
Adventi gyertyák: a templomi alkalmak, a gyermekek szereplése, az ünnepi énekek és versek mind közelebb hozzák karácsony valódi jelentését
Fotó: Orbán Orsolya
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című egyházi videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek híveik a karácsonyra. Kovács Árpád kisbácsi katolikus plébános, Fazakas Csaba Árpád kolozsvári református lelkipásztor és Józsa István Lajos tordai unitárius lelkész beszél a közösség erejéről, a családlátogatások bensőséges pillanatairól, az adventi elcsendesedésről, és arról, hogy a hit és a szeretet miként válhat valódi támasszá a rohanó mindennapokban. Elsősorban nem vallási szertartásokra tértünk ki, hanem arra, hogyan találhatunk belső nyugalmat, miként élhetjük át a várakozás örömét a karácsony felé vezető úton.
2025. december 21., 08:552025. december 21., 08:55
Ahogy december bekúszik a hétköznapjainkba, az utcák fényei, a kirakatok csillogása és az otthonokban felállított adventi koszorúk mind azt jelzik: közeleg a karácsony. Ebben a különleges, várakozással teli időszakban igen fontos a lelki felkészülés, a feltöltődés, a mindennapi rohanás közepette megélni a hit és a szeretet pillanatait. Keskeny út című videós riportsorozatunk decemberi összeállításában
Kovács Árpád, a Kolozs megyei Kisbács katolikus plébánosa, Fazakas Csaba Árpád, a kolozsvári Kerekdombi Református Egyházközség parókus lelkipásztora és Józsa István Lajos, a Tordai Unitárius Gyülekezet lelkésze osztotta meg portálunkkal gondolatait. Mindhármuk története betekintést enged abba, hogyan élhetjük meg a karácsonyt tudatosan, a hit és a közösségi ünneplés jegyében.
Kovács Árpád a Székelyudvarhely közelében fekvő Oroszhegyen született. Hatan voltak testvérek, és már gyermekkorában a templom vonzotta. „Ministráltam, ott voltam az oltár körül, amikor csak lehetett. Vasárnapokon és hétköznapokon is rendszeresen eljártam a templomba, de soha nem gondoltam arra, hogy pap lehetnék” – emlékezik gyerekkorára a plébános.
A kisbácsi templomban a plébános meggyújtja az adventi gyertyákat
Fotó: Orbán Orsolya
Az elhívás váratlan pillanatban érkezett. Nyolcadikosként egy asszony odament hozzá az utcán, és azt mondta:
Ez a rövid mondat ébresztette fel benne a papi hivatás gondolatát. „Az ember sosem tudja előre, hogy Isten mikor szól hozzá – jegyzi meg Árpád. – Néha egyetlen szó, egy találkozás is elindíthat egy egész életutat.”
Istentisztelet a kerekdombi református templomban advent harmadik vasárnapján
Fotó: Orbán Orsolya
Papi pályafutását Csíkszentdomokoson kezdte, majd Kerelőszentpálon folytatta, később pedig Kolozs megyei szórványfalvakba helyezték, ahol kilenc éven át gondozta a nyelvi és vallási szórványvidék híveit. „A kis szórványgyülekezetek ellátása nem büntetés, hanem elkötelezett szolgálat – mondja. – Az Úr Jézus szavai szerint a jó pásztor otthagyja a 99 juhot a mezőn, és az egy eltévedt után megy. Én így érzem a papi szolgálatot: azokra is figyelni kell, akik magukra maradtak.”
Kovács Árpád így fogalmaz: „Amikor a Szűzanya azt mondta: »Legyen nekem a te igéd szerint«, akkor mindent Istennek szentelt. Ez a mi adventi példánk: megélni a várakozást, az elköteleződést, az igent, amit a szeretet és a hit iránt mondunk.”
Az énekek és versek nem csupán hagyományos elemek, hanem olyan kapcsok, amelyek összekötik a különböző generációkat, és lehetőséget adnak a hit gyakorlati megélésére
Fotó: Orbán Orsolya
A gyónás, a hívekkel való bensőséges kapcsolat is kulcsa annak, hogy az advent ne csak egy rohanó időszak legyen: „Ez a bizalom és titoktartás egy katolikus pap számára óriási megtiszteltetés. Fontos, hogy az igent megéljük, és ne változtassuk meg a nehézségek vagy a világ elvárásai miatt.”

Szászfenesen 2017-ben szentelték fel az Erdély számos vidékéről verbuválódott református gyülekezet új templomát. Karácsony előestéjén beszélgettünk dr. Máté István lelkipásztorral, és esperessel közösségépítésről és az egyházi ünnepek jelentőségéről.
Fazakas Csaba Árpád Marosszéken született, és már fiatalon eldöntötte, hogy a teológiát választja. Szolgálati helyei között megtaláljuk Segesvárt, Sövényfalvát, majd 2017-től a kolozsvári Kerekdombi Református Egyházközséget.
„Kolozsváron a gyülekezet kertvárosi jellege miatt – a többség nem tömbházban, hanem lakóházban él – a családok ismerik egymást, ami előnyt jelent a közösségépítésben – mondja a lelkész. – A városi gyülekezetben sok az úgynevezett »alvó tag«, azaz olyan családok, amelyek az életük során nem kapcsolódnak be a gyülekezeti alkalmakba. Ilyenkor a családlátogatás, a személyes találkozás nagyon fontos.”
Kovács Árpád kisbácsi katolikus plébános: az advent a lelki felkészülés időszaka, amikor a szeretet, a türelem, az együttérzés és a hit gyakorlásával készítjük fel szívünket a karácsonyra
Fotó: Orbán Orsolya
Fazakas Csaba szerint az advent a mai ember számára gyakran inkább vizuális és vásári élmény:
A templomi alkalmak, a gyermekek szereplése, az ünnepi énekek és versek mind közelebb hozzák az ünnep valódi jelentését.”
Fazakas Csaba Árpád, a kolozsvári Kerekdombi Református Egyházközség lelkipásztora: az adventet tudatosan kell megélni, lelassulni, és valódi belső várakozással készülni a karácsonyra
Fotó: Orbán Orsolya
A kerekdombi gyülekezet lelkipásztora gyakran meséli a gyerekeknek, hogy a karácsonyi díszek és fények mögött a szeretet és a közösség ünnepe rejlik. „A gyerekek szemében a fények csillogása, a gyertyák melege, az énekek hangja mind azt jelzik, hogy valami különleges közeleg. A legfontosabb, hogy a fények mögött ott legyen a szeretet és a hit, amely összeköti a közösséget” – magyarázza vendéglátónk.
Józsa István Lajos, a tordai unitárius gyülekezet lelkipásztora szintén Székelyföldről származik, és már középiskolás korában eldöntötte, hogy teológiára felvételizik. Első gyülekezeti helye Kökös volt, és 2006 óta szolgál Tordán. „Torda városi közösség, de a családi jelleg és korábban az aranyosszéki falusi közösségekből érkezett hívek egysége segíti a gyülekezeti munkát. A presbitérium, a nőszövetség, a családlátogatások mind hozzájárulnak a közösségépítéshez. Az advent idején különösen fontos, hogy a családokban, a templomban és a közösségi alkalmakon is megélhessék a várakozás örömét” – mutat rá az unitárius lelkipásztor.
Józsa István Lajos, a tordai unitárius gyülekezet lelkipásztora: az advent nem csak a gyertyagyújtásról szól, hanem a szívünk és életünk előkészítéséről a Megváltó érkezésére
Fotó: Orbán Orsolya
Józsa István Lajos kiemeli a családlátogatások jelentőségét. Tapasztalata szerint ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a hívek megnyíljanak, elmondják terheiket, imádkozzunk együtt, és a gyülekezet valóban együtt készülhessen karácsonyra.
– mutat rá az ünnep lényegére.
A gyülekezetben a közös éneklés és a gyermekeknek az adventi ünnepségekbe való bevonása erősíti a közösségi érzést. „Az énekek és versek nem csupán hagyományos elemek – magyarázza az unitárius lelkész –, hanem olyan kapcsok, amelyek összekötik a különböző generációkat, és lehetőséget adnak a hit gyakorlati megélésére.”
A kisbácsi római katolikus templom belseje
Fotó: Orbán Orsolya
Mindhárom lelkipásztor hangsúlyozza, hogy a mai ember számára a várakozás ritkán spontán, a mindennapok gyors ritmusa gyakran elnyomja a belső csendet. Kovács Árpád szerint „az advent a lelki felkészülés időszaka, amikor a szeretet, a türelem, az együttérzés és a hit gyakorlásával készítjük fel szívünket a karácsonyra.” Fazakas Csaba Árpád hozzáteszi: „A vásárok, a dekorációk és a vásárlási láz könnyen elvonhatják figyelmünket a lényegről. Tudatos döntés kell, hogy valóban közel engedjük magunkhoz az advent üzenetét.”
Fotó: Orbán Orsolya
Józsa István Lajos így fogalmaz:

Portik-Hegyi Kelemen plébános vendégeiként érkeztünk Marosludasra, hogy a Keskeny út egyházi sorozat újabb részében bemutassuk a Maros megyei kisváros római katolikus szórványgyülekezetét.
Az adventi koszorúk fénye, a gyertyák melege, a közös énekek és imák mind azt szolgálják, hogy a rohanó hétköznapokban is megtaláljuk a hit és a szeretet pillanatait. Ahogy Kovács Árpád fogalmaz: „Az igent, amit a Szűzanya kimondott, mi is kimondhatjuk: igent a szeretetre, igent a hitre, igent a közösségre.”
A tordai unitárius templom tornya
Fotó: Orbán Orsolya
Fazakas Csaba Árpád hangsúlyozza a tudatosságot:
Józsa István Lajos arra emlékeztet: „Az advent a várakozás ideje, amely a szeretet, a közösség és a hit melegét hozza el mindennapjainkba.”
A tordai unitárius templom belseje
Fotó: Orbán Orsolya
A három lelkipásztor történetei és gondolatai rávilágítanak arra, hogy a karácsonyi készülődés nem csupán a díszekről és ajándékokról szól, hanem az emberi szív és közösség belső felkészüléséről, a szeretet gyakorlati megéléséről.
Rohanó világunkban is van lehetőség arra, hogy megálljunk, lelassuljunk, és a hit fényével világítsuk meg mindennapjainkat – hiszen az advent valódi értelme mindannyiunk számára ugyanaz: várni, készülni és nyitott szívvel fogadni a Megváltót.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya

Az aranyosszéki Kövenden készült Keskeny út című, nemrég indult egyházi sorozatunk újabb videós riportja. Kövend unitárius gyülekezete az utóbbi hat esztendőben újjászületett a fiatal lelkésznő, Farkas Izolda áldozatos munkájának köszönhetően.

A Kolozsvártól 20 km-re fekvő Magyarfenes református gyülekezetében pünkösd vasárnapján hat fiatal konfirmált. Egyházi közösségeket bemutató videós riportsorozatunkban a közel ezres lélekszámú, többségében magyar lakosságú településre látogattunk el.
Kevés olyan ember van, akinek életútja ennyire szervesen fonódik össze Erdély kultúrájával, közéletének kihívásaival, az orvoslás és a pedagógia szolgálatával. Ábrám Zoltán története a hivatás, a hit és a közösség, a makacs kitartás és a csendes csel
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Évek óta dúl a háború Ukrajnában, amely a viszonylagos nyugalomban élő Kárpátalját is érinti. A térségben élő magyar közösség mindennapjait a bizonytalanság, ugyanakkor a helytállás is jellemzi. A Kárpátalja című hetilap főszerkesztőjét kérdeztük.
Közösséghez tartozunk, közös Atyánk van, aki szeret és kegyelmes, akihez vissza lehet és kell térni – ezt üzeni ma a reformáció, amit október 31-én ünneplünk – vallják beszélgetőtársaim, akikkel a kálvinista ember jellemvonásairól is elmélkedtünk.
A nemzetpolitika célja ma is változatlan: megerősíteni a külhoni magyarságot és összekötni a Kárpát-medence magyar közösségeit – hangsúlyozza Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár az Erdélyi Naplónak.
A Tompa Miklós Társulat mutatja be Marosvásárhelyen A nap gyermekei című előadást Botos Bálint rendezésében. Az adaptáció ismerős világba helyezi Gorkij klasszikusát, amelynek központi kérdése a felelősség.
Sikeres fórumot, Tehetségnapot szervezett ösztöndíjasai és támogatói számára nemrég a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület, amely lassan negyed évszázada karol fel tehetséges romániai magyar tanulókat. Péntek János egyesületi elnököt kérdeztük.
Torockó és Torockószentgyörgy nemcsak egy községhez tartozó két falu Fehér megye északi csücskében, hanem olyan közösséget alkotnak, amely gazdaságilag, egyházilag és más területeken is szorosan összeforr. Videós riportban mutatjuk be a helyi közösséget.
Budapesten mutatták be a napokban Benyhe István Geopolitika című kötetét, amelyben a magyar helyzetet és a Kárpát-medencei geopolitikai adottságokat elemzi. A politikusként, diplomataként és íróként ismert Benyhe Istvánnal beszélgettünk.
szóljon hozzá!