„Szegény cégek gazdag tulajjal” – Nem feltétlenül rossz hír, hogy csökken a vállalkozások száma egy román elemző szerint

– nyilatkozta Valentin Tătaru a Wall-street.ro-nak.

A közgazdász szerint a statisztikák azt mutatják, hogy például egy olyan nagy gazdaságban, mint Németország, lakosságarányosan kevesebb vállalkozás van, mint Romániában. Ezt azzal magyarázza, hogy Németország népessége körülbelül 65 millióval, azaz körülbelül 4,4-szer nagyobb, mint Romániáé.

„Van egy statisztika, amit megnéztem – igaz, egy kicsit régi –, amely azt mutatja, hogy Romániában több kkv jut egy főre, mint Németországban. Az európai átlaghoz képest kevés van, de szerintem ezt a mutatót összefüggésében kell vizsgálni. Nem az a fontos, hogy hány kkv van, hanem az, hogy azok mennyire egészségesek. Németországban mindenki tudja, hogy a kkv-k a gazdaság gerincét képezik, és mégis kevesebb van 1000 lakosra vetítve, mint nálunk, így maga a szám nem annyira releváns” – húzta alá a közgazdász.

Túl sokáig csordogált az állami pénzcsap?

Érvelése során egyebek mellett arról beszélt, hogy Romániában ma is sok vállalkozás működik olyan támogatási programoknak köszönhetően, mint az IMM Invest, a Start-Up Nation vagy a Női Vállalkozó (Femeia Antreprenor). Bár ezeknek a programoknak a többsége pozitív hatással volt a román gazdaságra, amiatt, hogy hosszú időn át elérhetőek voltak, sok cégvezető már nem törekedett arra, hogy banki szolgáltatásokat vegyen igénybe.

„Ezek a programok üdvözlendőek voltak, de túl sokáig tartottak. Le kellett volna zárni ezeket. A kormány számára azonban a legnehezebb feladat a támogatások leállítása és annak magyarázata, hogy miért nem állnak már rendelkezésre. Ugyanez volt a helyzet az IT-szektor adókedvezményeivel is, amelyek üdvözlendőek voltak, de meghosszabbították őket. Általában szkeptikus vagyok az állami támogatások tekintetében. Inkább azt szeretném, ha hagynák, hogy végezzük a munkánkat. Még akkor is, ha segíteni akarnak, én inkább azt szeretném, ha nem avatkoznának bele” – fejtette ki Valentin Tătaru.

Milyen cégeket érint a leginkább a csőd kockázata?

Miközben a mezőgazdaság és az energetikai szektor a román gazdaság „virágzó ágazatai”, az ING vezető közgazdásza szerint vannak kockázatosabb területek is.

„Úgy gondolom, hogy a kézműves termékek gyártásában a tendenciák elég egyértelműek. Nyilvánvaló, hogy bizonyos alkomponensek – textiltermékek, ruházat, bőráruk – terén nem tudunk sokáig fennmaradni. Nem hiszem, hogy eltűnünk, mert van egy hagyomány, amely életben tart bennünket, de egyértelműen nem tudunk sokáig versenyben maradni. Még Unión kívülről érkező csomagokra kivetett adók is... Lesz, aki feltalálja magát, és lehet, hogy ezek a termékek már nem közvetlenül Kínából, hanem egy EU-országból érkeznek majd” – mutatott rá a gazdasági szakember arra, hogy miért van veszélyben ez az ágazat Romániában, illetve miért lebeg még most is Damoklész kardjaként a kínai konkurencia által jelentett veszély a helyi cégek „feje” fölött.

• a vendéglátóipari cégek (HoReCa),
• a fodrászok,
• az autószerelő műhelyek,
• a luxuscikkek gyártói.

„Ha a magánszemélyek megsínylik (a megszorításokat – szerk. megj.), akkor ez a vállalkozásokra is automatikusan ki fog hatni a termékek és szolgáltatások fogyasztásának csökkenése révén. Először a szolgáltatások terén látunk majd visszaesést: a HoReCa, a fodrászatok, az autószervizek. Másodsorban a luxuscikkek fogyasztása fog csökkenni: az emberek nem vásárolnak majd új autót, motorkerékpárt, nem cserélik le a rollert” – kongatta meg a vészharangot a vállalkozói szövetség vezetője.