A barokk kúriában 2010-ig a falu iskolája működött
Fotó: Transylvania Trust
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt. A jelenleg romos állapotban lévő, 18. századi barokk épületet teljes körűen helyreállítanák, és a tervek szerint a térség turisztikai kínálatába is bekapcsolnák.
2026. április 30., 14:322026. április 30., 14:32
Megkezdődhet a Bonchidához tartozó Gyulatelkén (Coasta) álló Dujardin-kúria felújítása, miután a Kolozs Megyei Tanács zöld jelzést adott a beruházásnak.
A 2021-es népszámlálás adatai szerint mindössze 161 lakosú településen álló, 18–19. században épült kúria állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott:
A beruházást a bonchidai önkormányzat valósítaná meg, több mint 10,6 millió lejes uniós támogatással. A tervek a kúria teljes körű restaurálását irányozzák elő:
Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke korábban úgy fogalmazott: a kúria felújítása nem csupán építészeti beavatkozás, hanem „a helyi közösség identitásába és emlékezetébe történő befektetés”, amely hozzájárulhat a térség turisztikai vonzerejének növeléséhez.
A 18–19. században épült kúria állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott
Fotó: Transylvania Trust
A gyulateleki kúria története szorosan összefonódik az erdélyi nemesség múltjával. A birtok a 17. században még a Bethlen családhoz tartozott, majd házasságok révén került a francia eredetű Dujardin családhoz. A ma is álló épület feltehetően a 18. század elején épült, amit Bethlen Ilona 1748-as végrendelete is alátámaszt: ebben a „régi kúriát” fiára, Dujardin József báróra hagyta.
A család legismertebb – és egyben legellentmondásosabb – alakja Dujardin József volt, akinek neve kegyetlensége miatt maradt fenn. A korabeli források szerint felesége 1765-ben panaszt tett ellene erőszakos viselkedése miatt, és jobbágyaival szemben is brutálisan lépett fel. Letartóztatását követően a vizsgálat során további súlyos vádak – köztük kínzás és erőszak – merültek fel. Végül 1771-ben fogságban vetett véget életének.
A kúria később a Mikes család tulajdonába került: Dujardin József fia, István örökölte a birtokot, aki nem nősült meg, így 1782-ben bekövetkezett halála után az örökség húgára, Dujardin Borbálára szállt, aki Mikes István gróf felesége volt, és 1811-ben hunyt el.
A 20. században az épület sorsa újabb fordulatot vett: a kommunista államosítást követően iskolaként működött 2010-ig, ezt követően azonban használaton kívül maradt, és állapota gyors romlásnak indult.
A bonchidai Bánffy-kastély mellett turisztikai látványosságként lenne látogatható a gyulatelki kúria is
Fotó: Wikipédia
A Transylvania Trust műemlékvédelmi egyesület ismertetője szerint a téglalap alaprajzú kúria építészeti jegyei alapján jelentős örökségi értéket képvisel. Főhomlokzatát a középtengelyben elhelyezett portikusz emeli ki, amely kőlépcsőkön közelíthető meg, és amelyet eredetileg ión oszlopok tartottak.
Az idők során az épület több átalakításon esett át: a portikuszt részben beépítették, az oldalsó homlokzatokon egyes ablaknyílásokat ajtókká alakítottak, a hátsó részen pedig egy későbbi toldalék módosította az eredeti formát. Mint az ismertetőből kiderül, a belső terek díszítése mára már eltűnt, a nyílászárók többsége megrongálódott, de a szerkezet még menthető állapotban van.
Hosszú éveken keresztül kastélyrom előtt haladtak el a Héderfáján átutazók, sokan nem is gondolták, hogy egyszer még eredeti pompájában tündökölhet a Barabássy-kúria. Az udvarházat 2008-ban kezdte felújítani a család, most pedig bárki megcsodálhatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!