Zsebbe vág. Valamennyien meg fogjuk érezni a deficitcsökkentő intézkedések hatását
Fotó: Borbély Fanni
Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik – augusztus elsejétől hatályba lépnek a Bolojan-kabinet által az óriásira duzzadt költségvetési deficit visszaszorítása érdekében, kormányzati felelősségvállalással a parlament elé terjesztett csomagba foglalt intézkedések. Köztük az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a különböző jövedéki adók emelése, amelyek közvetlenül és közvetve is felfelé fogják hajtani a termékek és szolgáltatások árát.
2025. július 09., 08:512025. július 09., 08:51
2025. július 09., 08:582025. július 09., 08:58
Mint ismeretes, a parlament két házának hétfő délutáni együttes ülésén felelősségvállalással fogadta el a Bolojan-kabinet a költségvetési deficit csökkentését célzó intézkedéscsomagot.
A Költségvetési Tanács szerint a lakosság jövedelmének és a cégek bevételeinek csökkentése az az ár, amelyet meg kell fizetni a költségvetési hiány finanszírozásának biztosítása és egy még súlyosabb korrekció elkerülése érdekében.
A dokumentum szerint az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen: az intézkedések 2025-ben GDP-arányosan 0,5 százalékkal növelik az állam bevételeit és 0,1 százalékkal csökkentik a kiadásait. Jövőre viszont már a bevételi oldalon GDP-arányosan 1,75 százalékos bevételnövekedés és 1,6 százalékos kiadáscsökkenés várható.
Összességében a csomag lehetővé teszi, hogy az idei GDP-arányos költségvetési hiány ne haladja meg a 8 százalékot és tartható legyen a 2026-os deficitcél – állapították meg a szakértők, aki szerint a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést.
A testület a költségvetés első öthavi végrehajtásának adatai alapján ugyanakkor úgy számol: a deficitcsökkentő csomag bevezetése nélkül az idei GDP-arányos hiány a költségvetési törvényben rögzített 7,7 százalék helyett 8,5 százalék lenne, és „ellehetetlenülhet a hiány finanszírozása”.
Márpedig az drámai lenne egy olyan országban, amely még a megszorítások mellett is többet költ, mint amennyit a bevételei lehetővé tennének.
Ám ahogy várható volt, a közalkalmazottak – akik évek óta „kizsarolják” a kormányból vélt vagy valós jussukat, és jóval látványosabb fizetésemeléseik voltak, mint a versenyszférában dolgozóknak – ezúttal sem kérnek az őket érintő megszorításokból, például a különböző pótlékok tervezett lefaragásából vagy más, kevesebb havi juttatást eredményező intézkedések kivetéséből.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke például pénteken úgy nyilatkozott: A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni a magas árak és a megszorító intézkedések ellen tiltakozva.
De Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnökeis arról beszélt minap, hogy nagyon valószínű, hogy szeptember 8-án a tanévnyitót az utcákon fogják tartani. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig elmondta, szeptember 1-jétől kezdődően a további tiltakozó akciókról fognak egyeztetni a szakszervezeti tagokkal, és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantásának lehetőségét sem.
Hasonlóan nagy az elégedetlenség az egészségügyben is, Viorel Hușanu, a Sanitas szakszervezet bukaresti elnöke is jelezte már, hogy a hétfői tiltakozásukat később újabb megmozdulások követik, és általános sztrájk körvonalazódik az ágazatban.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezúttal a fenyegetőzéssel, tiltakozásokkal és sztrájkokkal sikerül-e bármit is elérniük, Ilie Bolojan kormányfő nem olyan vezető hírében áll, akinek könnyen megenyhülne a szíve.
Főként olyan körülmények között, hogy már hétfőn, a deficitcsökkentő csomag bemutatásának napján bejelentette, hogy a következő intézkedéscsomagot, mely az állami kiadások csökkentését célozza, július végéig elő fogja terjeszteni a kormány.
A miniszterelnök elmondta, hogy a második csomagnak része lesz a az úgynevezett különleges nyugdíjak reformja, ami a kivételek megszüntetésére, a nyugdíjak kiigazítására és a nyugdíjkorhatár növelésére terjed ki.
Helyet kap továbbá a csomagban az állami vállalatok és az önfenntartó állami hatóságok reformja is. Bolojan ígérete szerint a kormány csökkenteni fogja az igazgatótanácsi tagok számát és juttatásait, illetve átláthatóvá teszi a szerződéseiket.
Emellett szigorítják az adócsalás büntetését, növelik az adóhatóság hatékonyságát, és a közösségekre gyakorolt hatásuk szerint rangsorolják az állami beruházásokat – sorolta az Agerpres szerint a miniszterelnök.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megszorítások elkerülhetetlenné váltak, mivel Románia 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az államadósság finanszírozása pedig egyre nagyobb költségekkel jár.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány által az idei költségvetés tervezetében meghatározott deficitcél 7,05 százalék. Ma már ugyanakkor senki sem hiszi azt, hogy ezt a célt tartani lehetne, még a különböző megszorításokkal is 8 százalék körülire várják az elemzők a GDP-arányos hiányt.
Ma Lengyelország GDP-je közel 1 000 milliárd euró, mintegy háromszorosa a romániainak. Holott 1990-ben Lengyelország is olyan mélyről indult, mint sok mást posztszocialista ország, csak idejében elvégezték a Romániában elmaradt szerkezeti reformokat.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!