
Zsebbe vág. A feleknek hamarosan meg kell hozniuk a döntést arról, hogy mekkora lesz jövőre a minimálbér
Fotó: Orbán Orsolya
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok. Miközben a szakszervezetek egyértelműen az emelés, a munkáltatók pedig a jelenlegi szinten való befagyasztás mellett szállnak síkra, addig a koalíció pártjai ebben a témában is teljesen eltérő álláspontra helyezkedtek. A szerdai nap fontos – ha nem is sorsfordító – lehet a minimálbér alakulása szempontjából, ekkor ülnek ugyanis tárgyalóasztalhoz az úgynevezett háromoldalú tanács – a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók – képviselői.
2025. október 29., 07:192025. október 29., 07:19
2025. október 29., 07:212025. október 29., 07:21
A szociális párbeszédért felelős háromoldalú tanács szerdai ülésén Ilie Bolojan miniszterelnök, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői, valamint a bér- és fiskális politika irányításában szerepet kapó miniszterek vesznek részt. A napirenden szerepel a jövő évi minimálbér, a lehetséges emelés költségvetési hatása, valamint a kormányfő által a közkiadások csökkentése érdekében kért közigazgatási reformtervek. A kormány várhatóan november végéig hozza meg végleges döntését. Persze, ha a koalíciós partnerek, a szakszervezetek és az üzleti közösség egyetért.
Ami egyelőre már-már elképzelhetetlennek tűnik, annyira eltérőek a vélemények. Legalábbis a külvilág felé tett nyilatkozatok szintjén.
A kormánykoalíciót illetően egyértelműen kijelenthető, hogy nem közeledtek, sőt inkább távolodtak az álláspontok.
Miközben Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnök inkább a minimálbér jelenlegi szinten történő befagyasztását támogatja, a szociáldemokraták (PSD) továbbra is/újra emelést szorgalmaznak.
Sőt, a kiszivárgott hírek szerint a PSD-s irányítású munkaügyi minisztériumban már több hete dolgoznak a minimálbér bruttó 4325 lejre történő emeléséről szóló javaslaton, ami nagyjából 6,8 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi szinthez képest.
Más források eközben arról beszéltek, hogy két lehetséges forgatókönyv körvonalazódik. Az első szerint a minimálbér 2026-ban is a jelenlegi értékén – bruttó 4050 lej – maradna, ahogyan azt a munkaadók kérik.
A második forgatókönyv az emelés, amelyre három lehetőség nyílik:
Az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva Bolojan elmondta, tárgyaltak a koalícióban a jövő évi minimálbér kérdéséről, és arra a megegyezésre jutottak, hogy a minimálbér jelenlegi szinten tartását támogatják.
Mivel a közszférában a fizetések egy részét a minimálbérhez viszonyítják, utóbbi emelése szembemenne a kormány korábbi intézkedésével, amellyel befagyasztotta a közalkalmazotti béreket 2026-ra – érvelt a miniszterelnök. Emellett a versenyszférában tevékenykedő vállalkozások számára is problémákat okozna a minimálbér esetleges emelése.
Példaként azokat a kisebb cégeket, gyárakat említette, amelyeknél a bérköltségek jelentős mértékben meghatározzák a vállalkozás életképességét.
A kormányfő azt is elmondta, hogy a háromoldalú tanácsban is megvitatják a témát.
„Őszintén kell tárgyalnunk a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, az elemzések alapján meg kell nézni, lenne-e lehetőség egy minimális emelésre” – idézte Bolojan televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség. A kormányfő ugyanakkor aláhúzta: a közgazdászokkal folytatott egyeztetések alapján a jelenlegi helyzet nem hagy túl nagy mozgásteret.
A parlamentben nyilatkozó politikust egyebek mellett arról faggatták az újságírók, hogy megerősíti-e a miniszterelnök kijelentését, amely szerint a koalícióban megállapodás született a minimálbér változatlan szinten tartásáról. Grindeanu elmondta, a két héttel ezelőtti koalíciós egyeztetésen valóban abban állapodtak meg, hogy nem nő a minimálbér jövő év elejétől, időközben azonban „közbejött néhány változás”.
Mint hangsúlyozta, Roxana Mânzatu uniós biztos felhívta a kormány figyelmét, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha nem növeli a minimálbért a vonatkozó uniós irányelvben előírtaknak megfelelően. Ezért az Ilie Bolojan miniszterelnökkel való egyeztetést követően kért egy jelentést a munkaügyi és a pénzügyminisztériumtól arról, hogy milyen költségvetési hatása lenne a minimálbér befagyasztásának, illetve hogy milyen következményekkel járna egy esetleges kötelezettségszegési eljárás. A kormányfő ezeket az adatokat is ismertetni fogja a téma kapcsán szerdára összehívott háromoldalú tanács ülésén – tette hozzá a PSD ideiglenes elnöke.
Kellemen Hunor szövetségi elnök múlt vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot. Hozzátette azt is, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök ez irányú következtetésével a koalíciós partnerek is egyetértettek.
Nicușor Dan államfő is realistán közelít a témához, minap azt hangsúlyozta, hogy „a túl magas minimálbér bevezetése miatt bizonyos tevékenységek versenyképtelenné válhatnak Romániában”. Ez pedig azt jelentené, hogy „több százezer ember veszítené el az állását” – mondta az elnök.
És ahogy az általában lenni szokott, nincs egyetértés a minimálbér emelése tekintetében a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek között sem.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) hétfőn élesen reagált a minimálbér emelését ellenző koalíciós politikai vezetők nyilatkozataira. A munkavállalói érdekképviselet szerint a minimálbér befagyasztása megsértené Románia jogi kötelezettségeit az európai irányelvnek megfelelő minimálbérről, és több mint 1,8 millió alkalmazott vásárlóerejének drámai csökkenéséhez vezetne.
A BNS szerint az éves infláció becsült értéke 10 százalék, a minimálbér pedig az év elején csak 9,45 százalékkal emelkedett,
„A politikusok többé nem játszadozhatnak a minimálbérrel, ahogy nekik tetszik. Ha a kormány a befagyasztás mellett dönt, Románia kötelezettségszegési eljárást és a társadalmi válság mélyülését kockáztatja” – nyilatkozták a szakszervezeti vezetők, aláhúzva:
2025/35-ös számú kormányhatározatban elfogadott számítási képlet szerint a minimálbérnek 2026-ban bruttó 4325 lejre kell emelkednie, ami összhangban áll a munka termelékenységének reálértékben mért alakulásával és a 2026-os éves inflációs rátával.
A munkáltatók viszont semmiféle emelést nem szeretnének látni: indokként azt hozzák fel, hogy 2025-ben nagyon sok vállalat húzta le a rolót, visszaesett a fogyasztás, és ők már nem tudnak megfinanszírozni egy újabb minimálbér-emelést.
2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér: Bulgáriában (551 euró), Magyarországon (707), Lettországban (740), Romániában (814), Szlovákiában (816), Csehországban (826), Észtországban (886), Máltán (961), Görögországban (968) és Horvátországban (970) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint további hat tagállamban a minimálbér összege 1000 és 1500 euró közötti volt: Cipruson 1000, Portugáliában 1015, Litvániában 1038, Lengyelországban 1091, Szlovéniában 1278 és Spanyolországban 1381 euró. A többi hat tagországban 1500 euró fölötti minimálbért jegyeztek: Franciaországban 1802 euró volt ez az összeg, Belgiumban 2070, Németországban 2161, Hollandiában 2193, Írországban 2282 és Luxemburgban 2638 euró.
Az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben van államilag meghatározott minimálbér, Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs országos minimálbér – emlékeztet az Agerpres hírügynökség.
Az Eurostat adatai szerint a legmagasabb uniós minimálbér 4,8-szorosa a legalacsonyabbnak. Az árkülönbségek hatásának kiszűrésével azonban az eltérések lényegesen csökkennek. Vásárlóerő-egységben (PPS) mérve a legmagasabb minimálbér 2,3-szorosa a legalacsonyabbnak.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!