A román kormány épülete Bukarestben. A pénzügyi szakértő szerint az új kormányprogramból valami jó is kisülhet
Fotó: Wikipédia
Iancu Guda közgazdasági szakértőként és véleményformálóként számost tanulmányt közölt a román gazdaságról, a közszféra gyökeres átalakításának szükségességéről. A republica.ro portálon közzétett pénzügyi elemzésében az új román kormány programját veszi górcső alá, amiről azt írja, hogy az 1989-es rendszerváltás óta a legátfogóbb közigazgatási reformokat ígéri.
2025. június 24., 13:522025. június 24., 13:52
2025. június 24., 14:322025. június 24., 14:32
Megvan a kormányprogram a következő három évre: ha minden, ami benne szerepel, megvalósul, akkor ez lesz a legátfogóbb állami reformcsomag 1989 óta. A teljes szöveg 91 oldalas. Pénzügyi elelmzőként végigolvastam a teljes programot, és kiértékeltem a legfontosabb intézkedéseket – ezek hatásának több mint 90 százaléka abból származik, amit a következőkben kifejtek. Örömmel látom, hogy sok általam javasolt ötlet bekerült, remélem, hogy meg is valósulnak. Vannak olyan intézkedések is, amelyek hiányoznak, és néhányat újra kellene gondolni. Vannak olyanok is, amelyek jelenlegi formájukban szerintem nem megfelelőek. De
A lényeg az, hogy a kiadáscsökkentési intézkedések is megvalósuljanak, mert az adók már most, azonnal érvénybe lépnek.
Következtetéseim:
A rossz intézkedések elkerülése: NEM vezetnek be szolidaritási adót (a 10 000 lejnél magasabb fizetések túlzott adóztatása), nincs általános áfaemelés (nem működne fordított adóztatás nélkül), nem nő a társasági adó 19%-ra, és nem vezetik be az összes banki tranzakció megadóztatását.
Fájdalmas egyensúlyozás (amelynek lényege az, hogy mindenki fizet): becslések szerint a közszféra 43 milliárd lejjel (az állami vállalatok tőzsdére viteléből származó egyszeri bevétel nélkül, amely évente 11 milliárdot hozhat); az adócsalók legalább 24 milliárd lejjel (talán többel is), a magánszféra pedig 21 milliárd lejjel járul hozzá a költségvetési hiány lefaragásokhoz.
Nem tetszik minden intézkedés, én magam is szenvedni fogok. Mi hiányzik szerintem? A ,,oszlopadó" és a nagyvállalatok árbevételének 1%-os adója el kellene tűnjön (ez visszatartja a nagy beruházásokat, ezt sok elemzésben és cikkben kifejtettem), valamint a tőkepiaci nyereség magasabb adóztatása (szerintem a lakosságot ösztönözni kellene a tőzsdei befektetésekre). Több tízezer euróval fogok többet fizetni a vállalatok többletadóztatása miatt (főleg az osztalékadó miatt), de ez van. Mindannyiunknak fizetnie kell. Szerintem jobban kellene hangsúlyozni az adóhatóság (ANAF) hatékonyabb adóbehajtását (a bejelentett, de be nem szedett adók tekintetében): nem látom, hogy szerepelne a 3 évesnél régibb adókövetelések engedményezésének javaslata (ez a módszer Lengyelországban sikeresen működik).
Amit javasoltam és helyes, hogy hangsúlyosan bekerült:
A közszféra bérköltségeinek 20%-os csökkentése, pontosan amennyit én is javasoltam. Ez messze a legkeményebb reform (a hatás évente 32 milliárd lej). Az intézkedéscsomag összetett: helyi szinten az összes önkormányzat és területi egység értékelése, főleg ott, ahol a bevételek nem fedezik a béreket, funkciók megszüntetése a lakosságszám alapján). Létszámbefagyasztás, nyugdíj és fizetés egyidejű felvételének megszüntetése, bérek plafonálása, pótlékok eltörlése. Várhatóak tömeges tiltakozások, amelyeket a múltban ragadt szakszervezetek támogatnak majd!
A sinecurák és a pofátlan keresetek megszüntetése a közszférában a bérplafon által (az elnöki fizetéshez vagy a minimálbér többszöröséhez kötve), az állami vállalatok igazgatótanácsainak és menedzsmentjeinek értékelése. Az átalakíthatatlan, veszteséges állami vállalatok bezárása (tisztogatás és parazitaállapot megszüntetése). Ezek a szélsőségek frusztrálják a lakosságot, és aláássák az intézményekbe és a politikai osztályba vetett bizalmat.
Látszólag igazságtalan, de közép- és hosszútávon szükséges intézkedések:
Osztalékok 16%-os adóztatása (itt én is nagyon szenvedek), ez a 2016-os kulcshoz tér vissza. Összességében a bruttó nyereség kb. 30%-os adóteher alá esik (16% társasági adó + 16% x 0,84 osztalékadó), ami kb. 50%-kal alacsonyabb, mint az európai átlag (ahol az összes adóteher 48%), és kb. 30%-kal alacsonyabb, mint a munkabérek adóterhe (a bruttó bér 42%-a adózott).
Ez szükséges az alkalmazotti és vállalati adózás közötti különbség csökkentéséhez, így mérsékelve a társadalmi polarizációt. Ez közvetve a nyereség visszaforgatását ösztönzi (még ha rövid távon sok osztalékot is fognak kivenni). Szerintem ide szükséges lenne pozitív kompenzációs intézkedések bevezetése, például a társasági adó csökkentése a visszaforgatott nyereség után.
10 százalékos egészségügyi hozzájárulás (CASS) a havi 4000 lej nettó nyugdíjat meghaladó részre. A világ legtöbb országában a nyugdíjasok is fizetnek egészségügyi járulékot, hiszen ők veszik igénybe leginkább ezeket a szolgáltatásokat.
Csak a magas nyugdíjakat adóztatják (pl. 5000 lejes nyugdíj esetén: 5000 - 4000 = 1000 lej × 10% = 100 lej járulék). Így a nagy (gyakran speciális) nyugdíjak is magasabb terhet viselnek.
Iancu Guda
Elismert román közgazdász, pénzügyi elemző és egyetemi oktató, aki több mint 13 éves tapasztalattal rendelkezik a hitelkockázat-kezelés területén. 2013 óta a Román Banki Intézet (Institutul Bancar Român) társult oktatója, ahol fejlett pénzügyi elemzést és vállalati pénzügyeket tanít a CEFA program keretében.
Guda aktívan részt vesz a közgazdasági és pénzügyi közéletben, gyakori szereplője a romániai gazdasági vitáknak, valamint ismert a román gazdasági reformokról és a költségvetési politikáról szóló elemzéseiről. Véleménye szerint a gazdasági átláthatóság, a hatékony adóbeszedés és a közszféra racionalizálása kulcsfontosságú Románia fenntartható fejlődése szempontjából.
Munkásságában Guda számos, a vállalatok pénzügyi helyzetét és teljesítményét elemző tanulmányt publikált, és gyakran hangoztatja az üzleti környezet átláthatóságának, a befektetések ösztönzésének és a gazdasági versenyképesség növelésének fontosságát. Kritikus, de építő szellemben közelít a gazdaságpolitikai intézkedésekhez, miközben saját tapasztalatait és adatalapú elemzéseit használja fel véleménye alátámasztására.
Fordította Kisréti Zsombor
A Declic civil szervezet országos petíciót indított az áfaemelés ellen, amelyben azt kérik a frissen kinevezett miniszterelnök-jelölttől, Ilie Bolojantól, hogy ne emelje meg az áfát addig, amíg Románia nem éri el az Európai Unió áfabehajtási szintjét. korábban írtuk
Az adócsalást kell visszafogni – Országos aláírásgyűjtést indítottak az áfaemelés ellen
Túl optimistának bizonyult Nicuşor Dan államfő múlt heti bejelentése, amely szerint hétfőn elkészül az óriásira duzzadt román költségvetési deficit lefaragását célzó intézkedéscsomag: nem hogy a hét első napján, de még a kedden sem született megegyezés. korábban írtuk
Áfaemelés, nyugdíjak megsarcolása, progresszív adózás? Forgatókönyvek deficitcsökkentésre
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!