Dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyász a megelőzés fontoságára helyezi a hangsúlyt
Fotó: Orbán Orsolya
Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal vesszük számba azoknak a gyakoribb népbetegségeknek a kialakulását és lehetséges megelőzését, amelyekkel leggyakrabban jelentkeznek a páciensek a belgyógyászati rendelőben. A doktornő szerint egészségünk alapja a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése és az egészséges életmód, így hajlamosító tényezők mellett is akár évtizedekig kitolhatjuk egy-egy betegség megjelenését, illetve a gyógyszeres kezelését.
2025. július 02., 08:042025. július 02., 08:04
Sokoldalú orvosnő dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyász. A Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem elvégzése után 2010-től öt éven át sürgősségi szakorvosi rezidensképzésen vett részt, majd 2021-től belgyógyászatra szakosodott. Főállásban a kolozsvári gyereksürgősségi kórházban dolgozik, a hét bizonyos napján azonban rohammentős csapatba is beáll, ahol gyakran balesetekhez riadóztatják. Mi egy jóval nyugodtabb helyszínen, a Pro Medical Center kolozsvári magánklinikán kerestük fel, a Hajnal negyed egyik elegáns épületének belgyógyászati rendelőjében, modern orvosi műszerek között, ahol számos vizsgálatot tud elvégezni páciensei számára.
A magánklinika rendelőjében sok a magyar beteg, akik közül egyre többen prevenciós céllal, szűrővizsgálatokra jelentkeznek.
Rögtön az elején tisztázzuk a belgyógyászat pontos körülírását, hiszen a belső szervekkel – szív, vese, emésztőrendszer, stb. – külön is szakorvosok foglalkoznak, a belgyógyásznak mégis kiemelt szerepe van abban, hogy a szervezetet egészében nézi holisztikus megközelítéssel. ,,Minden olyan pácienssel foglalkozunk, akinek több betegsége van, illetve nem specifikusak a tünetei – elsősorban ők fordulnak hozzánk, ameddig rájövünk, hogy melyik szakterületre küldhetjük tovább szakorvosi diagnosztizálásra. Később, miután több szakorvosnál is megfordultak, visszajönnek hozzánk, hogy az eredményeket összesítsük, és megnézzük, melyik gyógyszer mivel nem talál, illetve egyszerűsítjük a kezelést. Azokat a betegeket követjük, akiknek több orvosi szakterületen van kimutatott betegsége”– összegzi dióhéjban a belgyógyász feladatkörét Ormos Éva doktornő.
Ebből következik, hogy együtt dolgoznak kardiológusokkal, gasztroenterológusokkal és sebészekkel is. Ha sebészetre szoruló beteget diagnosztizálnak, műtét után a páciens visszatérhet szakorvosi követésre. Az orvosnő kiemeli az egyre több daganatos megbetegedést: gyakran a belgyógyász kezdi a diagnózist, összedolgozva gasztroenterológussal például. Ha májdaganatot, vastagbéldaganatot, vagy bármilyen más gyanús tünetet észlelnek, akkor szakorvosokhoz – onkológushoz, sebészhez – küldik tovább, de hosszabb távon ismét a belgyógyász követi a páciens állapotát.
A sztetószkópos viszgálattal a tüdő és a szív működéséről kap a szakorvos információkat
Fotó: Orbán Orsolya
Míg az egészségügyi szakemberek számára könnyen megoldható kérdés, hogy milyen tünetekkel milyen szakorvoshoz irányítsák a beteget, sok páciens számára kihívást jelent, hogy kihez forduljon panaszaival. Ezért mindenképpen a családorvosnál érdemes kilincselni, mert a beteg számára ő jelenti az első szűrőt, és természetesen az ingyenes beutalót a további szakorvosi kivizsgálásokra.
és nem tudja eldönteni, hogy kardiológushoz, gasztroenterológushoz vagy fül-orr-gégészhez kell irányítani. Lehet ez egyszerű mellkasi fájdalom is, ami nem szívgyógyászati panaszokra utal. ,,A belgyógyász a mellkasi fájást meg tudja különböztetni a gyomorrefluxtól, a nyelőcső betegségtől, vagy a mellkas falának fájásától. Ezek a különböző kivizsgálások – véranalízis, vérkép, utlrahangvizsgálat – során derülnek ki. Az egyszerűbb betegségeket mi kezeljük, de ha kardiológiai, gasztroenterológiai vagy más kórt találunk, akkor további szakorvosi kivizsgálásra van szükség” – foglalja össze a beteg várható útját a doktornő.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Ormos Éva egy ismerős páciens jelenlétében mutatja be, mi vár a betegre egy belgyógyászati rendelőben. Elsőként egy alapos kikérdezés, beszélgetés, a tulajdonképpeni anamnézis zajlik, amelynek során a szakorvos igyekszik minél többet megtudni a betegről, az egészségügyi előzményekről, arról, hogy voltak-e, vannak-e a családban örökletes betegségek.
Ezt követi a klinikai vizsgálat. Ismerősünket először sztetoszkópos vizsgálatnak veti alá, ami sok mindent elárul a szív és a tüdő működéséről, majd az orvosnő tapintással érzékeli a beteg testének fájó pontjait.
Az orvosnő mutatja, hogy a máj, a vesék, az epehólyag, a prosztata normális méretű. Az ultrahang képes az apróbb rendellenességeket is kimutatni: pontos diagnózist ad egy epe- vagy veseelváltozásról, és jelzi az esetleges májbetegségeket is. Bármilyen gyanú esetén laboranalíziseket rendelnek, így a két vizsgálat ismeretében pontossággal felállítható a diagnózis.
A hasüregi ultrahang a belső szservek működését mutatja
Fotó: Orbán Orsolya
Egészségügyi sorozatunk alapfelvetése a megelőzés, a szűrés kérdése, ami a belgyógyászatban kiemelt szempont. Ormos doktornő szerint a szűrővizsgálatok lehangoló képet mutatnak, mert sok fiatalabb páciensnél is egyre több elváltozás van a vérképben, a kelleténél magasabb a vérzsírszint, illetve gondok vannak a különböző máj- és vesefunkcióknál. Egy vizeletpróba is fontos adatokat szolgál, ezért szűrővizsgálatként fontos a teljes körű kivizsgálás. Kiemelt szerepe van a vese ellenőrzésének, mert a szakorvos szerint ,,a vese nem fáj”, illetve amikor már megjelennek a tünetek, az a végső stádiumot jelenti.
Szűréssel lehet idejében kimutatni a különböző daganatos betegségek jelenlétét a szervezetben. A belgyógyász számára a vérszegénység különböző súlyos betegségek előszobája lehet, gyakran rákos megbetegedéseket jelez. Ugyanígy a szervezetben jelen lévő gyulladások is további kivizsgálásra sarkalják az orvosokat, a leggyakoribb és a legzavaróbb tünet azonban a vércukorszint és a vérzsírszint emelkedése.
Ha ezt észrevesszük, és a páciens figyel a diétára, az egészséges életmódra, akkor a gyógyszeres kezelést évekig, évtizedekig kitolhatjuk. Ehhez életmódváltásra és a páciens együttműködésére van szükség. Nem feltétlenül ajánlom a nagyon szigorú diétát, csak a helyes étkezést. Ezzel akár évtizedekkel kitolhatjuk a gyógyszeres kezelés kezdetét és a tünetes betegségek megjelenését” – foglalja össze a belgyógyász a megelőzés fontosságát.
Amit öröklünk, és ahogy élünk, az fele-fele arányban határozza meg egészségünket.
Az ember életstílusa és napi étkezése gyakorlatilag továbbviheti a szülői örökséget.
Aki valamilyen hajlamosságot örökölt cukorbetegségre, magas vérnyomásra vagy túlsúlyosságra, ezeket le tudja győzni helyes életmóddal, diétával és rendszeres mozgással.
Vendéglátónk a másodlagos megelőzés fontosságát is aláhúzza.
A képernyőn követhető ultrahangos vizsgálat
Fotó: Orbán Orsolya
Ha a megelőzés megfelelő, lehet, hogy csak hosszú évek vagy évtizedek múlva jut el a beteg gyógyszeres kezelésig. A gyorsan terjedő népbetegségről, a cukorbetegségről az orvosnő azt mondja: előfordulhat, hogy testsúlycsökkentéssel, egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással a diabétesz kordában tartható gyógyszerek nélkül is, de ehhez fontos az időben történő szűrés, a diagnózis felállítása és a betegség követése.
A Pro Medical Center magánklina belgyógyászati rendelője
Fotó: Orbán Orsolya
Néhány részlet erejéig kitérünk Ormos Éva doktornő sürgősségi szakorvosi munkájára is. A gyerek sürgősségi osztályon télen a légzési betegségek gyakoribbak, nyáron az emésztési betegségek, a hasmenéses, a hányásos megbetegedések. A vakáció beköszöntével megszaporodnak viszont a traumás sérülések, esések, autóbalesetek. ,,Mostanában nagyon sok súlyos baleset történt, mert a gyerekeket nem rögzítik az autós üléseken. A helyesen rögzített gyerekeknek semmi bajuk nincs, legfentebb kis horzsolást, húzódást észlelünk. Amelyik gyerek viszont nincs rögzítve, az »elrepül« az autóban vagy az autóból, súlyos feji és hasi sérüléseket szenved, amelyek műtéti beavatkozást is igényelhetnek” – számol be a sürgősségi szakorvos a szülői felelőtlenségről.
A mentős szakmában eltöltött tapasztalatait összefoglalva, az orvosnő úgy látja, hogy az utóbbi 15 évben, amióta sürgősségi orvosként dolgozik, sokat javult a szolgáltatások minősége és a képzés egyaránt. A gyors beavatkozást igénylő baleseteknél, szívinfarktusnál és sztrókoknál ma már nagyságrenddel jobban működik a mentős ellátás, mint évtizedekkel ezelőtt. ,,Remélem, hogy a páciensek is tapasztalnak egy látványos javulást” – zárja beszélgetésünket dr. Ormos Éva sürgősségi orvos és belgyógyász.
A vezető népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek még mindig a legtöbb áldozatot szedik a romániai lakosság körében. Dr. Frigy Attila marosvásárhelyi kardiológus főorvossal készült videós riportunkban járjuk körül a témát.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!