
Mint ahogy a valutázóknál csütörtök kora délután közzétett árfolyam is bizonyítja, soha nem volt még ilyen gyenge a lej az euróhoz viszonyítva
Fotó: Rostás Szabolcs
A hónap utolsó napján is folytatódott a román deviza lejtmenete, amely a politikai válság kirobbanása után indult el, a lej–euró-árfolyam pedig megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
2026. április 30., 13:322026. április 30., 13:32
2026. április 30., 14:552026. április 30., 14:55
Az előjelek már a nap első óráiban órákban megvoltak, a bankközi tranzakciók már 5,14 lej/euró körüli árfolyamon zajlottak, és bár a román deviza egy rövid időre kissé erőre kapott, a Román Nemzeti Bank (BNR) 13 órakor 5,1417 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki. Mindez 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest. Ennek hatására a legtöbb valutaváltó irodánál 5,17 lejt kérnek egy euróért, de akadnak váltók, ahol ennél is magasabb az árfolyam.
Az euró korábbi rekordját 2025. május 8-án jegyezték, amikor a Román Nemzeti Bank 5,1222 lej/euró referenciaárfolyamot jelentett be. A rekordot az elnökválasztások kontextusában regisztrálták, amikor Nicuşor Dan és George Simion bejutott a második fordulóba, miután 2024 novemberében törölték az elnökválasztás első fordulóját.
A román fizetőeszköz csütörtökön az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a dollár árfolyama 0,84 százalékkal (3,70 banival) 4,3965 lejre nőtt a szerdai 4,3595 lejről. A svájci frank jegyzése szintén új történelmi csúcsot ért el: a BNR 5,5821 lejes árfolyamot közölt, szemben az előző napi 5,5181 lejjel. Ez 1,16 százalékos (6,40 banis) növekedést jelent. Az arany grammonkénti ára is emelkedett, 638,3798 lejről 653,5585 lejre.

Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok és a kormányzati stabilitással kapcsolatos bizonytalanságok magyarázzák.
A szakértő az Agerpresnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a devizapiac gyorsan reagál a bizonytalanságra: amikor veszélybe kerül a kormányzati stabilitás – legyen szó kormányváltásról, döntéshozatali patthelyzetről vagy reformok késlekedéséről –, a befektetők azonnal beárazzák a kockázatot, ami nyomást gyakorol a román fizetőeszközre.
Romániában magas a költségvetési hiány, az ország jelentős mértékben külső forrásokra szorul, ilyen körülmények között pedig a kormányzati instabilitásra utaló jelek felerősítik a piaci reakciókat – magyarázta. A szakértő szerint
A központi bank azonban nem helyettesítheti a kormányzati pénzügypolitikát és a stabilitást – szögezte le.
„A politikai feszültségek átgyűrűznek a piacok aggodalmába. Minél erősebbek a feszültségek, és minél inkább úgy érzékeli a piac, hogy a gazdasági politikákat befolyásolni fogja a politikai válság, ami a hiány és az infláció növekedéséhez vezethet, annál erősebben gyengül a lej. A megtakarítások egy része az euró felé vándorol, ha a piac a politikai feszültségek által kiváltott változásokat érzékeli. Ha ez a válság jól végződik, akkor a piacok helyreállnak, és az árfolyam is velük együtt” – nyilatkozta szerdán Lucian Croitoru, a BNR igazgatótanácsának tagja is.
Mint ismeretes, a CFA elemzői legutóbbi, a gazdasági bizalmi indexről szóló jelentésükben is azt írták, hogy

Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
szóljon hozzá!