Zakariás Zoltán az Erdélyi Magyar Szövetség tavalyi küldöttgyűlésén: támogatják az Ilie Bolojan által vezetett kormány munkáját
Fotó: EMSZ sajtóirodája
Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező bukaresti kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét, az RMDSZ színeiben megválasztott parlamenti képviselőt arról kérdeztük, mennyire elégedett az alakulat kormányzati szerepvállalásával, illetve miért került le napirendről a néhány éve még a koalíciós egyezkedések tárgyát képező kisebbségi törvény. Zakariás Zoltán nyilatkozott portálunknak az EMSZ-en belüli RMDSZ-ellenes indulatokról, továbbá arról is, hogy tavasszal újra beterjesztené a parlament elé a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet.
2026. január 22., 19:362026. január 22., 19:36
2026. január 23., 06:242026. január 23., 06:24
– A bukaresti kormánypártok népszerűsége folyamatosan csökken, az országban egyre nagyobb az emberek elégedetlensége. Sokan nem hisznek abban, hogy van kézzelfogható eredménye az egyre több megszorításnak. Politikusként hogyan látja: jó úton halad a kormány?
– Egyértelmű, hogy nem volt más megoldás, mert az ország nagyon súlyos gazdasági helyzetbe került az elmúlt két esztendőben. A korábbi kormányok túlköltekeztek, pazaroltak, miközben folyamatos megállapodás volt érvényben az Európai Bizottsággal az államháztartási hiány csökkentéséről. A koronavírus-járványt követő években – amikor mindenütt elszaladtak a kiadások – Romániának 2025-re vissza kellett volna szorítania az államháztartási hiányt 3 százalékra. Közben jött az ukrán menekültválság, és mindenféle indokra hivatkozva kitolták ezt a határidőt.
Ezzel Románia egy olyan zsákutcába sétált bele, amelyből más kiút nem volt, csak a kiadások gyors és drasztikus lefaragása.
– A Bolojan-kabinet tette a dolgát, csak az a kérdés, nem túl drasztikus-e az az út, amelyet a kormánypártok felvállaltak, kiváltva az emberek elégedetlenségét.
– Az Európai Bizottság tavaly júliusban tűzte napirendre a túl magas román államháztartási deficit elleni eljárás elindítását, amelynek nyomán leállíthatták volna az uniós források finanszírozását. Amikor az Ilie Bolojan vezette új kabinet bejelentette a költségvetési túlköltekezést csökkentő csomagjait, és a miniszterelnök bement a parlamentbe felelősségvállalásra, az Európai Bizottság leállította a kötelezettségszegési eljárást. Így
A nemzetközileg leginkább elfogadott módszernek az áfaemelés bizonyult, ehhez nyúlt a kormánykoalíció is. Az igazi problémát az okozta, hogy a deficitcsökkentő csomag részeként nem sikerült ezzel párhuzamosan elfogadni a közigazgatási költségcsökkentést az egész államapparátusra kiterjedően. Ha ez is megvalósult volna, akkor idén január elsejére tiszta kép alakulhatott volna ki az emberek fejében arról, hogy mindenki részt vállal a közös teherviselésből. Eközben eltelt négy hónap, amíg a koalíció december végére meg tudott egyezni a vitás kérdésekben. Ilyen előzmények után rendkívül nehéz érdemben kommunikálni az embereknek, hogy milyen súlyos helyzetben van az ország.
– Miért van az, hogy mindenki mást mond, ahogy a pártok vezetői kijönnek a koalíciós tárgyalásokról?
– Ennek az egész történetnek az az igazi baja, hogy a gazdasági mélyrepülést az a Szociáldemokrata Párt (PSD) okozta, amely továbbra is tagja a kormánykoalíciónak, mert nélküle nem lehetett kormányt alakítani, emiatt megbüntetni sem lehet őket. A PSD is tudja, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak nincs alternatívája: ha kilépne a mostani kormányból, és az AUR-ral lépne szövetségre, akkor sem tudna új kormányt alakítani, mert nincs elég mandátuma hozzá. Ezért 2028-ig ez az egyetlen életképes felállás.
Hozzá voltak szokva ahhoz, hogy a korábbi kormánykoalíciókban mindig a PSD parancsolt, most azonban ez a hozzáállás nem működik.
Az erdélyi önkormányzatokban kifejtett munkát tekintik priorításnak az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői. Kolozsvári sajtóértekezletükön arról is beszéltek, hogy fontos lenne a választási megállapodás az RMDSZ-szel.
Közben belépett a képletbe a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is, amely szintén nehezen tud koalícióban együtt dolgozni, nehezen köt kompromisszumokat. Ezért különösen nehéz a kormánykoalíció dolga. Hiába születnek egyezségek a koalíciós tárgyalásokon, mindenki a maga módján kommunikálja azokat, így alakult ki ekkora hangzavar a kormányzati munka körül. Sajnos az RMDSZ sem tájékoztat érdemben, megfelelő módon.
– Miként lehetne jobban kommunikálni az embereknek arról, hogy egyre magasabbak az adók, nőnek a többletkiadások, állandó a drágulás?
– Ennek a kormánykoalíciónak egyben kell maradnia 2028-ig, a Bolojan-kormánynak nincs alternatívája. Az az irány, amelyet felvállalt, helyes: ha csökken a nyomás a költségvetésen, fokozatosan helyreáll az egyensúly. Az ország olyan súlyos gazdasági helyzetbe került, amely elkerülhetetlenné tette a mostani megszorításokat. Ennek hosszú évekre visszanyúló előzményei vannak.
2022 januárjában megjelent egy kormányrendelet, amely bevezette a piaci alapon kiszámított helyi adókat, ezt azonban nem alkalmazták, nem kommunikálták, és csak 2026. január elsejétől lépett életbe. Az idei évtől alkalmazott változat sem tükrözi még teljes mértékben a valós, piaci alapú helyi adózást – ezt végül jövőre kell bevezetni –, de a most megnövekedett adóalaphoz képest már nem várható jóval nagyobb növekedés. 2022 óta lehetett volna fokozatosan emelni a helyi adókat, hiszen megvolt hozzá a jogi háttér, de nem foglalkoztak vele, így most hidegzuhanyként érte az embereket az adóemelés.
– A megszorításokról szóló koalíciós politika teljesen háttérbe szorította a „magyar ügyeket”, a magyarság kollektív jogaiért folytatott eddigi küzdelmet. Nem hallani például a kisebbségi törvényről…
– A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére a Tăriceanu-kabinet 2005-ben nyújtotta be a parlamentnek, és azóta is valamelyik képviselőházi fiókban porosodik. 2021-ben, amikor az RMDSZ az USR-rel és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közös koalíciót alkotott, ismét napirendre került, de a kilenc hónapos kormányzás alatt nem haladtunk előre. Ezt akkor az RMDSZ azzal magyarázta, hogy mind az USR-ben, mind a PNL-ben tisztújító kongresszus zajlott, és nem akarták egy ilyen vitával befolyásolni a két párt belső megmérettetését. Később megbukott a koalíció, így a kisebbségi törvény is lekerült a napirendről.
– Mi az oka annak, hogy a magyarság kollektív jogainak követelése mentén 1992-ben, a Kolozsvári Nyilatkozattal elindult autonómiamozgalom ma már alig beszédtéma?
– Az RMDSZ álláspontja az, hogy csak akkor érdemes ezt tematizálni, ha a többségi román pártok részéről hajlandóság mutatkozik az elfogadására. Az Erdélyi Magyar Szövetség ezzel nem ért egyet. Mi azt mondjuk, hogy a témát napirenden kell tartani, és a közbeszéd részévé kell tenni.
Székelykeresztúron tartotta március 22-én, szombaton országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A tisztújító küldöttgyűlés újraválasztotta Zakariás Zoltánt a párt elnökévé.
– Ön az RMDSZ színeiben parlamenti képviselő, a két alakulat a választások idején együttműködésre lépett egymással, az EMSZ több politikusa mégis radikálisan RMDSZ-ellenes. Többek között Csomortányi István alelnök, aki rendszeresen azt a szlogent hangoztatja: „Soha többé RMDSZ-t”. Nem tart attól, hogy az RMDSZ-frakció megvonja öntől a bizalmat?
– Az a gond, hogy az RMDSZ sem kintről, sem bentről nem bírja a kritikát. Azt várnák el tőlem, hogy hallgattassam el Csomortányi István alelnököt, aki keményen bírálja az RMDSZ-t, de ilyenre nyilván nem kerül sor. Ezt párbeszéddel kellene orvosolni, ha volna rá fogadókészség. Az RMDSZ egy dolgot tehet: kizár a frakcióból, de ez egyelőre nem merült fel. Természetesen jobb egy frakción belül dolgozni, de vannak a parlamentben független képviselők is. A magam részéről az EMSZ elnökeként tett vállalásaimat mindig betartottam – erről szólt a választások előtti egyezségünk is.
Zakariás Zoltán orvos, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke Hargita megyei képviselőként jutott be ismét RMDSZ-listán a román parlamentbe. A székelyföldi politikust arról kérdeztük, milyen elvárásokkal lát neki újabb törvényhozói mandátumának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!