Zsebbe vág. Valamennyien meg fogjuk érezni a deficitcsökkentő intézkedések hatását
Fotó: Borbély Fanni
Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik – augusztus elsejétől hatályba lépnek a Bolojan-kabinet által az óriásira duzzadt költségvetési deficit visszaszorítása érdekében, kormányzati felelősségvállalással a parlament elé terjesztett csomagba foglalt intézkedések. Köztük az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a különböző jövedéki adók emelése, amelyek közvetlenül és közvetve is felfelé fogják hajtani a termékek és szolgáltatások árát.
2025. július 09., 08:512025. július 09., 08:51
2025. július 09., 08:582025. július 09., 08:58
Mint ismeretes, a parlament két házának hétfő délutáni együttes ülésén felelősségvállalással fogadta el a Bolojan-kabinet a költségvetési deficit csökkentését célzó intézkedéscsomagot.
A Költségvetési Tanács szerint a lakosság jövedelmének és a cégek bevételeinek csökkentése az az ár, amelyet meg kell fizetni a költségvetési hiány finanszírozásának biztosítása és egy még súlyosabb korrekció elkerülése érdekében.
A dokumentum szerint az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen: az intézkedések 2025-ben GDP-arányosan 0,5 százalékkal növelik az állam bevételeit és 0,1 százalékkal csökkentik a kiadásait. Jövőre viszont már a bevételi oldalon GDP-arányosan 1,75 százalékos bevételnövekedés és 1,6 százalékos kiadáscsökkenés várható.
Összességében a csomag lehetővé teszi, hogy az idei GDP-arányos költségvetési hiány ne haladja meg a 8 százalékot és tartható legyen a 2026-os deficitcél – állapították meg a szakértők, aki szerint a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést.
A testület a költségvetés első öthavi végrehajtásának adatai alapján ugyanakkor úgy számol: a deficitcsökkentő csomag bevezetése nélkül az idei GDP-arányos hiány a költségvetési törvényben rögzített 7,7 százalék helyett 8,5 százalék lenne, és „ellehetetlenülhet a hiány finanszírozása”.
Márpedig az drámai lenne egy olyan országban, amely még a megszorítások mellett is többet költ, mint amennyit a bevételei lehetővé tennének.
Ám ahogy várható volt, a közalkalmazottak – akik évek óta „kizsarolják” a kormányból vélt vagy valós jussukat, és jóval látványosabb fizetésemeléseik voltak, mint a versenyszférában dolgozóknak – ezúttal sem kérnek az őket érintő megszorításokból, például a különböző pótlékok tervezett lefaragásából vagy más, kevesebb havi juttatást eredményező intézkedések kivetéséből.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke például pénteken úgy nyilatkozott: A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni a magas árak és a megszorító intézkedések ellen tiltakozva.
De Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnökeis arról beszélt minap, hogy nagyon valószínű, hogy szeptember 8-án a tanévnyitót az utcákon fogják tartani. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig elmondta, szeptember 1-jétől kezdődően a további tiltakozó akciókról fognak egyeztetni a szakszervezeti tagokkal, és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantásának lehetőségét sem.
Hasonlóan nagy az elégedetlenség az egészségügyben is, Viorel Hușanu, a Sanitas szakszervezet bukaresti elnöke is jelezte már, hogy a hétfői tiltakozásukat később újabb megmozdulások követik, és általános sztrájk körvonalazódik az ágazatban.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezúttal a fenyegetőzéssel, tiltakozásokkal és sztrájkokkal sikerül-e bármit is elérniük, Ilie Bolojan kormányfő nem olyan vezető hírében áll, akinek könnyen megenyhülne a szíve.
Főként olyan körülmények között, hogy már hétfőn, a deficitcsökkentő csomag bemutatásának napján bejelentette, hogy a következő intézkedéscsomagot, mely az állami kiadások csökkentését célozza, július végéig elő fogja terjeszteni a kormány.
A miniszterelnök elmondta, hogy a második csomagnak része lesz a az úgynevezett különleges nyugdíjak reformja, ami a kivételek megszüntetésére, a nyugdíjak kiigazítására és a nyugdíjkorhatár növelésére terjed ki.
Helyet kap továbbá a csomagban az állami vállalatok és az önfenntartó állami hatóságok reformja is. Bolojan ígérete szerint a kormány csökkenteni fogja az igazgatótanácsi tagok számát és juttatásait, illetve átláthatóvá teszi a szerződéseiket.
Emellett szigorítják az adócsalás büntetését, növelik az adóhatóság hatékonyságát, és a közösségekre gyakorolt hatásuk szerint rangsorolják az állami beruházásokat – sorolta az Agerpres szerint a miniszterelnök.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megszorítások elkerülhetetlenné váltak, mivel Románia 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az államadósság finanszírozása pedig egyre nagyobb költségekkel jár.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány által az idei költségvetés tervezetében meghatározott deficitcél 7,05 százalék. Ma már ugyanakkor senki sem hiszi azt, hogy ezt a célt tartani lehetne, még a különböző megszorításokkal is 8 százalék körülire várják az elemzők a GDP-arányos hiányt.
Ma Lengyelország GDP-je közel 1 000 milliárd euró, mintegy háromszorosa a romániainak. Holott 1990-ben Lengyelország is olyan mélyről indult, mint sok mást posztszocialista ország, csak idejében elvégezték a Romániában elmaradt szerkezeti reformokat.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!