
Dr. Székely-Szentmiklósi István 45 éve dolgozik orvosként Szilágycsehben
Fotó: Orbán Orsolya
Szilágycseh csendes utcáin és a környező, többségében magyarok lakta tövisháti falvakban nemcsak az idő jár lassabban, hanem az emberi kapcsolatok is más ritmusban épülnek, mint a nagyvárosokban. Itt az orvos nem pusztán egészségügyi szolgáltató, hanem bizalmi ember, családi tanácsadó, sokszor lelki támasz is. Dr. Székely-Szentmiklósi István több mint négy évtizede tölti be ezt a szerepet a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést. Egészségügyi videós riportsorozatunk újabb részében a 72 éves, utódját kereső családorvossal beszélgettünk.
2026. március 21., 08:392026. március 21., 08:39
2026. március 21., 08:512026. március 21., 08:51
A Székelyföldről származó dr. Székely-Szentmiklósi István orvosi pályájának kezdete a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) falai közé vezethető vissza: 1981-ben végzett általános orvosként, felnőttgyógyászati irányultsággal. Már egyetemi évei alatt családot alapított gyerekgyógyász végzettségű nejével, két gyermekük született, így a diploma megszerzése után nemcsak szakmai, hanem családi szempontokat is figyelembe kellett vennie.
– emlékszik vissza az indulásra. 1981 telén érkezett a térségbe, 1982 elején kezdte meg munkáját egy ipari rendelőben, amelyet a helyi bútorgyár és textilgyár dolgozói számára hoztak létre. Az indulás nem volt egyszerű: a frissen végzett orvosoknak elvileg felügyelet mellett kellett volna dolgozniuk, ám a helyi szükségletek gyorsan felülírták a szabályokat. „A helyzet megkövetelte, hogy önállóan dolgozzunk” – fogalmaz.
Pályája első éveiben több településen is gyógyított: Debrenben, Benedekfalván, majd más körzeti rendelőkben is. Ezek az évek nemcsak szakmai tapasztalatot jelentettek, hanem munkája kapcsolatot is teremtett a térség lakóival. Amikor a romániai egészségügyi ellátórendszer átszervezését követően, 1995-ben Szilágycsehben létrehozta családorvosi rendelőjét és körzetét, ezek a kapcsolatok „vele jöttek”: a betegek felkeresték, feliratkoztak hozzá.
Székely-Szentmiklósi István ismertsége nemcsak korábbi általános orvosi tevékenységével függött össze, hanem azzal is, hogy
Ma hat-hét településről érkeznek hozzá páciensek. A névsor nem pusztán adatbázis, hanem történetek gyűjteménye – generációkon átívelő bizalmi háló.
A Szilágyság magyarok lakta vidékein különösen nagy jelentősége van annak, hogy az orvos és a beteg egy nyelvet beszéljen. Székely-Szentmiklósi István ezt nemcsak gyakorlati, hanem alapvető emberi kérdésnek tartja. „Nagyon fontos, hogy a beteg biztos legyen benne: amit mond, azt megértik” – mondja az orvos. Az anyanyelvhasználat itt nem csupán az információátadás eszköze, hanem biztonságérzet hordozója is. Egy panasz, egy félelem vagy akár egy családi konfliktus sokkal könnyebben megfogalmazható anyanyelven – és ez gyakran kulcs a gyógyításhoz. Ugyanakkor a több évtizedes tapasztalat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a betegségek jelentős része nem pusztán testi eredetű. A doktor szerint a szociális és lelki tényezők legalább olyan fontosak, mint a biológiaiak.
„A fia nem köszönt neki reggelente” – mondja. Apróságnak tűnhet, de az ilyen feszültségek hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhatnak.
Ezért a rendelés nála soha nem ér véget a fizikai vizsgálattal. „Minden beteg esetében egy mini-pszichoterápia szükséges” – fogalmaz. Figyeli a testbeszédet, a tekintetet, a kimondatlan feszültségeket. Sokszor addig nem engedi el a beteget, amíg meg nem érzi, mi az igazi probléma. Akad, aki ezért azt tartja róla, hogy túl lassú, túl sokat foglalkozik a beteggel, de meggyőződése, hogy ezt a munkát nem lehet és nem is szabad másként végezni.
A családorvosi rendelőben Doppler-vizsgálat is végez a csaláádorvos
Fotó: Orbán Orsolya
A szilágycsehi praxisban – akárcsak más vidéki térségekben – a leggyakoribb problémák a kardiovaszkuláris betegségek. A magas vérnyomás, a szívritmuszavarok és a koszorúér-betegségek vezetik a listát. Az orvos külön figyelmet fordít a pitvarfibrilláció korai felismerésére.

Az utóbbi napokban élénk vitát váltott ki Ilie Bolojan miniszterelnök felvetése, amely szerint a frissen végzett orvosokat bizonyos ideig Romániában kellene tartani, megakadályozva a külföldre távozásukat.
Érdekes módon bizonyos, más térségekben gyakoribb problémák itt kevésbé jellemzőek. Az alkoholizmus például nem tartozik a fő gondok közé, és demenciás beteget is viszonylag keveset tart nyilván.
A középkorú és idősebb generációk továbbra is főznek, helyi alapanyagokat használnak, kevésbé támaszkodnak a feldolgozott élelmiszerekre – mindez egészségesebb életmódot biztosít az itt élők számára. A változás inkább a fiataloknál figyelhető meg: ők már gyakrabban választják a gyorsételeket és a bolti snackeket, ami hosszabb távon új egészségügyi kihívásokat hozhat – figyelmeztet a szakorvos.
A vérnyomásmérés a rendelő állandó rutinvizsgálata
Fotó: Orbán Orsolya
Székely-Szentmiklósi István nem tekinti lezártnak a tanulást. Több száz MRI- és CT-felvételt gyűjtött össze az évek során, ezeket a felvételeket szabadidejében tanulmányozza. Célja, hogy jobban értse a szakorvosi leleteket, és ezáltal pontosabban segíthesse betegeit.
Rendelőjében számos olyan rutinvizsgálatot elvégez, amelyért más családorvos szakorvoshoz küldi a betegeit. A nagyvárosok háziorvosi rendelőitől eltérően a kisebb, vidéki, falusi körzetekben eleve több mindenhez kell értenie a gyógyítónak, hiszen nem teheti meg, hogy minden apró-cseprő problémával több tíz kilométerre küldje betegeit a megyeközpontba, Zilahra vagy akár Kolozsvárra. Ezért
A szív elektromos aktivítását jelző EKG-vizsgálatot is helyben végzik
Fotó: Orbán Orsolya
A szilágycsehi orvosi pálya egyik legfontosabb – és egyben legaggasztóbb – összetevője az utánpótlás hiánya. A 73. évében járó Székely-Szentmiklósi István már 64–65 éves kora óta folyamatosan keres magyarul is beszélő fiatal kollégát, aki átvenné a praxisát. Próbálkoztak kapcsolatfelvétellel, üzentek olyan fiatal orvosoknak is, akik a Szilágyságból kerültek az egyetemre, de eddig nem jártak sikerrel. „Egyetlen egy érdeklődő akadt, de végül máshová ment” – mondja.
Nem egyedi esetről van szó.
A „miért nem jön ide fiatal szakember?” kérdésre nincs egyértelmű válasz. A doktor szerint a fiatal orvosok elsősorban a nagyvárosokat választják – Kolozsvárt, Marosvásárhelyt vagy Temesvárt –, ahol több lehetőség, jobb infrastruktúra és kiszámíthatóbb élet várja őket. Ugyanakkor fontos szempont a család is: az iskolák, óvodák elérhetősége, a partner munkalehetőségei. Bár az utak és a közlekedés sokat javult, ez önmagában valószínűleg nem elég.
Székely-Szentmiklósi István ma is fáradhatatlanul dolgozik: nemcsak napi rendszerességgel rendel, hanem a többi helyi háziorvossal karöltve, felváltva az éjszakai ügyeleteket is vállalja a szilágysági kisvárosban, ami embert próbáló feladat.
Nem titkolja: szívesen átadná a stafétát. Ideális esetben egy fiatal orvos fél évig-egy évig mellette dolgozna, megismerné a betegeket és történeteiket, majd fokozatosan venné át a praxis vezetését.
„Akkor nyugodt lennék” – mondja.
Nemcsak a rendelő sorsa miatt, hanem a közösségért is, amely évtizedek óta szívügye.
Ez a történet nem csupán egy orvos pályájáról szól. Sokkal inkább arról, hogy mit jelent vidéken gyógyítani: jelen lenni, figyelni, megérteni – és néha a kimondatlan dolgokat is „meghallani”.
Szilágycsehben egyre három idős családorvos keres utódot maga helyett
Fotó: Orbán Orsolya
Székely-Szentmiklósi István számára az orvoslás nem munkaidő kérdése, hanem életforma: olyan hivatás, amelyben a szív és a lélek legalább annyira fontos, mint a szakmai tudás.
A kérdés már csak az: lesz-e, aki továbbvigye ezt a szemléletet a Szilágyság tövisháti térségében.

Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.

A vezető népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek még mindig a legtöbb áldozatot szedik a romániai lakosság körében. Dr. Frigy Attila marosvásárhelyi kardiológus főorvossal készült videós riportunkban járjuk körül a témát.
A mezőpaniti Balogh Albert különleges hivatást választott: orgonákat restaurál és épít. A Krónikának arról beszélt, hogyan talált rá erre a különleges mesterségre, milyen titkokat rejt egy orgona belseje, és mi jelent ma kihívást az orgonák megőrzésében.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
Erdélyből indulva még fagyos levegő kísért, Svájcban viszont magnóliák, pálmák és havas hegycsúcsok fogadtak. Genf, Bern és Montreux bebizonyította: az alpesi ország tele van meglepetésekkel – még januárban is.
Aktív közösségi élet, tudatos gyermek- és ifjúsági szolgálat jellemzi a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközséget. Tolnay István parókus lelkipásztorral a gyülekezet összetartó erejéről, a jövő kihívásairól beszélgettünk.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Rácsok mögött, nagy kifutókban élnek az állatok a marosvásárhelyi állatkertben, ahol idén is szeretnék elérni tavalyi, bűvös háromszázötvenezer látogatószámot. Szánthó Jánossal, az állatkert igazgatóval a tervekről és az álmokról beszélgettünk.
„Krisztus a jövő, mi együtt követjük őt” – mottóval szervezték meg szombaton Debrecenben a református egység napját, amelyen több ezren énekeltek, imádkoztak, közöttük sokan Erdélyből is.
szóljon hozzá!