Cégek csődveszélyben. A kkv-k akár 10 százaléka is veszélyben lehet az ING vezető közgazdásza szerint
Fotó: Pixabay
Ahogyan már a megszorítások hajnalán, a tavalyi év végén körvonalazódott, az óriásira dagadt költségvetési hiány által kikényszerített deficitcsökkentő intézkedéscsomagok hatályba lépése számos céget hoz olyan nehéz helyzetbe, hogy a redőny végleges lehúzása marad az egyetlen megoldás számára. És valóban egyre-másra érkeznek a bejelentések kisebb vállalkozások, de akár nagyobb üzemek bezárásáról. A cégjegyzék csődökre vonatkozó adatai egyelőre nem mutatnak apokaliptikus állapotokat, ám a gazdasági szakemberek szerint az augusztustól bevezetett adóügyi módosítások hatását csak később fogjuk igazából látni, és mindenképp zsugorodni fog az aktív vállalkozások száma. Érdekes viszont, hogy miközben Romániában jut ezer lakosra az egyik legkevesebb vállalkozás, egy ismert román gazdasági elemző azt mondja, a piac jelenlegi állapotában nem feltétlenül jelent rossz hírt, hogy egyes cégek „felszívódnak”.
2025. november 05., 07:482025. november 05., 07:48
2025. november 05., 07:522025. november 05., 07:52
Az idei adóügyi módosítások csökkenthetik az aktív vállalkozások számát Romániában, de ez nem feltétlenül van negatív hatással az ország gazdaságára – értékelt minap sokak meglepetésére vagy éppen megrökönyödésére Valentin Tătaru, az ING Bank Románia vezető közgazdásza. De a Wall-street.ro gazdasági szakportálnak nyilatkozva magyarázattal is szolgált arra, miért látja így: az elemző szerint Romániában még mindig jelen van a „szegény cégek gazdag tulajdonosokkal” jelenség, ilyen körülmények között pedig még ha több mint 10 százalékkal csökkenne is a vállalkozások száma, ez összességében a cégek minőségének a javulását eredményezné.
Románia az ezer lakosra jutó vállalkozások számát tekintve az európai átlag alatt van: az európai átlag 67 vállalkozás/1000 lakos, míg Romániában ez az arány mindössze 25 vállalkozás/1000 lakos – irányította rá nemrég a figyelmet Florin Jianu, a romániai kis- és közepes vállalkozások tanácsának (CNIPMMR) elnöke.
Valentin Tătaru azonban úgy véli, hogy Romániában inkább a vállalkozások minőségére kell figyelni, nem pedig a számukra. Szerinte még ha a legutóbbi fiskális intézkedések hulláma után több vállalkozás is megszűnik, ez nem feltétlenül lesz negatív hatással a gazdaságra.
Sok cégnek nem is kellene létezni a gazdasági szakember szerint
Fotó: 123RF
„Elvileg, amikor fiskális szigorításra kerül sor, a vállalkozások számának csökkenését tapasztaljuk. Nem feltétlenül mondanám, hogy ez önmagában probléma, mivel sokuknak talán nem is kellett volna létezniük. Nem lennék megdöbbenve, ha egy év múlva azt látnánk, hogy a kkv-k száma nagyon jelentősen, több mint 10 százalékkal csökkent.
– nyilatkozta Valentin Tătaru a Wall-street.ro-nak.
A közgazdász szerint a statisztikák azt mutatják, hogy például egy olyan nagy gazdaságban, mint Németország, lakosságarányosan kevesebb vállalkozás van, mint Romániában. Ezt azzal magyarázza, hogy Németország népessége körülbelül 65 millióval, azaz körülbelül 4,4-szer nagyobb, mint Romániáé.
„Van egy statisztika, amit megnéztem – igaz, egy kicsit régi –, amely azt mutatja, hogy Romániában több kkv jut egy főre, mint Németországban. Az európai átlaghoz képest kevés van, de szerintem ezt a mutatót összefüggésében kell vizsgálni. Nem az a fontos, hogy hány kkv van, hanem az, hogy azok mennyire egészségesek. Németországban mindenki tudja, hogy a kkv-k a gazdaság gerincét képezik, és mégis kevesebb van 1000 lakosra vetítve, mint nálunk, így maga a szám nem annyira releváns” – húzta alá a közgazdász.
Érvelése során egyebek mellett arról beszélt, hogy Romániában ma is sok vállalkozás működik olyan támogatási programoknak köszönhetően, mint az IMM Invest, a Start-Up Nation vagy a Női Vállalkozó (Femeia Antreprenor). Bár ezeknek a programoknak a többsége pozitív hatással volt a román gazdaságra, amiatt, hogy hosszú időn át elérhetőek voltak, sok cégvezető már nem törekedett arra, hogy banki szolgáltatásokat vegyen igénybe.
„Ezek a programok üdvözlendőek voltak, de túl sokáig tartottak. Le kellett volna zárni ezeket. A kormány számára azonban a legnehezebb feladat a támogatások leállítása és annak magyarázata, hogy miért nem állnak már rendelkezésre. Ugyanez volt a helyzet az IT-szektor adókedvezményeivel is, amelyek üdvözlendőek voltak, de meghosszabbították őket. Általában szkeptikus vagyok az állami támogatások tekintetében. Inkább azt szeretném, ha hagynák, hogy végezzük a munkánkat. Még akkor is, ha segíteni akarnak, én inkább azt szeretném, ha nem avatkoznának bele” – fejtette ki Valentin Tătaru.
Miközben a mezőgazdaság és az energetikai szektor a román gazdaság „virágzó ágazatai”, az ING vezető közgazdásza szerint vannak kockázatosabb területek is.
„Úgy gondolom, hogy a kézműves termékek gyártásában a tendenciák elég egyértelműek. Nyilvánvaló, hogy bizonyos alkomponensek – textiltermékek, ruházat, bőráruk – terén nem tudunk sokáig fennmaradni. Nem hiszem, hogy eltűnünk, mert van egy hagyomány, amely életben tart bennünket, de egyértelműen nem tudunk sokáig versenyben maradni. Még Unión kívülről érkező csomagokra kivetett adók is... Lesz, aki feltalálja magát, és lehet, hogy ezek a termékek már nem közvetlenül Kínából, hanem egy EU-országból érkeznek majd” – mutatott rá a gazdasági szakember arra, hogy miért van veszélyben ez az ágazat Romániában, illetve miért lebeg még most is Damoklész kardjaként a kínai konkurencia által jelentett veszély a helyi cégek „feje” fölött.
„Ha a magánszemélyek megsínylik (a megszorításokat – szerk. megj.), akkor ez a vállalkozásokra is automatikusan ki fog hatni a termékek és szolgáltatások fogyasztásának csökkenése révén. Először a szolgáltatások terén látunk majd visszaesést: a HoReCa, a fodrászatok, az autószervizek. Másodsorban a luxuscikkek fogyasztása fog csökkenni: az emberek nem vásárolnak majd új autót, motorkerékpárt, nem cserélik le a rollert” – kongatta meg a vészharangot a vállalkozói szövetség vezetője.
Hogy állunk eddig a csődökkel?
Az Országos Cégjegyzék (ONRC) adatai szerint 2025 első nyolc hónapjában 4561 vállalkozás ment csődbe, ami igazából nagyjából 2 százalékos csökkenést jelent a 2024-es év azonos időszakához képest. Az előrejelzések azonban a fizetésképtelenségek számának jelentős növekedését vetítik előre. Mint a Coface elemzése is aláhúzza: abból kiindulva, hogy az elmúlt időszakban hónapról hónapra nőtt a fizetésképtelenséget jelentő vállalkozások száma, augusztusban pedig új adóügyi intézkedések sújtottak le a cégekre, a következőkben jelentősen meg fog ugrani a bajba jutott vállalkozások száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!