Nem kell megvárni, amíg szúr a szívünk – Kardiológus a rizikófaktorokról és a megelőzésről (VIDEÓ)

Arra is részletesen kitértünk, hogy miként lehet a betegségek egy részét legalább megelőzni.

Mint sok más egészségügyi területen, itt is kiemelt szerepet kapnak a szűrővizsgálatok, ezek képezik a kardiológushoz érkező emberek egyik nagy csoportját. Frigy Attila szerint itt azokról van szó, akiknek nincsenek úgymond szívpanaszaik. A szűrés olyan esetben elsődleges fontosságú, ha a családban voltak szív- és érrendszeri betegségek. Számukra fontos, hogy életkoruktól függően öt-, vagy kétévente jussanak el szakorvoshoz, hogy minél korábban fel lehessen fedezni az esetleges tüneteket.

A szívgyógyászati rendelőbe benyitó másik nagy csoportot azok alkotják, akiknek tünetei alapján már van valamilyen szív-érrendszeri betegségük. ,,Ha nem sürgősségi esetről van szó, akkor első lépésben családorvoshoz fordulnak, aki a biztosítási rendszer keretében küldőpapírral egy járóbeteg intézménybe irányítja a pácienst. Mivel a magánegészségügyi ellátásunk eléggé fejlett, a betegek egy része nem az állami ellátórendszert, hanem a magánrendelőket választja” – magyarázza a kardiológus a szakorvoshoz kerülő betegek útját.

Dr. Frigy Attila tapasztalatai szerint Romániában – és ezen belül Erdélyben – nagyon sokat fejlődtek az egészségügyi szolgáltatások az érrendszeri sürgősségi esetek, illetve az akut infarktusellátás terén. ,,Nem csak az egyetemi központokban, hanem nagyobb megyeközpontokban is van már katéterlabor – Csíkszeredában például nemrégiben nyílt meg –, tehát ha valakinek infarktusa van (egy vérrög elzárja a beteg egyik koszorúérét), a vérrögöt katéteresen el lehet távolítani, illetve ki lehet nyitni az elzáródott koszorújáratot” – magyarázza a marosvásárhelyi szakorvos. Frigy Attila példát hoz fel a kilencvenes évek helyzetéről, amikor a kórházakba került infarktusos betegek 20 százaléka hunyt el, mára viszont az ilyen esetek elhalálozási aránya 5 százalékra csökkent.

Második tünet a nehéz légzés, a fulladásérzet. Frigy szerint nem arról van szó, amikor felfutunk a negyedik-ötödik emeletre, és emiatt fulladunk. A kisebb terhelésre jellemző tünetre hívja fel a figyelmet, amit rendszerint akkor vesz észre a beteg, ha 2-3 hónapja még simán felment egy lépcsőn, és most kezd fulladni. A fulladás- és fáradtságérzet szívbetegség beköszöntője lehet. Szintén felkiáltójel a szívdobogásérzet, amikor a beteg úgy érzi, összevissza vagy félrever a szíve, ami szintén kivizsgálásra szorul.

Ez utóbbi kategóriába tartozik a férfi nem, az életkor, vagy a családi, genetikai hajlam. Az összes többi viszont megelőzhető, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzásról való lemondás, az ülő életmód felcserélése, és más életmódbeli változások. A primer prevenció arra alapul, hogy az egészségtudatos ember olyan életmódot válasszon, amely a rizikófaktorokat lenullázza, vagy legalábbis minimalizálja. Ez három klasszikus életmódi tényezőt jelent: megfelelő étkezés, rendszeres mozgás, és modern kifejezéssel élve, a stresszmenedzsment” – foglalja össze a megelőzés alapszabályát a kardiológus.

Orvosi szaknyelvben azt szokták mondani, hogy egy populáció egészségügyi állapotáért nagyjából 30-40 százalékban tehető felelőssé az egészségügyi ellátás. Az összes többi nem közvetlenül az orvosi ellátás felelőssége, aminek nagyon fontos eleme az egészségügyi nevelés. Vendéglátónk szerint erre megfelelő egészségügyi politikák kellenek, azaz olyan iskolai és egyéb programokat kell kidolgozni, hogy az emberekbe már gyerekkoruktól beleivódjon az egészségtudatos életmód.