Az eldugottabb régiókban nincs érdeklődés a háziorvosi rendelők iránt
Fotó: Jakab Mónika
Riasztó háziorvoshiánnyal küzdenek a romániai kistelepülések. Miközben évi rendszerességgel sokan végeznek családorvosi szakon, kényelmi és pénzügyi okokból egyre kevesebben vállalják a falusi életmódot. Szakemberek szerint az önkormányzatok tehetnének többek a gondok orvoslásáért, valójában azonban kormányzati finanszírozástól függ, hogy vidéken orvosi lakások, modern rendelők épülhessenek.
2024. szeptember 24., 18:422024. szeptember 24., 18:42
Országos szinten mintegy 12 400 családorvos dolgozik, területi eloszlásuk azonban igen változó képet mutat. Míg a városokban viszonylag jó a lefedettség, falun egyre nagyobb a hiány, és főleg a kis létszámú községek orvosi rendelői konganak az ürességtől.
Miközben a lakosság száma folyamatosan csökken, Romániában nem lett kevesebb település, viszont mintegy ezerrel több háziorvosi praxis szűnt meg az elmúlt tíz évben. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok községben, illetve kisvárosban a nyugdíjkorhatár fölötti orvosokat győzködi a biztosító, hogy nyugdíjas éveikre is vállalják a praxisukat. Gyakori jelenség, hogy jóval hetvenen túli orvosok is dolgoznak a rendszerben, miközben fennakadást okoz az is, amikor az aktív családorvosok ki akarják venni évi pihenőszabadságukat.
Ezzel szemben az orvosok fizetése nagyságrenddel megemelkedett az utóbbi tíz évben. A megyei egészségbiztosítási pénztárak honlapján nyomon követhető az orvosi rendelők számára havonta átutalt ,,apanázs”, amiből a háziorvos a rezsiköltséget, a nővér, valamint a saját fizetését fedezi. A kép változatos, de akinek elegendő ügyfele van, az havonta 40 ezer lejt is inkasszálhat. Ennek mintegy fele, a négyezer eurónak megfelelő összeg romániai viszonylatban nem tekinthető alacsony fizetésnek.
Romániában az orvosi szakképzés terén a leendő háziorvosok számára hirdetik meg évi rendszerességgel a legtöbb helyet. Ezek rendszerint be is telnek, az orvosképzésben tehát van utánpótlás. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem oktatója abban látja az egyik gondot, hogy növekvő egyenetlenség mutatkozik az orvosi szakok iránti érdeklődés terén, azaz vannak ,,menőbb” és kevésbé népszerű szakok. Mára sokat vesztett népszerűségéből például a sebészet, ahol sokat kell ügyeletezni, és a végzős diákok egy része az orvosbiológia felé igazodik, ahol a leleteket akár otthonról, online is meg lehet vizsgálni.
A szabadság szabad mozgást is jelent, így továbbra is vonzó a külföldi munkavállalás. A fiatal magyar végzősök közül is sokan elmennek, így nem véletlen, hogy számos magyarlakta régióba nem jut magyar szakember” – magyarázza a marosvásárhelyi egyetemi tanár.
Sok falusi rendelő kong az ürességtől, hiányoznak a családorvosok
Fotó: Tuchiluș Alex
Számos megyében az alapellátó rendszernek a visszamaradó nyugdíjas családorvosokkal van szerencséje, de ez átmeneti állapot, és a hiány hamarosan még jobban fog érződni. Ábrám Zoltán szerint a mai családorvos feladatköre és leterheltsége jóval kisebb, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a kihelyezett körzeti orvos sok faluban gyakorlatilag mindent el kellett végezzen, beleértve a szülés levezetését is. Ennek ellenére az eldugottabb régiókban ma nincs érdeklődés az orvosi kabinetek iránt: ha a fiatal szakember szabadon választhat, a számára vonzóbb és kényelmesebb városi vagy külföldi praxis mellett dönt.
Példa rá Csíkszereda önkormányzata: a megyeszékhely ma az egyik legvonzóbb település a marosvásárhelyi végzősök számára, mert az önkormányzat mindent elkövet, hogy oda csalogassa a fiatal szakembereket. Ezzel együtt a korábbi években felvetett mobil rendelők hálózatát is be kellene vezetni, hogy az orvoshiánnyal küzdő településekre kijárjanak családorvosok. A képzésben ugyanakkor jobban kell nyomatékosítani a háziorvosi szakosodás előnyeit, hogy ezt a szakot többen vállalják a fiatal végzősök közül” – mutatott rá a lehetséges megoldásokra Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatója.
A Szilágyság azon erdélyi megyék közé tartozik, ahol több mint tíz községben hiányzik a szakember a családorvosi kabinetekből, ugyanakkor egyre több nyugdíjas háziorvos dolgozik. A megye magyar térségeiben alig maradtak magyar orvosok, Szilágycsehben egy idős magyar szakember látja el a tövisháti falvak lakosságát, de ő sem talál maga helyett mást, akinek átadhatná praxisát.
A fiatal szakemberek választását elősegíthetik a helyi önkormányzatok
Fotó: Borbély Fanni
Szilágyi István Róbert, a Szilágy megyei tanács RMDSZ-es alelnöke szerint illúzió abban reménykedni, hogy a polgármesteri hivatalok önerőből meg tudják oldani a súlyos problémát.
Erre csak pályázati forrásból van lehetőség, az igényekhez képest azonban túl kevés a kormányzati forrás” – nyomatékosította a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró.
Példaként említette Krasznát, amely egyetlen, többségében magyar lakosságú szilágysági községként magyarországi alapítványi támogatást nyert el erre a célra. A Zilah szomszédságában fekvő Haraklányhoz tartozó Magyarbaksa faluban szintén az RMDSZ-es polgármester újíttatta fel a fogorvosi és a családorvosi rendelőt, de ezzel a kör nagyjából bezárult. Szilágyi István Róbert szerint olyan településeken van esély fejlesztésre, ahol az orvosi rendelő az önkormányzat tulajdonában van, de ez is csak akkor válik vonzóvá, ha kényelmes orvosi lakás is társul mellé, ilyen ingatlan építése azonban külső támogatás nélkül ma már elképzelhetetlen az orvoshiánnyal küzdő kisebb községekben.
Ezen csak kormányzati döntéssel lehetne változtatni annak érdekében, hogy a kisebb településeket is helyzetbe hozzák” – mutatott rá a bajok egyik okára Szilágyi István Róbert, Szilágy megye önkormányzatának alelnöke.
Sok családorvos hiányzik az egészségügyi rendszerből. A krízishelyzetet még tudják kezelni, de pár éven belül a mai háziorvosok fele nyugdíjba vonul. Duda Tihamér Attilával, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás