Nagy Károly, az RMKT elnöke szerint a kormánynak a a fogyasztást és a beruházási kedvet visszafogó bizonytalanságot kell csökkentenie
Fotó: Facebook/RMKT Vándorgyűlés
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben: számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli az óriásira duzzadt költségvetési hiány miatt bevezetett deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly kolozsvári üzletember úgy látja, hogy az áfaemelést követően az állami hatóságok egy része nem végezte a dolgát. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnökével a megszorítások mellett más aktuális kihívásokról, kitörési lehetőségekről is beszélgettünk a hétvégi 34. Közgazdász Vándorgyűlés után.
2025. október 17., 19:012025. október 17., 19:01
– Turbulens idők! Stabil ágazatok? – gazdaságunk a Kelet és Nyugat tengelyén – ezzel a címmel zajlott az elmúlt hét végén a számos erdélyi vállalkozót köreiben tudó Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 34. Közgazdász Vándorgyűlése. Milyen a hangulat most a versenyszférában? Milyen visszajelzések érkeznek Önhöz ezekben a „turbulens időkben” a cégvezetőktől?
– Én úgy érzem, hogy a hangulatban van egy nyilvánvaló adatbizonytalanság, az emberek kivárnak, hogy vajon még milyen intézkedések következnek. Viszont a vándorgyűlésen elhangzott előadások nagy része azt is megmutatta, hogy vannak azért lehetőségek, és az a pálya, amelyre Románia az elmúlt körülbelül tíz évben rá tudott állni, hosszú távon is folytatható. Mindenképpen bizakodva nézünk arra, hogy az országban legkésőbb 2026 végétől újból elkezdődhet egy – még ha nem is olyan ritmusú növekedés, mint a 2010–2019-es periódusban, de mindenképpen a régió átlaga fölötti vagy legalább a régió átlagát elérő –növekedési folyamat.
– Ám addig túl kell élni. Hogyan élik meg az erdélyi vállalkozások a több mint 9 százalékra duzzadt költségvetési hiány miatt bevezetett adóemeléseket?
– Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyeket nagyon érint, mert lehet, hogy esetleg már előtte is szorultabb helyzetben voltak, és akkor nehezebb ezeket az adóváltoztatásokat átélni. Másrészt úgy gondolom, hogy a román gazdasági környezet – főleg azon vállalkozások esetében, amelyek már tíz éve vagy még több ideje léteznek – hozott már annyi változást és annyi meglepetést, hogy eléggé változásreziliensek lettünk, tehát tudunk alkalmazkodni.
Ugyanakkor azt is láttuk, a 2025-ös év első hat hónapjában többet lassult a gazdaság, mint a deficitcsökkentő intézkedések megszületése után, mivel addig nagy volt a bizonytalanság amiatt, hogy mi történik a választásokkal, illetve milyen intézkedések születnek. A bizonytalanság jobban árt a vállalkozói hangulatnak, a befektetési kedvnek, illetve egyáltalán a fogyasztási hangulatnak is, mint maguk az intézkedések.
Az eJobs állásközvetítő platform felmérésében megkérdezettek mintegy 76 százalékát bevallásuk szerint jelentősen érintették az elmúlt időszak áremelkedései.
– Viszont azt láthattuk, hogy a két százalékpontos áfaemelést követően, már augusztusban visszaesett a kiskereskedelmi forgalom, tehát egyértelműen rögtön éreztette hatását az intézkedés.
– Véleményem szerint az augusztusi adatokat mindenképpen össze kellene vonni a júliusiakkal, és együtt kellene megnézni. Vélhetően a júliusi éves szintű növekedés részben tartalmazta azt, hogy aki tehette, az beszerzett előre dolgokat, ezáltal elkerülve az áfaemelésből következő áremeléseket.
A versenyhivatal, a fogyasztóvédelem stb. ugyanis köteles lett volna odafigyelni, hogy az áremelések semmiképpen se legyenek nagyobbak, mint amekkorát szigorúan az áfa növekedése indokolttá tett.
Úgy gondolom, ha a fogyasztás csökken, akkor a gazdasági szereplőknek dönteniük kell, hogy kiigazítják az áraikat vagy nem. A piac a kereslet-kínálat alapján működik, és ha a kínálat csökkenni kezd, vélhetően az árak is csökkenésnek indulnak, és valamennyire stabilizálódni fog a helyzet. A bizonytalanságot kell minél hamarabb megszüntetni – ez a feladata minden döntéshozónak, mert a bizonytalanság visszafogja a fogyasztást és a beruházási kedvet.
– Hogyan látja, mely gazdasági ágazatok sínylik meg leginkább a deficit lefaragása érdekében foganatosított intézkedéseket?
– Említette a kiskereskedelmet, ami vélhetően megsínyli. És ott van még az építőipar: a lakóingatlanok esetében bizonyos érték fölött áfát vetettek ki, ami lényegesen befolyásolhatja a lakások végső árát, és ez a kereslet lassulását vonhatja maga után. Viszont reméljük, hogy hamarosan megjelennek – főként a fiatalokat megcélzó – lakástámogatási programok, és akkor a kiesést valamelyest pótolni lehet.
Nyilván nem valószínű, hogy a bérek követni tudják az inflációt, és lehet, hogy lesz egy reálbércsökkenés, de semmiképpen sem 20 százalékos, mint 2010-ben. Vagyis minden esély megvan arra, hogy rövid időn belül ebből ki tudjunk lábalni.
A makrogazdasági helyzettől az oktatáson át a geostratégiáig számos téma szóba került az RMKT vándorgyűlésén
Fotó: Facebook/RMKT Vándorgyűlés
– Az már a tavalyi év végén is előrelátható volt, hogy lesznek tömeges elbocsátások, és az első félévben regisztrált adatok be is igazolták a várakozásokat. Hogyan látja, ez a folyamat fel fog gyorsulni a következő időszakban?
– Ha megnézzük, hogy az elmúlt években a román gazdasági szereplők nagy részének munkaerőhiánnyal kellett megküzdenie, és sokan ázsiai vendégmunkásokat voltak kénytelenek alkalmazni, akkor szerintem ez a helyzet az esetleges elbocsátások esetén kicsit javul. A legutolsó, általam ismert adat szerint a munkanélküliségi ráta 5 százalék körül mozog, ami elég egészségesnek mondható szint olyan szempontból, hogy azt jelenti, van tartalék, van honnan munkaerőt felvenni, de ezzel egyidőben nem túl magas ahhoz, hogy az államnak túl nagy terhet jelentsen.
Az idei első nyolc hónapban 56 531 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 4,2 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szombaton közölt adataiból.
– Beszélt korábban arról, hogy derült égből villámcsapásként érkeztek a különböző kormányzati intézkedések. Mennyire látja kiszámíthatónak a mostani pénzügyi-gazdasági környezetet? Lehet előre tervezni a 2026-os évet?
– Mindenképpen tervezni kell, és bíznunk is kell valamiben. Románia szempontjából a jelenlegi kormánynak nincs reális alternatívája.
Nyilvánvaló, hogy gyorsan kellett intézkednie ahhoz, hogy a költségvetés bevételi oldalát valamennyire növelni és stabilizálni tudja. És ennek már meg is látszik az eredménye: három hitelminősítő is megtartotta Románia kockázati besorolását, miközben ezt megelőzően gyakorlatilag borítékolni lehetett volna, hogy leminősítik az országot. A besorolás megőrzése szerintem mindenképp komoly elismerés a kormány számára, nagyon előnyös az országnak. És bíznunk kell abban, hogy a koalíció az ígéreteknek megfelelően folytatja a munkát.
Ugyanakkor mindenképpen látnunk kell, hogy a közbeszédbe bekerültek olyan kényes témák, amelyek eddig kvázi tabunak számítottak: például a közalkalmazottak száma a helyi és központi közigazgatásban, vagy egyes különleges nyugdíjak, illetve a korai nyugdíjazások átvizsgálása. Ezeket eddig tabutémaként kezelték, és most is nagyon nehezen történik változás, de legalább bekerültek a közbeszédbe, így nem merülnek feledésbe. Szerintem pedig bíznunk kell abban, hogy a kormány következetes marad, és valóban előrukkol a beígért intézkedéscsomagokkal.
– Lát esélyt az emberek által várt drasztikus változásra? Közös nevezőre tud jutni a koalíció olyan körülmények között, hogy számos intézkedés kapcsán nagy a megosztottság?
– Mindenki látja, hogy valamit tenni kell, hiszen a számoknak elég nehéz ellentmondani. Ha nem is valósul meg éppen minden úgy, ahogy a kormány egy része elképzelte, azt gondolom, hogy az intézkedések lényeges része megtörténik. Erre szükségünk van. Viszont muszáj hozzátennem – bár én is egyetértek azzal, hogy az elmúlt években történt felelőtlen költekezés, voltak felelőtlen béremelések –, hogy nem a pedagógusok vagy az egészségügyben dolgozók béremeléseit akarom kérdőre vonni, hanem inkább az adminisztrációét.
Ugyanakkor minden béremelésnek közvetett módon, valamilyen formában mindenki kedvezményezettje lett, hiszen ezáltal nőtt a fogyasztási, a beruházási kedv. És minden, amit sikerült megépíteni, megvalósítani, az megmarad, nem tűnik el.
– Mennyire valós a jelenlegi helyzetben a gazdasági recesszió kockázata Romániában?
– Amennyiben romlik a geopolitikai környezet stabilitása, akkor ez a forgatókönyv igenis valósággá válhat. De ha ez nem következik be, és a politikai stabilitás is megmarad az országban, akkor szerintem el tudjuk kerülni a recessziót.
– A sajátos romániai helyzeten túl az erdélyi cégeknek ugyanazokkal a kihívásokkal kell megküzdeniük, mint külföldi társaiknak, mint például az egyik legtöbbet emlegetett mesterséges intelligencia (MI/AI). Ezekről is szó esett a székelyudvarhelyi vándorgyűlésen. Melyek voltak a főbb konklúziók?
– Nagyon sok témát körbejártunk a makrogazdasági helyzettől az oktatáson át a geostratégiáig. Úgy érezzük, azon túl, hogy Romániában költségvetési egyensúlyhiány és külkereskedelmi deficit van – amit ugye ikerdeficitnek nevezünk –, összességében nem tragikus helyzet. Tehát van kilábalási lehetőség, és egyelőre úgy néz ki, hogy a kormánynak sikerült az Európai Bizottságot is meggyőznie, hogy létezik egy járható út.
Ami a mesterséges intelligenciát illeti, ez valóban kihívást jelent.
A termelékenységünk növekedése ugyanis az elmúlt tíz évben nem követte az átlagbér gyarapodási ütemét, márpedig ahhoz, hogy Románia versenyképes maradjon anélkül, hogy csökkenjen a reáljövedelem, növelnünk kell a termelékenységet. Magyarán többet kell tudjunk termelni, és erre a mesterséges intelligencia jó eszköz lehet.
Ugyanakkor az MI, illetve a digitalizáció lehetőséget rejt akár a turizmusban is. A vándorgyűlésen az is megfogalmazódott, hogy régiós, vagy akár egész erdélyi szintű stratégiára van szükség, valamint összefogásra, hogy erősebben és összetartóbban tudjunk kommunikálni arról, mit is tud nyújtani az idegenforgalomnak.
A mesterséges intelligencia forradalma nem csupán a Szilícium-völgy privilégiuma. A Szabó Levente és társa által alapított Neural1, NeuralStudio és NeuralBlocks cégek nemcsak Erdély, hanem Románia szintjén is élen járnak az MI-megoldások fejlesztésében.
– Hogyan látja, mennyire van fogékonyság a mesterséges intelligencia iránt Erdélyben? A cégek körülbelül mekkora része alkalmazza, és mennyien ódzkodnak még tőle?
– Viszonylag nagy arányban látunk olyan cégeket, amelyek valamilyen szinten – legalább a próbálkozás szintjén – használják a mesterséges intelligencia lehetőségeit. Azonban úgy látom, hogy elég alacsony még azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyeknek sikerült reális hatékonyságnövelő alkalmazásokat beépíteniük. De ez egy tanulási folyamat, le kell küzdenünk a munkatársak hallgatólagos ellenállását vagy félelmét, el kell érnünk, hogy senki se érezze veszélyben a munkahelyét. Hanem úgy tekintsen az AI-ra, mint egy eszközre, ami felgyorsítja a munkáját, ezáltal több lesz a szabadideje vagy egységnyi idő alatt több dolgot el tud végezni, és így nagyobb jövedelme lehet. Tehát ezen a téren még rengeteg lehetőség van.
Fotó: Facebook/RMKT Vándorgyűlés
– Említette a turizmust, amit ugye évek, talán évtizedek óta az erdélyi gazdaság egyik nagy lehetőségének tekintünk, ám az igazi nagy áttörés még várat magára. Hogyan látja, miként alakul ez a folyamat? Lesz valaha erdély turistaparadicsom?
– Minden adottságunk megvan rá. Nyilvánvaló, hogy elsősorban pozitív képet kell exportálnunk az országról, ne csak a rossz hírek menjenek ki. Fontos továbbá, hogy tudatosítsuk a célközönségünkben: Románia nagyon biztonságos ország, és ezen belül Erdély különösen biztonságos. Egyedi szépségeink vannak, és egyértelműen egyre javul a vendéglátóipari szolgáltatások minősége, egyre igényesebb a gasztrovilág.
A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember.
– Milyen más ágazatok lehetnek még úgymond húzóágazatok Erdélyben?
– Úgy érzem, hogy a szolgáltatások és a termelés terén kell keresni kitörési lehetőségeket. A vállalkozói kedvet mindenképpen támogatni kell, főként a fiatalok körében.
Ahhoz, hogy fel tudjunk építeni egy erős középréteget, vagy szélesíteni tudjuk a kört, erősíteni kell a vállalkozói kedvet, és támogatnunk kell a vállalkozói bátorságot, mint ahogy azt is – legalább gondolati síkon –, hogy vállalkozásaink merjenek átlépni az országhatárokon. Ugyanis mi – a vállalkozások szempontjából – inkább befogadó ország vagyunk, pedig most már bőven vannak olyan cégeink, amelyek regionális szinten is számottevőek lehetnek, és az ő kilépésük a regionális piacra fontos lépés lenne.
Mindenképp megemlíteném még az infrastruktúrafejlesztés fontosságát. A vándorgyűlésen egy nemzetközi ingatlanközvetítő cég bukaresti befektetéselemző vezetője tartott előadást, és komoly statisztikákat mutatott be, milyen összefüggés van 100 kilométer megépített autópálya és a gazdasági növekedés között.
Jelenleg a létező 1329 km mellett Romániában
Még ha nehezen is vesszük észre, azért el kell ismernünk, hogy az utóbbi években felgyorsult az infrastruktúra fejlődése. Ezt az utat folytatni kell, mert mindenképpen hozzá fog járulni ahhoz, hogy több befektető érkezzen, az áru gyorsabban mozogjon, és az egész gazdaság új lendületet kapjon.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke kijelentette: az adóhivatal ellenőrzéseket tart azoknál, akik drága luxusautókkal furikáznak, de a bevallott jövedelmük alapján nem futhatja ilyen járművekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!