Tolnay István lelkipásztor a vasárnapi istentiszteleteken kívül különböző találkozási alkalmakat teremt a nagykárolyi gyülekezet számára
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
Aktív közösségi élet, tudatos gyermek- és ifjúsági szolgálat, valamint a megmaradásra irányuló hosszú távú gondolkodás jellemzi a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközséget. Az egy fő híján 1800 lelket számláló gyülekezet nemcsak új templomával, hanem élő, folyamatosan megújuló közösségével is jelen van a Szatmár megyei város életében, miközben a hit, a nemzeti identitás és a jövő generációinak megszólítása egyszerre határozza meg irányait. Tolnay István parókus lelkipásztorral, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperesével a Kálvin-központról, a gyülekezet összetartó erejéről, a jövő kihívásairól beszélgettünk.
2026. január 25., 19:002026. január 25., 19:00
Templom- és léleképítő gyülekezetként mutatkozik be közösségi oldalán a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség, amelynek elmúlt évtizedeit az összefogás, kitartó munka, hit és a nemzeti értékek megőrzése jellemezte. Az egy fő híján 1800 lelket számláló, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó egyházközség 1995-96-ban alakult, amikor az egységes Nagykárolyi Református Egyházközség kettévált belvárosi és kertvárosi gyülekezetté. Tolnay István kertvárosi lelkipásztor ekkor még nem szolgált a gyülekezetben, csak 1999-ben került a Szatmár megyei, 52 százalékban magyarok lakta településre. A templomépítés idején azonban már jelen volt, lapunknak felidézte, hogy az építkezés 2002-ben kezdődött, és összesen 17 éven át tartott.
17 év után lett saját temploma a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközségnek
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
„Ez idő alatt a gyülekezetnek ugyan nem volt saját, végleges temploma, de otthon nélkül sem maradt, hiszen a régi nagykárolyi református templomot megosztva használtuk a másik gyülekezettel.
Emellett számos anyaországi és külföldi támogatás is segítette a munkát. Az első Orbán-kormány idején többek között az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Németországban működő Gustav-Adolf-Werk Alapítvány nyújtott támogatást. A román kormány 2007-től kezdve a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül járult hozzá az építkezéshez. A gyülekezet ezt követően folyamatosan pályázott, mígnem a Bethlen Gábor Alap is felfigyelt a kezdeményezésre, és előbb kisebb, majd – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közbenjárásával – jelentősebb központi támogatásokkal lehetővé vált az építkezés befejezése” – elevenítette fel a Krónikának a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese.
A Kálvin-központot 2019 októberében adták át teljes egészében
Fotó: Facebook/Felépült a kertvárosi Kálvin-központ
Mint kifejtette, a tervezés során a Kálvin-központ elnevezésű épületegyüttes folyamatosan átalakult: a 17 év alatt összesen öt különböző terv született. Az 1996-os eredeti elképzelésekben a templomon kívül szerepelt
Ez a terv azonban túl nagy volumenűnek bizonyult, ezért később módosították: lemondtak az idősek napközijéről és a szociális konyháról, ugyanakkor megmaradt az óvoda és a gyülekezet számára legfontosabb közösségi terek, amelyek végül meg is valósultak.
Ugyanakkor ökumenikus szemlélettel működik, így római katolikus vagy más felekezetű gyermekeket is szívesen fogad. Bár a Kálvin János-óvodát az önkormányzat tartja fenn, az épület a gyülekezet tulajdonában van, ezért a vallásos nevelés rendszeresen helyet kap az óvoda életében.
Folyamatos a túljelentkezés a nagykárolyi Kálvin János-óvodában, az első olyan tanintézetben, mely a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében épült meg Erdélyben.
Mint arról korábban beszámoltunk, a nagykárolyi kisdedóvó volt az első erdélyi óvoda, amely a magyar kormány által finanszírozott Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében épült Erdélyben. „Ez az előrelépés meghatározó volt, hiszen a központi pályázati források révén a magyar kormány ezt követően a templomépítés teljes befejezéséhez szükséges összeget is biztosította, így 2019 októberében már átköltözhettünk új otthonunkba. Ugyanakkor különösen beszédes példa a hívek elkötelezettségére, hogy
Évről évre mindenki hozzátette a maga részét, lehetőségeihez mérten” – részletezte Tolnay István.
Különböző programokkal, foglalkozásokkal szólítják meg a gyerekeket
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
Arra is kitért, hogy a kertvárosi gyülekezet tagjainak korösszetétele az átlagosnál fiatalabb, részben a beköltözéseknek köszönhetően. „Bár a fogyás itt is jelen van, nem olyan mértékben, mint sok elöregedő falusi gyülekezetben. A közösség megtartására heti rendszerességű alkalmakat szervezünk, nagy hangsúlyt fektetve a gyermek-, ifjúsági és felnőttmisszióra egyaránt.
Ezeket a programokat a szó egészséges értelmében népszerű, megszólító alkalmaknak tekintjük, amelyek segítik a gyülekezet épülését” – mondta a parókus lelkipásztor.
A Mennydörgők zenekarban való szolgálat egyfajta lelki nevelést is jelent
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
Arról is beszélgettünk, hogy a Mennydörgők elnevezésű ifjúsági zenekar immár egy éve működik, és mára a gyülekezeti élet fontos részévé vált. Mint mondta, az ötlet a feleségétől származik, inspirációként pedig az ákosi református gyülekezet már évek óta működő ifjúsági zenekara szolgált. Amikor kiderült, hogy a kertvárosi gyülekezetben is vannak tehetséges fiatalok, rövid időn belül megszületett a zenekar. A lelkész rámutatott, bár fiatalabb korosztályról van szó, a kezdeményezés sikeresnek bizonyult: a zenekart tavaly januárban alapították, és már februárban felléptek az imahetük alkalmával.
„A Mennydörgők különösen népszerűek a vallásórákon és az ifjúsági bibliaórás csoportok körében. Bár a zenekar bővítésére továbbra is szükség lenne, hiszen zenészhiánnyal küzdünk, Nagykároly gazdag zenei múltja ellenére nem minden fiatal nyitott a keresztyén zenei műfajra. A pop-, rock- és népzene sokkal vonzóbb számukra, a keresztyén zene elsősorban hitbeli elköteleződésből választható. Éppen ezért a zenekarban való szolgálat egyfajta lelki nevelést is jelent: a próbák során nemcsak a repertoár bővül, hanem a fiatalok hitbeli ismeretei is elmélyülnek” – magyarázta a református esperes.
A kitartó közösségépítés fontos szerepet kap a nagykárolyi gyülekezet életében
Fotó: Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség Facebook-oldala
A Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség jövője kapcsán elmondta, komoly kihívások elé néznek, hiszen annak ellenére, hogy Nagykároly papíron még „magyar város”, az asszimiláció egyre erősebben érezteti hatását. A lelkipásztor szerint ezért különösen fontos a nyelvi, kulturális és nemzeti identitás megőrzése a vallási identitás mellett. Mint kifejtette, a Mennydörgők szolgálata ebben is szerepet játszik: budapesti fellépésükön például az Ismerős Arcok Nélküled című dala is elhangzott, nagy sikert aratva.
A templom nem azért épült, hogy néhány évtized múlva kiürüljön, hanem azért, hogy hosszú távon is élő közösség otthona legyen. A cél az, hogy ötven év múlva is legyenek hívek, akik megtöltik a padokat az istentiszteletek alkalmával” – hangsúlyozta Tolnay István.
Tolnay István esperes szeretné, ha az új templom hosszú távon is élő közösség otthona lenne
Fotó: Facebook/Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Rácsok mögött, nagy kifutókban élnek az állatok a marosvásárhelyi állatkertben, ahol idén is szeretnék elérni tavalyi, bűvös háromszázötvenezer látogatószámot. Szánthó Jánossal, az állatkert igazgatóval a tervekről és az álmokról beszélgettünk.
„Krisztus a jövő, mi együtt követjük őt” – mottóval szervezték meg szombaton Debrecenben a református egység napját, amelyen több ezren énekeltek, imádkoztak, közöttük sokan Erdélyből is.
A több évezred óta lakott kicsiny Káli-medence sok látnivalót kínál. A terület túraútvonalak mentén, gyalog is bejárható. Itt található a kékkúti ásványvizek forrása is. A medence településeit a múlt titkait fürkésző turista szemével jártuk be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!