
A valós költségvetési hiány sokkal magasabb, mint amiről eredetileg tudott a Bolojan-kormány
Fotó: Erdélyi Napló grafika
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. Most a kormánynak kell ellenállnia a társadalmi nyomásnak és tiltakozásoknak, amelyek közül néhány már folyamatban van, mások bejelentése még várható. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a Ciolacu-kormányok által hátrahagyott költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százaléknál – írja gazdasági elemzésében a Ziarul Financiar újságírója, Cristian Hostiuc.
2025. szeptember 10., 15:572025. szeptember 10., 15:57
2025. szeptember 10., 16:162025. szeptember 10., 16:16
Azt hiszem, öt költségvetési csomag jóváhagyásán vagyunk túl, és valószínűleg továbbiak is lesznek. A költségvetési helyzet továbbra is bonyolult, az eredmények pedig még nem láthatók. Sokan kíváncsiak arra, hogy mikor mutatkoznak meg a költségvetési intézkedések eredményei – az áfaemelés, a nyugdíjakra kivetett társadalombiztosítási járulék, a kiadáscsökkentések, a 10%-os személyzetleépítések, illetve egyes közintézmények átszervezése, mások összevonása stb.
Miután nyilvánosságra hozták a júliusi költségvetés végrehajtásának eredményeit, amelyek a kiadások tekintetében semmi javulást sem mutattak – még a miniszterelnök is feltette a kérdést: hogyan nőttek végül 7%-kal a személyzeti kiadások, amikor 5%-kal kellett volna csökkenniük –, sokan kérdezték: miért nem tapasztalható javulás a hiány tekintetében.
Mindenki az év elején benyújtott és jóváhagyott költségvetéshez viszonyít, amely 2,5%-os gazdasági növekedéssel számolva, 1912 milliárd lejes GDP mellett a GDP 7%-ának megfelelő, azaz 134,6 milliárd lejes hiányt irányzott elő.
De a legnagyobb probléma nem a gazdasági növekedéssel kapcsolatos, amely sokkal alacsonyabb lesz, kisebb GDP-vel, hanem azzal a ténnyel, hogy a költségvetési hiányt a Ciolacu II. kormány elhazudta, hogy jobban mutasson. Sok minden nem szerepelt a 2025-ös költségvetésben, és ezek most kezdenek esedékessé válni, illetve hatást kifejteni.
Ha a költségvetési bevételek szintjén a számok megközelítik a tervezettet, sőt meg is haladhatják, a kiadások szintjén egyáltalán nem állnak jól az adatok, egyszerűen azért, mert voltak „rejtett” kiadások, amelyek most rossz hatással vannak a költségvetésre, most kezdenek látszani.
Ha figyelembe vesszük ezeket a kiadásokat, amelyek nem voltak nyilvánvalóak a tavaszi költségvetés elfogadásakor, akkor a költségvetési hiány nem a GDP 7, 8 vagy 9 százaléka, hanem a GDP 11%-a felé tart.
Honnan származnak ezek a kiadások, költségek, amelyek nem szerepeltek egyértelműen a költségvetésben:
60 napnál hosszabb lejáratú áfa-visszatérítések – 5 milliárd lej;
közbeszerzési versenytárgyalások, az Országos Beruházási Központ által jóváhagyott és nem egyértelműen feltüntetett kiadások
túlszerződések beruházási programoknál – 12 milliárd lej;
a Nemzeti Újjáépítési és Reziliencia Program társfinanszírozása – 10 milliárd lej;
további kamatkiadások – 13 milliárd lej.
A valóságban a kamatkiadások idén el fogják érni az 55 milliárd lejt, szemben a költségvetésbe betervezett 42 milliárddal; már júliusban is 31 milliárd lej volt a kamatkiadás. Ezek a fiókban eldugott, most előkerült kiadások 45 milliárd lejt jelentenek.
Valójában a Bolojan-kormánynak sokkal több kiadást kell kifizetnie, mint amennyit a Ciolacu-kormány tavasszal jóváhagyott a költségvetésben, ezért amikor megérkeztek az adatok, és amikor a következő hónapokban újabbak érkeznek, sokan azt fogják mondani, hogy a kiadások szintjén semmi sem történik.
Az 1., 2., 3., 4., 5. és a további költségvetési csomagok intézkedései bevételnövekedést és kiadáscsökkentést eredményeznek, de ezek nem a papíron szereplő hiányhoz, hanem a valós hiányhoz viszonyulnak. Mert az eldugott kiadások előbb-utóbb a felszínre jutnak, mint például a kamatok, amelyeket ki kell fizetni.
Amikor Bolojan miniszterelnök a Bloombergnek adott interjújában Románia fizetésképtelenségének reális lehetőségéről beszélt, akkor a valós számokra utalt, amelyekről nem beszélhetett nyíltan.
Egy héttel ezelőtt a miniszterelnök világossá tette, hogy nem látja, miként lehetne a hiányt a GDP 8%-a alá csökkenteni, ami több, mint a jelenleg emlegetett 7,3%, szemben a dokumentumokban feltüntetett 7%-kal, hiszen a költségvetési kiigazítás még nem történt meg.
A költségvetés végrehajtásának alakulása, a bevezetett fiskális csomagokban szereplő intézkedések nyomán, csak akkor lesz mérhető, ha azt a költségvetés tényleges helyzetéhez, a valós költségekhez, a fiókokban eldugott számlák állapotához viszonyítják.
A II. Ciolacu-kormány egy csökkenő hiánnyal számoló költségvetést nyújtott be, amelyben azonban szintén sok, a fiókokban eldugott számla szerepelt.
Nem tudni, mennyit fog tudni ezekből a számlákból kifizetni a Bolojan-kormány, valamint a menet közben összegyűlő többit, de az senkinek sem segít, ha a valós költségvetési helyzet a fiókban marad, mert előbb-utóbb ezek a számlák is megjelennek kifizetendőként, és akkor a számok ismét nem fognak stimmelni.
És a pénzügyi piacok ezt azonnal büntetik. Románia továbbra is nagyon magas kamatokkal vesz fel hiteleket, mert rendkívül merev költségvetése van. A kiadásokat azért sem lehet azonnal csökkenteni (a bérköltségek, a nyugdíjak és az államadósság kamataira fordított kiadások meghaladják a teljes költségvetési bevétel 80%-át), mert a számok nem jönnek ki, amikor a külső és belső elemzők vizsgálják a költségvetést.
Jelenleg nincs alternatívája a költségvetési csomagoknak (legfeljebb más, szigorúbb változatoknak), nincs alternatívája a jelenlegi kormánynak, és még a miniszterelnöknek sem, aki felvállalja, hogy folytatja a rendkívüli módon ellenzett költségvetési és szerkezetátalakítási csomagokat.
Nincs alternatívája a finanszírozást is biztosító, az Európai Bizottsággal közös programoknak sem, amelyeket Románia máshonnan nem tudna megszerezni. A társadalmi tiltakozásokon, a bizalmatlansági indítványokon, mindenki véleményén túl a végeredmény továbbra is a pénzen múlik, amelyet a kormánynak kölcsön kell felvennie, valahonnan elő kell teremtenie.
Fordította Nagy István
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!