Eltérnek a vélemények arról, hogy kell-e korlátozni az élelmiszerek árrését
Fotó: Orbán Orsolya
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport szakértői. A közgazdászok hatékonyabb alternatívát is javasolnak.
2026. március 10., 14:242026. március 10., 14:24
„Az alapvető élelmiszerek árréssapkáját 2023-ban vezették be a hátrányosabb helyzetben levő háztartások támogatása céljából. Az utóbbi évek inflációs adatai viszont azt mutatják, hogy:
– összegez az elemzésnek a Romanian Economic Monitor Facebook-oldalán közzétett rövid kivonata. A közgazdászok leszögezik:
A Romanian Economic Monitor elemzése kitér ugyanakkor Florin Barbu mezőgazdasági miniszter azon javaslatára is, amely 20 százalékra korlátozná valamennyi élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot. A BBTE közgazdászai úgy látják, ez „kétélű karddá” válhat. „2021 óta Romániában és az EU-országokban az inflációt elsősorban az energia- és nyersanyagárak emelkedése hajtja, ami jelentős hatással van az összes gazdasági ágazat – élelmiszeripari és nem élelmiszeripari – termelési költségeire.
Jelenleg Romániában az infláció elleni küzdelem a monetáris politikai eszközökkel támogatott, felelősségteljes fiskális politikáktól függ. A kereskedelmi árrések korlátozásának kiterjesztése jelentős nemkívánatos hatásokkal járhat, a nem élelmiszeripari áruk áremelkedésétől az élelmiszeripari szektorban a csődök számának növekedéséig, sőt helyi és ideiglenes élelmiszerhiányig is eljuthat – idézte az elemzés Markó Balázst, a kolozsvári csapat kutatóját.
Mint a közgazdászok is emlékeztetnek, jelenleg Romániában az alapvető élelmiszerek kereskedelmi árrése a feldolgozók esetében 20 százalék, a forgalmazói láncok esetében 5 százalék, a forgalmazók esetében pedig 20 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy az alapvető élelmiszerek ára az üzletekben akár 51,2 százalékkal is magasabb lehet, mint a termelési költség. A RoEM szakértői szerint ezeknek az intézkedéseknek a célja az infláció mérséklése és a reáljövedelem növelése, különösen az alacsony jövedelmű rétegek körében, ahol az alapvető élelmiszerek a havi kiadások jelentős részét teszik ki.
„Az adatok azt mutatják, hogy az említett intézkedések bevezetése után 2023-ban az élelmiszerárak gyorsan emelkedtek: 2023-ban és 2024-ben körülbelül 5–6 százalékkal, 2025-ben pedig közel 8 százalékkal.
Ugyanakkor az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai egyértelmű különbséget mutatnak az árak alakulásában a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálya alá tartozó alapvető élelmiszerek, a 2023/67-es kormányrendelet és az azt követő meghosszabítások szerint, valamint a korlátozás alá nem tartozó élelmiszerek között” – irányította rá a figyelmet Markó Balázs.
A BBTE elemzői a leginkább rászorulók célzott támogatását javasolják az árréssapka helyett
Fotó: Orbán Orsolya
Vagyis a hivatalos statisztikák szerint a szabályozott alapkosárban szereplő termékek ára éves szinten stabilizálódott, vagy akár deflációs dinamikát is mutatott, például a burgonya, a kukoricaliszt és a liszt ára csökkent, míg a sertéshús ára mérsékelten emelkedett.
„Az árkorlátozások mellett ezek a drágulások a nemzetközi piacokon emelkedő nyersanyagárak eredményei is voltak, mint például a kávébab esetében. Ugyanakkor ez az aszimmetrikus fejlődés a kiskereskedők árazási stratégiájának kiigazítására is utal, akik az alapvető élelmiszerekre kényszerített korlátozott haszonkulcsot általában a nem szabályozott termékekre alkalmazott magasabb árréssel kompenzálják, így az inflációs nyomás átterjed a többi élelmiszerre” – hangsúlyozta Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
Az elemzés megállapítja, hogy 2021 után, az Ukrajna elleni invázió és a koronavírus-világjárvány idején a globális ellátási láncok megszakadása által kiváltott sokkok kontextusában az infláció emelkedésének fő oka az energia- és nyersanyagárak emelkedése volt. Ugyanakkor a megnövekedett kereslet fokozta az árak emelkedését. A COVID-válság utáni magas kereslet rövid távon bizonyos iparágakban a nyereség és az árrések növekedéséhez vezetett, ami mind az olaj és a gáz ideiglenesen korlátozott kínálatát, mind az energiaágazatban, bizonyos iparágakban és az építőiparban tapasztalható alacsony versenyszintet tükrözi.
„A romániai élelmiszeripart kis termelők, kis forgalmazók és kiskereskedők uralják, és az árrés elsősorban a munkaerő- és tőkeköltségeket tükrözi, nem pedig a vállalatok piaci erejét. Az árrés korlátozása veszteségekhez vagy bércsökkentésekhez vezethet a kereskedelmi és élelmiszeripari vállalatoknál, és árnövekedést okozhat a korlátozás alá nem tartozó áruk esetében. Ha a korlátozást több termékre kiterjesztik, és az árrés plafonja jelentősen eltérnek a munkaerő- és tőkepiaci feltételektől, akkor
Ezenkívül az intézkedés hátrányos helyzetbe hozhatja a kisvállalkozásokat és boltokat a nagyvállalatokkal szemben, amelyeknek több lehetőségük van az áremelkedéseket más árukra és szolgáltatásokra áthárítani, így a drágulások jobban láthatóak lesznek a kis helyi üzletekben” – mondja Rácz Béla-Gergely. A közgazdászok szerint ezt a nézetet három intézmény által megerősített adatok is alátámasztják:
A RoEM elemzői ugyanakkor úgy vélik, hogy bár az ideiglenesen magas nyereség automatikusan hozzájárul az inflációhoz, pozitív hatásokkal is járhat, például ösztönözheti a termelést vagy új versenytársakat vonzhat a piacra, ami hosszú távon alacsonyabb árakhoz vezethet.
– húzták alá.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
„A kormány az inflációt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló fiskális korrekciós intézkedések következetes és méltányos végrehajtásával csökkentheti, a nemzeti bank pedig megfelelő monetáris politikák alkalmazásával támogathatja a deflációs folyamatot. A kereskedelmi árrés korlátozása nem oldja meg az infláció fő okait, a magas hiányt és az energia- és nyersanyagárak emelkedését a nemzetközi piacokon, így nem csökkentheti az inflációt, és közép- és hosszú távon nem jelent megoldást a megélhetési költségek válságára. Ugyanakkor
– összegez az elemzésben Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a RoEM koordinátora.
Mint ismeretes, az alapélelmiszerek árrésének korlátozását 2023 augusztusában vezették be. Az intézkedés 2024-ben is érvényben maradt, év végén pedig meghosszabbították előbb 2025. június 30-ig, majd szeptember végéig, amikor is a bukaresti kormánykoalíció úgy határozott, hogy további fél évi marad az árrésplafon. Ez a határidő március 31-én jár le.
Az árrésplafon a következő élelmiszerekre vonatkozik:
Arról, hogy lesz-e újabb hosszabbítás, vagy hogy mily módon, egyelőre nem született hivatalos bejelentés. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, amikor egy hónapja erről kérdezték, azt válaszolta: az infláció jelenleg magas Romániában, különösen az agrár-élelmiszeripari termékeknél, ezért a kormánynak és a parlamentnek közösen kell megoldást találnia a drágulások hatékony kezelésére. A tárcavezető akkor beszélt, hogy a kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését. Hangsúlyozta, hogy nem az élelmiszerárak befagyasztását, hanem kizárólag a kereskedelmi árrés korlátozását tervezik. Konkrét előrelépés azonban nem történt a témában.
Augusztus és november között csaknem 18 millió lej értékben szabtak ki bírságot az adóellenőrök az alapélelmiszerek árréskorlátozásának megsértése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.
Miközben Romániában jut ezer lakosra az egyik legkevesebb vállalkozás, egy ismert román gazdasági elemző azt mondja, a piac jelenlegi állapotában nem feltétlenül jelent rossz hírt, hogy egyes cégek „felszívódnak”.
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.
Az online vásárlások jelentős része nem előre megtervezett döntés eredménye. Egy termék, amely nem szerepelt a bevásárlólistán, gyakran néhány másodperc alatt a kosárban landol. Ezt nevezzük impulzusvásárlásnak.
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százal&eacut
Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik.
Ma Lengyelország GDP-je közel 1 000 milliárd euró, mintegy háromszorosa a romániainak. Holott 1990-ben Lengyelország is olyan mélyről indult, mint sok mást posztszocialista ország, csak idejében elvégezték a Romániában elmaradt szerkezeti reformokat.
Bár az elmúlt években jelentős beruházások történtek a marosvásárhelyi reptéren, az utaslétszám növekedése nem volt ezzel arányos. Új utasterminált építettek, és most de minimis támogatással próbálják ösztönözni a légitársaságokat.
Iancu Guda közgazdasági szakértőként és véleményformálóként számost tanulmányt közölt a román gazdaságról, a közszféra gyökeres átalakításának szükségességéről. A republica.ro portálon közzétett pénzügyi elemzés az új kormányprgramot mutatja be.
Közös nyilatkozatot fogadott el a Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fóruma, amely elutasít minden olyan megszorító intézkedést, amely a tisztességesen működő vállalkozások és munkavállalóik terheit növeli.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!