Zsebbe vág. A feleknek hamarosan meg kell hozniuk a döntést arról, hogy mekkora lesz jövőre a minimálbér
Fotó: Orbán Orsolya
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok. Miközben a szakszervezetek egyértelműen az emelés, a munkáltatók pedig a jelenlegi szinten való befagyasztás mellett szállnak síkra, addig a koalíció pártjai ebben a témában is teljesen eltérő álláspontra helyezkedtek. A szerdai nap fontos – ha nem is sorsfordító – lehet a minimálbér alakulása szempontjából, ekkor ülnek ugyanis tárgyalóasztalhoz az úgynevezett háromoldalú tanács – a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók – képviselői.
2025. október 29., 07:192025. október 29., 07:19
2025. október 29., 07:212025. október 29., 07:21
A szociális párbeszédért felelős háromoldalú tanács szerdai ülésén Ilie Bolojan miniszterelnök, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői, valamint a bér- és fiskális politika irányításában szerepet kapó miniszterek vesznek részt. A napirenden szerepel a jövő évi minimálbér, a lehetséges emelés költségvetési hatása, valamint a kormányfő által a közkiadások csökkentése érdekében kért közigazgatási reformtervek. A kormány várhatóan november végéig hozza meg végleges döntését. Persze, ha a koalíciós partnerek, a szakszervezetek és az üzleti közösség egyetért.
Ami egyelőre már-már elképzelhetetlennek tűnik, annyira eltérőek a vélemények. Legalábbis a külvilág felé tett nyilatkozatok szintjén.
A kormánykoalíciót illetően egyértelműen kijelenthető, hogy nem közeledtek, sőt inkább távolodtak az álláspontok.
Miközben Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnök inkább a minimálbér jelenlegi szinten történő befagyasztását támogatja, a szociáldemokraták (PSD) továbbra is/újra emelést szorgalmaznak.
Sőt, a kiszivárgott hírek szerint a PSD-s irányítású munkaügyi minisztériumban már több hete dolgoznak a minimálbér bruttó 4325 lejre történő emeléséről szóló javaslaton, ami nagyjából 6,8 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi szinthez képest.
Más források eközben arról beszéltek, hogy két lehetséges forgatókönyv körvonalazódik. Az első szerint a minimálbér 2026-ban is a jelenlegi értékén – bruttó 4050 lej – maradna, ahogyan azt a munkaadók kérik.
A második forgatókönyv az emelés, amelyre három lehetőség nyílik:
Az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva Bolojan elmondta, tárgyaltak a koalícióban a jövő évi minimálbér kérdéséről, és arra a megegyezésre jutottak, hogy a minimálbér jelenlegi szinten tartását támogatják.
Mivel a közszférában a fizetések egy részét a minimálbérhez viszonyítják, utóbbi emelése szembemenne a kormány korábbi intézkedésével, amellyel befagyasztotta a közalkalmazotti béreket 2026-ra – érvelt a miniszterelnök. Emellett a versenyszférában tevékenykedő vállalkozások számára is problémákat okozna a minimálbér esetleges emelése.
Példaként azokat a kisebb cégeket, gyárakat említette, amelyeknél a bérköltségek jelentős mértékben meghatározzák a vállalkozás életképességét.
A kormányfő azt is elmondta, hogy a háromoldalú tanácsban is megvitatják a témát.
„Őszintén kell tárgyalnunk a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, az elemzések alapján meg kell nézni, lenne-e lehetőség egy minimális emelésre” – idézte Bolojan televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség. A kormányfő ugyanakkor aláhúzta: a közgazdászokkal folytatott egyeztetések alapján a jelenlegi helyzet nem hagy túl nagy mozgásteret.
A parlamentben nyilatkozó politikust egyebek mellett arról faggatták az újságírók, hogy megerősíti-e a miniszterelnök kijelentését, amely szerint a koalícióban megállapodás született a minimálbér változatlan szinten tartásáról. Grindeanu elmondta, a két héttel ezelőtti koalíciós egyeztetésen valóban abban állapodtak meg, hogy nem nő a minimálbér jövő év elejétől, időközben azonban „közbejött néhány változás”.
Mint hangsúlyozta, Roxana Mânzatu uniós biztos felhívta a kormány figyelmét, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha nem növeli a minimálbért a vonatkozó uniós irányelvben előírtaknak megfelelően. Ezért az Ilie Bolojan miniszterelnökkel való egyeztetést követően kért egy jelentést a munkaügyi és a pénzügyminisztériumtól arról, hogy milyen költségvetési hatása lenne a minimálbér befagyasztásának, illetve hogy milyen következményekkel járna egy esetleges kötelezettségszegési eljárás. A kormányfő ezeket az adatokat is ismertetni fogja a téma kapcsán szerdára összehívott háromoldalú tanács ülésén – tette hozzá a PSD ideiglenes elnöke.
Kellemen Hunor szövetségi elnök múlt vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot. Hozzátette azt is, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök ez irányú következtetésével a koalíciós partnerek is egyetértettek.
Nicușor Dan államfő is realistán közelít a témához, minap azt hangsúlyozta, hogy „a túl magas minimálbér bevezetése miatt bizonyos tevékenységek versenyképtelenné válhatnak Romániában”. Ez pedig azt jelentené, hogy „több százezer ember veszítené el az állását” – mondta az elnök.
És ahogy az általában lenni szokott, nincs egyetértés a minimálbér emelése tekintetében a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek között sem.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) hétfőn élesen reagált a minimálbér emelését ellenző koalíciós politikai vezetők nyilatkozataira. A munkavállalói érdekképviselet szerint a minimálbér befagyasztása megsértené Románia jogi kötelezettségeit az európai irányelvnek megfelelő minimálbérről, és több mint 1,8 millió alkalmazott vásárlóerejének drámai csökkenéséhez vezetne.
A BNS szerint az éves infláció becsült értéke 10 százalék, a minimálbér pedig az év elején csak 9,45 százalékkal emelkedett,
„A politikusok többé nem játszadozhatnak a minimálbérrel, ahogy nekik tetszik. Ha a kormány a befagyasztás mellett dönt, Románia kötelezettségszegési eljárást és a társadalmi válság mélyülését kockáztatja” – nyilatkozták a szakszervezeti vezetők, aláhúzva:
2025/35-ös számú kormányhatározatban elfogadott számítási képlet szerint a minimálbérnek 2026-ban bruttó 4325 lejre kell emelkednie, ami összhangban áll a munka termelékenységének reálértékben mért alakulásával és a 2026-os éves inflációs rátával.
A munkáltatók viszont semmiféle emelést nem szeretnének látni: indokként azt hozzák fel, hogy 2025-ben nagyon sok vállalat húzta le a rolót, visszaesett a fogyasztás, és ők már nem tudnak megfinanszírozni egy újabb minimálbér-emelést.
2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér: Bulgáriában (551 euró), Magyarországon (707), Lettországban (740), Romániában (814), Szlovákiában (816), Csehországban (826), Észtországban (886), Máltán (961), Görögországban (968) és Horvátországban (970) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint további hat tagállamban a minimálbér összege 1000 és 1500 euró közötti volt: Cipruson 1000, Portugáliában 1015, Litvániában 1038, Lengyelországban 1091, Szlovéniában 1278 és Spanyolországban 1381 euró. A többi hat tagországban 1500 euró fölötti minimálbért jegyeztek: Franciaországban 1802 euró volt ez az összeg, Belgiumban 2070, Németországban 2161, Hollandiában 2193, Írországban 2282 és Luxemburgban 2638 euró.
Az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben van államilag meghatározott minimálbér, Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs országos minimálbér – emlékeztet az Agerpres hírügynökség.
Az Eurostat adatai szerint a legmagasabb uniós minimálbér 4,8-szorosa a legalacsonyabbnak. Az árkülönbségek hatásának kiszűrésével azonban az eltérések lényegesen csökkennek. Vásárlóerő-egységben (PPS) mérve a legmagasabb minimálbér 2,3-szorosa a legalacsonyabbnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!