erdélyi látogatása kapcsán kérdéssel fordultunk Gergely Balázshoz, az EMKE országos elnökéhez, aki megkeresésünkre azt válaszolta: Krasznahorkai látogatásának szervezésében
Gergely Balázs egyébként márciusban az író nyilatkozataira így reagált a közösségi oldalán: „A megnyilatkozásait olvasva nagyjából úgy viszonyulok Krasznahorkai László Nobel-díjához, ahogyan ő a magyarsághoz.”
Mint ismert, nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott, az Index.hu által szemlézett interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”. Hangsúlyozta, hogy számára
„Magyarnak születtem, az anyanyelvem a magyar. A »magyarság« ellen azonban minden erőmmel küzdök. Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek? Viszonyom a magyarsághoz olyan, mint a folyóparti kőhöz. Nem tudom, miért nem albánnak vagy szlováknak születtem. Nem akarom ideologizálni a nemzethez – különösen Magyarországhoz – való tartozást. Mindig vannak populista hullámok, emberek, akik büszkék a hazára, arra, hogy magyarok” – fogalmazott. Mint mondta, messzire került a magyar világtól, a „butasággal beszennyezett magyar fogalmától”.
Amint a marosvásárhelyi rendezvény szervezői közölték,
Az íróval Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget, aki hosszú évek óta az egyik legavatottabb értője és közvetítője Krasznahorkai prózájának. A közöttük zajló párbeszéd az irodalom iránt érdeklődők széles körének szól, nem csupán a szerzőt már ismerő olvasóknak – írták a szervezők. A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
1 hozzászólás