
Bánffyhunyadon mindenkit meglepetésként ért a mandátumát 2008 óta töltő Mircea Moroșan polgármester lemondása
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad liberális polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről, mégpedig a kormány által kilátásba helyezett közigazgatási reform jelentette népszerűtlen intézkedések miatt. Kalotaszeg központjának irányítását Dézsi Norbert alpolgármester vette át, akivel körüljártuk az elöljáró visszavonulásának hátterét, következményeit mindenekelőtt a város jövőjére tekintettel, de a több mint 20 százalékot kitevő magyar közösség szempontjából is.
2026. január 16., 17:522026. január 16., 17:52
2026. január 17., 08:502026. január 17., 08:50
Sűrűbben szól a telefonja, és beosztottjai a megszokottnál is többször kopogtatnak ezekben a napokban Dézsi Norbert bánffyhunyadi alpolgármester irodájának ajtaján. Egészen pontosan azóta, hogy január 14-én, szerdán Mircea Moroșan polgármester meglepetésszerűen bejelentette lemondását. A nyolcezres Kolozs megyei város elöljárójának döntése a településen, a hivatalban, sőt politikai alakulatában, a kormányzó Nemzeti Liberális Pártban (PNL) is váratlanul ért mindenkit. Mint arról beszámoltunk, az ötödik mandátumát taposó, 66 éves Moroșan elsősorban azzal indokolta távozását, hogy nem rendelkezik elegendő támogatással a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet által megkívánt, esetleges népszerűtlen intézkedések meghozatalához.

Lemondott szerdán Bánffyhunyad ötödik ciklusát töltő polgármestere, Mircea Moroşan.
Úgy értékelte, hogy ez a támogatás nem elegendő „az olykor kemény” döntések meghozatalához. „Fontos döntések előtt állunk a közigazgatás reformja terén, és 50 százalék plusz egy fős szilárd többség nélkül nem tartom helyesnek, hogy népszerűtlen, az egész közösséget érintő döntéseket hozzak. Nem akarom, hogy a helyi közigazgatás és a polgármester olyan helyzetbe kerüljön, hogy központi szinten hozott, nehéz intézkedéseket kelljen végrehajtania a polgárok egyértelmű támogatása nélkül” –fogalmazott a távozó elöljáró. Aki egyébként már valószínűleg 2024-ben felállt volna a polgármesteri székből, ha sikerül szenátori mandátumot szereznie a PNL listáján, de végül nem jött össze.
Dézsi Norbert alpolgármester vette át az ügyvivő polgármesteri hatásköröket Kalotaszeg központjában
Fotó: Rostás Szabolcs
A Nagyváradot Kolozsvárral összekötő főúton fekvő, Kalotaszeg fővárosaként is emlegetett Bánffyhunyad polgármesterének mostani döntése magyar helyettesét is meglepte, pedig 2012-ben tanácsadóként kezdte mellette, majd átvette a beszerzési osztály irányítását, és azóta is jól dolgoztak együtt. A 2024-es választásokon önkormányzati mandátumot szerzett, majd alpolgármesternek választott Dézsi Norbert lapunknak elmondta, Moroșan korábban emlegette már, hogy belefáradt, és hogy nem szeretne olyan helyzetbe kerülni, hogy alkalmazottakat legyen kénytelen elbocsátani a hivatalból a központi szinten eldöntendő közigazgatási átszervezés keretében. Ennek ellenére ő sem gondolta, hogy a távozás bekövetkezik, aminek nyomán ő vette át az ügyvivői teendőket a városházán, és adott esetben rá hárul a feladat végrehajtani a közigazgatási reform népszerűtlen intézkedéseit.
A Horea (Kossuth Lajos) utca, a Bánffyhunyad központját átszelő, rendkívül forgalmas E60-as út
Fotó: Rostás Szabolcs
Amikor ezekről a kilátásokról kérdeztük, az RMDSZ-es alpolgármester – aki már át is vette az aláírási jogot elődjétől – elmondta, addig nem áll módjában a kormány elképzeléseiről véleményt mondani, amíg nem születik törvény ezekről a parlamentben, hiszen számos változat látott már napvilágot a 10 százalékos bérlefaragástól a közigazgatási dolgozók ugyanilyen arányú elbocsátásáig, végleges döntés azonban nincs.
És hogy mit hozott Bánffyhunyad számára a most lezáruló Moroșan-korszak? A megbízott polgármesterrel készített leltár kitér a városi kórház régi épületszárnyának felújítására, az intézmény korszerű berendezésekkel (köztük komputertomográffal) történt ellátására. A több helyen földúttal ellátott városban évente két-három millió lejt költöttek aszfaltozásra, járdaöntésre, bevezették a földgázt, így immár ezzel az energiahordozóval fűtik a köz- és oktatási intézmények többségét. Régi álma a rendkívül forgalmas E60-as európai út mentén fekvő városnak a tranzitforgalmat kivezető terelőút megépítése, aminek hatástanulmánya 2008-ban el is készült, ám forrás sohasem jutott a kivitelezésre, és úgy tűnik, egy ideig nem is lesz. Dézsi Norbert úgy véli, ma már a kerülőút eredeti nyomvonala is módosításra szorul, és nem a város déli, hanem az északi felén kellene kanyarognia.
A nemrég felújított református templom Kalotaszeg központjában
Fotó: Rostás Szabolcs
Emellett két érv szól: belátható időn belül elkészül az észak-erdélyi autópálya Kolozsvárt a Szilágyságon keresztül Nagyváraddal összekötő szakasza, ugyanakkor szintén a város északi felében építi meg Európa legnagyobb gipszkartongyárát (88 millió eurós beruházással) a német Knauf építőipari vállalat, és a beruházás jelentős gazdasági hatást gyakorol nemcsak a kisvárosra és Kolozs megyére, hanem a teljes északnyugati régióra. „A Knauf épp a hét elején látott neki a munkatelep előkészítésének a leendő gyár területén, és azt ígérik, maximum 18 hónapon belül el akarják vágni az avatószalagot. A cég illetékesei korábban azt mondták, mintegy 150 munkahelyet hoznának létre, ugyanakkor ennél is többet jelent, hogy rengeteg kisebb cégnek adnának munkát megrendelésekkel” – fejtette ki lapunknak az alpolgármester.

Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Pontos feljegyzésre nem bukkantunk ugyan, ám megkockáztatjuk, hogy Kalotaszeg központja élén legutóbb a két világháború között állt magyar településvezető. Az RMDSZ-es elöljáró kérdésünkre elmondta, mandátuma legfontosabb feladata közé tartozik a város oktatási intézményei már elkezdődött korszerűsítésének és az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében zajló úthálózat-felújítás végrehajtása, aminek december 31-éig meg kell történnie. Hasonlóan fontos lesz az idei költségvetés elfogadása is (a város tavaly 88,6 millió lejből gazdálkodott), ugyanakkor az alpolgármester szerint a városi képviselő-testületben az RMDSZ és a PNL alkotta együttműködés elősegíti majd, hogy ne legyenek gondok a városmenedzsment terén.
A 8000 lakost számláló, közigazgatásilag Magyarbikalt is magában foglaló Bánffyhunyadon közel 23 százalékos a magyarok aránya (létszámuk 1817 fő), a város vonzáskörében magyar többségű falvak találhatók. A város képviselő-testületében a 15 tanácsos közül 4 RMDSZ-es, szintén 4-en a PNL-t képviselik, hárman az Egyesült Jobboldal Szövetséget (ADU), ketten pedig a Szociáldemokrata Pártot (PSD); a listát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és egy független jelölt egészíti ki.
Ami pedig a lakosság mintegy 23 százalékát kitevő magyarság helyzetét illeti, Dézsi Norbert szerint a most visszavonult polgármester, valamint a tanács egyaránt pozitívan viszonyult a közösséghez, legyen szó például a Kalotaszegi Magyar Napok megrendezéséről. Néhány évvel ezelőtt feszültségekhez vezetett ugyan a református egyház által magyar állami támogatással létrehozott óvoda beindítása, ami nacionalista felhangok (egy szociáldemokrata, PSD-s tanácsos ellenvetései) miatt egy éves késéssel, 2023 őszén történt meg, ma már azonban a kisdedóvó zavartalanul működik, sőt a gyermekek mintegy negyede román nemzetiségű.
A Kolozs megyei város lakosságának 23 százaléka magyar, a közintézményeken magyarul is feltüntették a hivatalok elnevezését
Fotó: Rostás Szabolcs
„Az volt az egyetlen összetűzés, de el is csitult. Nagyon jó közösség alakult ki, ott óvodás a kislányom, aki román csoporttársaitól románul is tanulgat. Másrészt a karácsonyi szerepen az egyik román kislány úgy szavalt magyarul, hogy szinte fel se tűnt, hogy nem anyanyelve” – tudtuk meg az alpolgármestertől. Dézsi Norbert kérdésünkre elmondta, az RMDSZ várhatóan indít majd önálló jelöltet az előre hozott polgármester-választáson, arra azonban korainak tartotta a választ, hogy ő megpályázná-e tisztséget. „Erre még időm se volt gondolni még, olyan hirtelen történt az egész. Most az a legfontosabb, hogy biztosítsuk a város működését” – szögezte le az alpolgármester.
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyébként akárcsak két évvel ezelőtt, idén is megtörténhet, hogy két magyar jelölt is indul az elöljárói székért Bánffyhunyadon. Kudor Csaba, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) tanácsosa máris bejelentette, hogy az időközi választáson „kész szerepet vállalni a város sorsának jobbra fordulása érdekében”. Kudornak az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) jelöltjeként 2024-ben sikerült megszorongatnia Moroșant, a második helyen végezve a voksok 26,7 százalékával; az RMDSZ jelöltje, Antal István jelenlegi tanácsos akkor 18,5 százalékkal harmadik helyen végzett.

Egy év kihagyás után, a református egyház tanintézeteként megkezdte működését a magyar állami támogatásból tavaly felépült, ám a városi önkormányzat román többségének ellenállása miatt zárva maradt óvoda Bánffyhunyadon.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
A mezőpaniti Balogh Albert különleges hivatást választott: orgonákat restaurál és épít. A Krónikának arról beszélt, hogyan talált rá erre a különleges mesterségre, milyen titkokat rejt egy orgona belseje, és mi jelent ma kihívást az orgonák megőrzésében.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
Erdélyből indulva még fagyos levegő kísért, Svájcban viszont magnóliák, pálmák és havas hegycsúcsok fogadtak. Genf, Bern és Montreux bebizonyította: az alpesi ország tele van meglepetésekkel – még januárban is.
Aktív közösségi élet, tudatos gyermek- és ifjúsági szolgálat jellemzi a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközséget. Tolnay István parókus lelkipásztorral a gyülekezet összetartó erejéről, a jövő kihívásairól beszélgettünk.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Rácsok mögött, nagy kifutókban élnek az állatok a marosvásárhelyi állatkertben, ahol idén is szeretnék elérni tavalyi, bűvös háromszázötvenezer látogatószámot. Szánthó Jánossal, az állatkert igazgatóval a tervekről és az álmokról beszélgettünk.
„Krisztus a jövő, mi együtt követjük őt” – mottóval szervezték meg szombaton Debrecenben a református egység napját, amelyen több ezren énekeltek, imádkoztak, közöttük sokan Erdélyből is.
szóljon hozzá!