Tolnay István lelkipásztor a vasárnapi istentiszteleteken kívül különböző találkozási alkalmakat teremt a nagykárolyi gyülekezet számára
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
Aktív közösségi élet, tudatos gyermek- és ifjúsági szolgálat, valamint a megmaradásra irányuló hosszú távú gondolkodás jellemzi a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközséget. Az egy fő híján 1800 lelket számláló gyülekezet nemcsak új templomával, hanem élő, folyamatosan megújuló közösségével is jelen van a Szatmár megyei város életében, miközben a hit, a nemzeti identitás és a jövő generációinak megszólítása egyszerre határozza meg irányait. Tolnay István parókus lelkipásztorral, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperesével a Kálvin-központról, a gyülekezet összetartó erejéről, a jövő kihívásairól beszélgettünk.
2026. január 25., 19:002026. január 25., 19:00
2026. január 26., 11:002026. január 26., 11:00
Templom- és léleképítő gyülekezetként mutatkozik be közösségi oldalán a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség, amelynek elmúlt évtizedeit az összefogás, kitartó munka, hit és a nemzeti értékek megőrzése jellemezte. Az egy fő híján 1800 lelket számláló, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó egyházközség 1995-96-ban alakult, amikor az egységes Nagykárolyi Református Egyházközség kettévált belvárosi és kertvárosi gyülekezetté. Tolnay István kertvárosi lelkipásztor ekkor még nem szolgált a gyülekezetben, csak 1999-ben került a Szatmár megyei, 52 százalékban magyarok lakta településre. A templomépítés idején azonban már jelen volt, lapunknak felidézte, hogy az építkezés 2002-ben kezdődött, és összesen 17 éven át tartott.
17 év után lett saját temploma a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközségnek
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
„Ez idő alatt a gyülekezetnek ugyan nem volt saját, végleges temploma, de otthon nélkül sem maradt, hiszen a régi nagykárolyi református templomot megosztva használtuk a másik gyülekezettel.
Emellett számos anyaországi és külföldi támogatás is segítette a munkát. Az első Orbán-kormány idején többek között az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Németországban működő Gustav-Adolf-Werk Alapítvány nyújtott támogatást. A román kormány 2007-től kezdve a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül járult hozzá az építkezéshez. A gyülekezet ezt követően folyamatosan pályázott, mígnem a Bethlen Gábor Alap is felfigyelt a kezdeményezésre, és előbb kisebb, majd – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közbenjárásával – jelentősebb központi támogatásokkal lehetővé vált az építkezés befejezése” – elevenítette fel a Krónikának a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese.
A Kálvin-központot 2019 októberében adták át teljes egészében
Fotó: Facebook/Felépült a kertvárosi Kálvin-központ
Mint kifejtette, a tervezés során a Kálvin-központ elnevezésű épületegyüttes folyamatosan átalakult: a 17 év alatt összesen öt különböző terv született. Az 1996-os eredeti elképzelésekben a templomon kívül szerepelt
Ez a terv azonban túl nagy volumenűnek bizonyult, ezért később módosították: lemondtak az idősek napközijéről és a szociális konyháról, ugyanakkor megmaradt az óvoda és a gyülekezet számára legfontosabb közösségi terek, amelyek végül meg is valósultak.
Ugyanakkor ökumenikus szemlélettel működik, így római katolikus vagy más felekezetű gyermekeket is szívesen fogad. Bár a Kálvin János-óvodát az önkormányzat tartja fenn, az épület a gyülekezet tulajdonában van, ezért a vallásos nevelés rendszeresen helyet kap az óvoda életében.
Folyamatos a túljelentkezés a nagykárolyi Kálvin János-óvodában, az első olyan tanintézetben, mely a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében épült meg Erdélyben.
Mint arról korábban beszámoltunk, a nagykárolyi kisdedóvó volt az első erdélyi óvoda, amely a magyar kormány által finanszírozott Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében épült Erdélyben. „Ez az előrelépés meghatározó volt, hiszen a központi pályázati források révén a magyar kormány ezt követően a templomépítés teljes befejezéséhez szükséges összeget is biztosította, így 2019 októberében már átköltözhettünk új otthonunkba. Ugyanakkor különösen beszédes példa a hívek elkötelezettségére, hogy
Évről évre mindenki hozzátette a maga részét, lehetőségeihez mérten” – részletezte Tolnay István.
Különböző programokkal, foglalkozásokkal szólítják meg a gyerekeket
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
Arra is kitért, hogy a kertvárosi gyülekezet tagjainak korösszetétele az átlagosnál fiatalabb, részben a beköltözéseknek köszönhetően. „Bár a fogyás itt is jelen van, nem olyan mértékben, mint sok elöregedő falusi gyülekezetben. A közösség megtartására heti rendszerességű alkalmakat szervezünk, nagy hangsúlyt fektetve a gyermek-, ifjúsági és felnőttmisszióra egyaránt.
Ezeket a programokat a szó egészséges értelmében népszerű, megszólító alkalmaknak tekintjük, amelyek segítik a gyülekezet épülését” – mondta a parókus lelkipásztor.
A Mennydörgők zenekarban való szolgálat egyfajta lelki nevelést is jelent
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
Arról is beszélgettünk, hogy a Mennydörgők elnevezésű ifjúsági zenekar immár egy éve működik, és mára a gyülekezeti élet fontos részévé vált. Mint mondta, az ötlet a feleségétől származik, inspirációként pedig az ákosi református gyülekezet már évek óta működő ifjúsági zenekara szolgált. Amikor kiderült, hogy a kertvárosi gyülekezetben is vannak tehetséges fiatalok, rövid időn belül megszületett a zenekar. A lelkész rámutatott, bár fiatalabb korosztályról van szó, a kezdeményezés sikeresnek bizonyult: a zenekart tavaly januárban alapították, és már februárban felléptek az imahetük alkalmával.
„A Mennydörgők különösen népszerűek a vallásórákon és az ifjúsági bibliaórás csoportok körében. Bár a zenekar bővítésére továbbra is szükség lenne, hiszen zenészhiánnyal küzdünk, Nagykároly gazdag zenei múltja ellenére nem minden fiatal nyitott a keresztyén zenei műfajra. A pop-, rock- és népzene sokkal vonzóbb számukra, a keresztyén zene elsősorban hitbeli elköteleződésből választható. Éppen ezért a zenekarban való szolgálat egyfajta lelki nevelést is jelent: a próbák során nemcsak a repertoár bővül, hanem a fiatalok hitbeli ismeretei is elmélyülnek” – magyarázta a református esperes.
A kitartó közösségépítés fontos szerepet kap a nagykárolyi gyülekezet életében
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
A Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség jövője kapcsán elmondta, komoly kihívások elé néznek, hiszen annak ellenére, hogy Nagykároly papíron még „magyar város”, az asszimiláció egyre erősebben érezteti hatását. A lelkipásztor szerint ezért különösen fontos a nyelvi, kulturális és nemzeti identitás megőrzése a vallási identitás mellett. Mint kifejtette, a Mennydörgők szolgálata ebben is szerepet játszik: budapesti fellépésükön például az Ismerős Arcok Nélküled című dala is elhangzott, nagy sikert aratva.
A templom nem azért épült, hogy néhány évtized múlva kiürüljön, hanem azért, hogy hosszú távon is élő közösség otthona legyen. A cél az, hogy ötven év múlva is legyenek hívek, akik megtöltik a padokat az istentiszteletek alkalmával” – hangsúlyozta Tolnay István.
Tolnay István esperes szeretné, ha az új templom hosszú távon is élő közösség otthona lenne
Fotó: Facebook/Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
A mezőpaniti Balogh Albert különleges hivatást választott: orgonákat restaurál és épít. A Krónikának arról beszélt, hogyan talált rá erre a különleges mesterségre, milyen titkokat rejt egy orgona belseje, és mi jelent ma kihívást az orgonák megőrzésében.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
Erdélyből indulva még fagyos levegő kísért, Svájcban viszont magnóliák, pálmák és havas hegycsúcsok fogadtak. Genf, Bern és Montreux bebizonyította: az alpesi ország tele van meglepetésekkel – még januárban is.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!