Sok fiatal orvos számára bizonytalan, hogy mikor indíthat rendelést Romániában
Fotó: Orbán Orsolya
Az utóbbi napokban élénk vitát váltott ki Ilie Bolojan miniszterelnök felvetése, amely szerint a frissen végzett orvosokat bizonyos ideig Romániában kellene tartani, megakadályozva a külföldre távozásukat. A javaslat első hallásra sokak számára logikus válasznak tűnhet az orvoshiány kezelésére, ám a szakma képviselői szerint a kérdés jóval összetettebb, és a jelenlegi jogi keretek között nem is megvalósítható.
2026. február 15., 19:252026. február 15., 19:25
A Krónika által megkérdezett három szakember – Vass Levente urológus szakorvos, RMDSZ-es parlamenti képviselő, Vajda Ildikó kolozsvári pszichiáter és Vajas Tímea kolozsvári családorvos – egyaránt úgy látja: a fiatal orvosok „röghöz kötése” nemcsak jogilag problematikus, hanem a kivándorlás valódi okait sem kezeli. A politikai felvetés egyik legfontosabb gyenge pontja a jogi kivitelezhetőség. Vass Levente hangsúlyozza: jelenleg nem létezik olyan romániai törvényi rendelkezés, amely lehetővé tenné a fiatal orvosok kötelező itthon tartását.
– mutat rá az RMDSZ-politikus.
A képviselő szerint ez nem pusztán politikai akarat kérdése. Az orvosképzés és a munkavállalás szabadsága olyan jogi keretek közé tartozik, amelyeket egyetlen kormányzati döntés sem írhat felül egyik napról a másikra.
Vajda Ildikó kolozsvári gyakorló orvosként hasonlóan látja a helyzetet: „Ez törvény szerint nem így működik. A rezidensképzés alatt az orvos amúgy is a rendszerben dolgozik, de utána, ha nincs állás, nem lehet kötelezni, hogy maradjon” – mondta Vajda Ildikó. A szakemberek úgy látják, hogy a miniszterelnöki elképzelés jelenleg inkább politikai üzenet, mintsem alkalmazható szakpolitika.
Vajda Ildikó kolozsvári pszichiáter szerint a fiatal orvosok induláskor nehezen élnek meg magánrendelésből
Fotó: Orbán Orsolya
Vass Levente egy kevésbé hangsúlyozott problémára hívja fel a figyelmet: Romániában egyszerre van jelen az orvoshiány és az orvostúlképzés. Az egyetemek nagy számban bocsátanak ki diplomásokat, ám az egészségügyi rendszer fejlettsége nem képes „felszívni őket”.
Úgy magyarázta, hogy a jelenség mögött strukturális ok áll: az orvosképzés költségei elsősorban az oktatási rendszerhez tartoznak, így az egyetemek érdekeltek a magas hallgatói létszámban, miközben a munkaerőpiac nem bővül ehhez igazodva. A számok érzékeltetik a feszültséget: évente több ezer fiatal jelentkezik rezidensképzésre, miközben nagyságrendekkel kevesebb tényleges állás érhető el. Ráadásul ezeknek az állásoknak a betöltése nagyon egyenetlenül történik az ország különböző térségeiben. Miközben az egyetemi központokban – például Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen – koncentrálódik a szakembergárda, addig számos vidéki térségben súlyos hiány van.
– magyarázza Vass Levente. Hozzátette, a fiatal orvosok azonban nem kapnak olyan pályakezdési modellt, amely biztonságosan vidékre irányítaná őket.
Vajda Ildikó szerint a rendszer egyik legnagyobb ellentmondása a rezidenshelyek és a tényleges munkahelyek közti nagy különbség. Az orvosnő szerint a romániai állami egészségügyben nagyon kevés a biztos állás. Aki csak helyet választ, a képzés után állást kell keressen magának, vagy elmegy külföldre. A rezidensképzés tehát nem jelent automatikus integrációt az egészségügybe.
A román egészségügyi rendszer finanszírozásának mintegy fele a kórházakhoz kötődik, miközben a járóbeteg-ellátás fejletlen. Ez különösen a pályakezdők számára jelent akadályt. Vass Levente szerint nincs kialakítva az a finanszírozási technika, amely lehetővé tenné, hogy egy fiatal szakorvos fenntartható rendelőt nyisson. Pedig a modern egészségügy éppen erre épülne: szűrésekre, korai diagnózisra és helyi ellátásra. A jelenlegi struktúra viszont nem kínál stabil karrierutat a kórházon kívül, ami nagyon behatárolja a fiatal, kezdő szakorvosok érvényesülési lehetőségeit Romániában.
Kérdésünkre, hogy a magán-egészségügyi hálózat mennyire pótolhatja a hiányzó állami helyeket, a kolozsvári pszichiáter szakorvos elmondta, ez is egy lehetőség, de a fiatal orvos számára nehezen indul egy magánrendelés: hosszú időbe telik, amíg megfelelő számú páciense gyűlik össze, hogy fenn tudja tartani a magánrendelőt.
Vajda Ildikó szerint a biztosítóházzal kötött szerződések rendszere rendkívül merev:
évente egyszer lehet szerződni,
a frissen végzettek gyakran lekésik ezt az időszakot,
stabil betegkör kialakítása évekig tart,
addig a megélhetés bizonytalan.
„Az elején ebből olyan rosszul lehet megélni, hogy a fiatal orvosok nem vállalják” – mutat rá a doktornő. Sokan ezért inkább egy második rezidensképzésbe kezdenek, csak hogy biztos fizetésük legyen, ez azonban csupán időleges menekülőút.
Mindkét orvos hangsúlyozza: a kivándorlás nem pusztán anyagi kérdés. Bár a bérek az elmúlt években nőttek, a fiatalok számára hiányzik a kiszámítható pálya.
A problémák között szerepel:
bizonytalan álláskilátások,
nehézkes praxisindítás,
túlzott adminisztráció,
magas adóterhek a magánszférában,
lassú szakmai előrelépés,
társadalmi és infrastrukturális támogatás hiánya.
Vass Levente RMDSZ-es képviselő szerint csak az egészségügyi rendszer gyökeres átalakításával lehetne fékezni az orvosok elvándorlását
Fotó: Orbán Orsolya
Vass Levente szerint a megoldás nem tiltás, hanem rendszerszintű reform. A javasolt intézkedések között szerepel a járóbeteg-ellátás erőteljes finanszírozása, a decentralizált képzési modellek, ahol a fiatal orvos már tanulmányai alatt egy vidéki intézményhez kötődik, a modern kórházi infrastruktúra fejlesztése, a világos karrierutak kialakítása és az önkormányzati ösztönzők. Ahol a helyi önkormányzat lakhatást, közösségi támogatást és családi szolgáltatásokat biztosít, ott jóval hamarabb sikerül családorvost, illetve más szakorvost találni.
Megközelítőleg hasonló arányban mennek külföldre a román anyanyelvű fiatal orvosok is.
A két szakember szerint a vita tehát túlmutat a miniszterelnök politikai javaslatán. A fiatal szakemberek külföldre távozását nem lehet adminisztratív eszközökkel megállítani, különösen úgy, hogy erre jelenleg nincs is jogi lehetőség. A kérdés valójában az, hogy sikerül-e olyan egészségügyi rendszert építeni, amelyben a fiatal orvos nem kényszerből marad, hanem azért, mert valódi szakmai jövőt lát maga előtt a romániai egészségügyben.
Vajas Tímea kolozsvári családorvos is hasonlóan látja a fiatal orvosok „röghöz kötésének” kérdését. Úgy véli,
A fiatal orvosok elvándorlása nem kizárólag anyagi kérdés, hiszen a rezidensek bére ma már viszonylag jónak számít. A fő gond az, hogy a képzés befejezése után kevés a meghirdetett álláshely, sok a rezidens, de kevés a stabil, hosszú távú poszt. Emiatt sok frissen szakvizsgázott orvos bizonytalan helyzetbe kerül, és inkább külföldön keres biztos állást.
Bár az egészségügyi minisztérium szerint egyes megyékben orvoshiány van, a szakember szerint ezekre a helyekre gyakran azért nem mennek a fiatalok, mert hiányoznak a munkavégzés feltételei.
Vajas Tímea kolozsvári háziorvos abban látja a bajok egyik okát, hogy sok településen hiányoznak a munkavégzés feltételei
Fotó: Orbán Orsolya
A magánszektor sem jelent valós alternatívát a pályakezdők számára, mert inkább tapasztalt, ismert orvosokat alkalmaz, akik „vonzzák” a betegeket. A családorvosi pálya pedig kevésbé vonzó, mivel alacsony presztízsűnek számít, a jövedelem részben teljesítményalapú, és a többletmunkát nem mindig fizetik ki arányosan.
A külföldi munkavállalás azért vonzóbb, mert kiszámíthatóbb szakmai környezetet, jobb munkaszervezést és a szaktudás tényleges megbecsülését kínálja. A probléma megoldása tehát nem a kötelezés, hanem a működő álláshelyek, megfelelő felszereltség és szakmai perspektíva biztosítása lenne.
Erdély-szerte kihívás, hogy a magyar anyanyelvű betegek magyar orvoshoz fordulhassanak. Videós egészségügyi sorozatunk e heti részében az erdélyi magyar szakorvos-utánpótlást támogató marosvásárhelyi Studium Prospero Alapítványhoz látogattunk el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András István kulturális miniszter hétfőn bejelentette, hogy lemond tisztségéről, miután botrányba keveredett, és pártja, az RMDSZ is lemondásra szólította fel.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Mihail Neamțu szerint a kulturális miniszternek le kell mondania a nemzeti érdekkel kapcsolatos trágár és sértő kijelentései miatt.
Lemondásra szólította fel hétfőn a kulturális minisztert Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Nicușor Dan elnök szűken, de megúszna egy, a leváltását célzó népszavazást az INSCOP májusban végzett közvélemény-kutatása szerint.
15 százalékos parlamenti képviselettel nem lehet hozzájárulni Románia modernizációjához, különösen, ha olyan partnereid vannak, akikre nem lehet támaszkodni – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Nem túl derűlátó Tánczos Barna, a bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese atekintetben, hogy valaha magyar miniszterelnöke lehet Romániának.
Az elnöki hivatal – mint arról beszámoltunk – pénteken diadalmasan közölte, hogy a korábbi koalíció pártjai megállapodtak a közalkalmazotti bértörvényről.
Az iskolai tanítás teljes időtartama alatt – beleértve a szüneteket és az iskolán kívül szervezett tevékenységeket is – betiltaná a diákok számára az mobiltelefonok használatát egy törvénytervezet.
A Brassó megyei hegyimentő-szolgálat tájékoztatása szerint egy személy megmentésére irányuló akció van még folyamatban szombaton a Bucsecs-hegységben, ahol egy magashegyi futóverseny több résztvevőjének is elsősegélynyújtásra volt szüksége.
A mentőcsapatok szombaton három személy megmentésére tesznek erőfeszítéseket, akik a Bucsecs-hegységben zajló Transylvania 100 magashegyi futóversenyen való részvételük során egy jéggel borított szakaszon megcsúsztak és beestek egy szakadékba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!