Az eldugottabb régiókban nincs érdeklődés a háziorvosi rendelők iránt
Fotó: Jakab Mónika
Riasztó háziorvoshiánnyal küzdenek a romániai kistelepülések. Miközben évi rendszerességgel sokan végeznek családorvosi szakon, kényelmi és pénzügyi okokból egyre kevesebben vállalják a falusi életmódot. Szakemberek szerint az önkormányzatok tehetnének többek a gondok orvoslásáért, valójában azonban kormányzati finanszírozástól függ, hogy vidéken orvosi lakások, modern rendelők épülhessenek.
2024. szeptember 24., 18:422024. szeptember 24., 18:42
Országos szinten mintegy 12 400 családorvos dolgozik, területi eloszlásuk azonban igen változó képet mutat. Míg a városokban viszonylag jó a lefedettség, falun egyre nagyobb a hiány, és főleg a kis létszámú községek orvosi rendelői konganak az ürességtől.
Miközben a lakosság száma folyamatosan csökken, Romániában nem lett kevesebb település, viszont mintegy ezerrel több háziorvosi praxis szűnt meg az elmúlt tíz évben. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok községben, illetve kisvárosban a nyugdíjkorhatár fölötti orvosokat győzködi a biztosító, hogy nyugdíjas éveikre is vállalják a praxisukat. Gyakori jelenség, hogy jóval hetvenen túli orvosok is dolgoznak a rendszerben, miközben fennakadást okoz az is, amikor az aktív családorvosok ki akarják venni évi pihenőszabadságukat.
Ezzel szemben az orvosok fizetése nagyságrenddel megemelkedett az utóbbi tíz évben. A megyei egészségbiztosítási pénztárak honlapján nyomon követhető az orvosi rendelők számára havonta átutalt ,,apanázs”, amiből a háziorvos a rezsiköltséget, a nővér, valamint a saját fizetését fedezi. A kép változatos, de akinek elegendő ügyfele van, az havonta 40 ezer lejt is inkasszálhat. Ennek mintegy fele, a négyezer eurónak megfelelő összeg romániai viszonylatban nem tekinthető alacsony fizetésnek.
Romániában az orvosi szakképzés terén a leendő háziorvosok számára hirdetik meg évi rendszerességgel a legtöbb helyet. Ezek rendszerint be is telnek, az orvosképzésben tehát van utánpótlás. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem oktatója abban látja az egyik gondot, hogy növekvő egyenetlenség mutatkozik az orvosi szakok iránti érdeklődés terén, azaz vannak ,,menőbb” és kevésbé népszerű szakok. Mára sokat vesztett népszerűségéből például a sebészet, ahol sokat kell ügyeletezni, és a végzős diákok egy része az orvosbiológia felé igazodik, ahol a leleteket akár otthonról, online is meg lehet vizsgálni.
A szabadság szabad mozgást is jelent, így továbbra is vonzó a külföldi munkavállalás. A fiatal magyar végzősök közül is sokan elmennek, így nem véletlen, hogy számos magyarlakta régióba nem jut magyar szakember” – magyarázza a marosvásárhelyi egyetemi tanár.
Sok falusi rendelő kong az ürességtől, hiányoznak a családorvosok
Fotó: Tuchiluș Alex
Számos megyében az alapellátó rendszernek a visszamaradó nyugdíjas családorvosokkal van szerencséje, de ez átmeneti állapot, és a hiány hamarosan még jobban fog érződni. Ábrám Zoltán szerint a mai családorvos feladatköre és leterheltsége jóval kisebb, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a kihelyezett körzeti orvos sok faluban gyakorlatilag mindent el kellett végezzen, beleértve a szülés levezetését is. Ennek ellenére az eldugottabb régiókban ma nincs érdeklődés az orvosi kabinetek iránt: ha a fiatal szakember szabadon választhat, a számára vonzóbb és kényelmesebb városi vagy külföldi praxis mellett dönt.
Példa rá Csíkszereda önkormányzata: a megyeszékhely ma az egyik legvonzóbb település a marosvásárhelyi végzősök számára, mert az önkormányzat mindent elkövet, hogy oda csalogassa a fiatal szakembereket. Ezzel együtt a korábbi években felvetett mobil rendelők hálózatát is be kellene vezetni, hogy az orvoshiánnyal küzdő településekre kijárjanak családorvosok. A képzésben ugyanakkor jobban kell nyomatékosítani a háziorvosi szakosodás előnyeit, hogy ezt a szakot többen vállalják a fiatal végzősök közül” – mutatott rá a lehetséges megoldásokra Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatója.
A Szilágyság azon erdélyi megyék közé tartozik, ahol több mint tíz községben hiányzik a szakember a családorvosi kabinetekből, ugyanakkor egyre több nyugdíjas háziorvos dolgozik. A megye magyar térségeiben alig maradtak magyar orvosok, Szilágycsehben egy idős magyar szakember látja el a tövisháti falvak lakosságát, de ő sem talál maga helyett mást, akinek átadhatná praxisát.
A fiatal szakemberek választását elősegíthetik a helyi önkormányzatok
Fotó: Borbély Fanni
Szilágyi István Róbert, a Szilágy megyei tanács RMDSZ-es alelnöke szerint illúzió abban reménykedni, hogy a polgármesteri hivatalok önerőből meg tudják oldani a súlyos problémát.
Erre csak pályázati forrásból van lehetőség, az igényekhez képest azonban túl kevés a kormányzati forrás” – nyomatékosította a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró.
Példaként említette Krasznát, amely egyetlen, többségében magyar lakosságú szilágysági községként magyarországi alapítványi támogatást nyert el erre a célra. A Zilah szomszédságában fekvő Haraklányhoz tartozó Magyarbaksa faluban szintén az RMDSZ-es polgármester újíttatta fel a fogorvosi és a családorvosi rendelőt, de ezzel a kör nagyjából bezárult. Szilágyi István Róbert szerint olyan településeken van esély fejlesztésre, ahol az orvosi rendelő az önkormányzat tulajdonában van, de ez is csak akkor válik vonzóvá, ha kényelmes orvosi lakás is társul mellé, ilyen ingatlan építése azonban külső támogatás nélkül ma már elképzelhetetlen az orvoshiánnyal küzdő kisebb községekben.
Ezen csak kormányzati döntéssel lehetne változtatni annak érdekében, hogy a kisebb településeket is helyzetbe hozzák” – mutatott rá a bajok egyik okára Szilágyi István Róbert, Szilágy megye önkormányzatának alelnöke.
Sok családorvos hiányzik az egészségügyi rendszerből. A krízishelyzetet még tudják kezelni, de pár éven belül a mai háziorvosok fele nyugdíjba vonul. Duda Tihamér Attilával, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás