A 19–20. század fordulójának polgári életformájába nyújt egyedi betekintést a gyulai Ladics-ház
Fotó: Bede Laura
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, amelyben nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház nem rekonstrukció és nem díszlet: egy vidéki gyulai polgárcsalád több mint száz éven át megőrzött öröksége, amely ma egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába, és élő emléke a Békés vármegyei város múltjának.
2026. január 07., 17:582026. január 07., 17:58
2026. január 07., 18:092026. január 07., 18:09
Magyarország történelmi fürdővárosában lépten-nyomon érdekességekre bukkanhatunk, hiszen a turisták körében leginkább látogatott Gyulai Várfürdőn, váron és Almásy-kastélyon kívül számos látnivaló található még a Békés vármegyei, román határ menti városban. Decemberi látogatásunkkor a Százéves Cukrászdából kijövet fedeztünk fel egy újabb kuriózumot, amelyről rövid időn belül kiderült: nemcsak Gyula városának különleges érték, hanem egyúttal a teljes magyar történelemnek.
A 19. századi világ „kapuját átlépve” megtudtuk, hogy míg a paraszti életet bemutató tájházak, valamint a nemesi, főúri kúriák, kastélyok is szép számmal megmaradtak, addig a vidéki polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. A körbevezetésen kiemelték, hogy Magyarországon nincs más hasonló komplexitású polgári hagyaték, amelynek keretében mind a tárgyi, mind az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. Az örökség magába foglalja a család 19. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt.
A Ladics család történetével is megismerkedhetnek a látogatók
Fotó: Bede Laura
Mielőtt azonban minden apró és érdekes részletet szemügyre vennénk, megismerhetjük a Ladicsok történetét személyes elbeszéléseik alapján, ugyanis a tárlat a család fontosabb tagjainak bemutatkozásával indul.
A Gyulán legendássá lett család nevét és vagyonát megalapozó Ladics György 1834-ben született egy kimondottan szegény szarvasi evangélikus fésűs családban. Története egyértelmű sikertörténet, hiszen a nagy szegénységből tehetsége, kitartása révén küzdötte fel magát, ügyvéd és tiszti főügyész lett. Jogászi szakértelmével többek között a Wenckheim és Almásy grófi családokat segítette, emellett Gyula városában tartott fenn ügyvédi magánpraxist.
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként
Fotó: Bede Laura
A tárlatvezetésen kiderült az is, hogy a földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. Az 1840-es években Szakál Lajos, a reformkor neves gyulai költője, mint megyei al-, majd főjegyző élt itt.
Az első Ladics, aki a házba költözött, dr. Ladics György volt, aki felesége hozományaként kapta azt Sztojanovits Szilárd vagyonos gyulai kereskedőtől. Leszármazottjaik bő száz éven át éltek itt. A Ladics család utolsó leszármazottai 1978-ban hagyták a városra az ingatlant és a három generáción át gyűjtött tárgyakat, az épületet 1989-ben nyitották meg múzeumként.
A felújítást követően megnyitották többek között a konyhát, amit eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendeztek be
Fotó: Bede Laura
35 évnyi működés után tavaly komplex felújításon esett át az épület. A ház korábban is látogatható részei (az étkezőként is funkcionáló közösségi tér, a szalon és a hálószobák) alapvetően nem változtak, megmaradt hagyományos enteriőr jellegük, bár kerültek be új, eddig nem látható tárgyak a hagyatékból. A restaurálást követően ugyanakkor megnyitották az eddig nem látogatható részeket is: a konyhát, a kamrát és a fürdőt, melyeket eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendeztek be.
Megismerhetjük a Ladics család fürdőszobáját is
Fotó: Bede Laura
Az új kiállítótérben a 19. századi polgári fürdőszoba interaktív installációja mutatja be a vezetékes vízhálózat előtti polgári fürdési szokásokat. Megismerhetjük a Ladics család fürdőszobáját, a korabeli – s a mai kor embere számára különösnek ható, a padlástérből utántöltött – ejtőtartályos melegvíz-előállítást, illetve a kor tisztálkodási lehetőségeit. Szintén új kiállítótér az épületben a 19. századi konyha és a kamra, amelyeket korhű, kipróbálható replikákkal rendeztek be.
Szintén új kiállítótér az épületben a 19. századi kamra
Fotó: Bede Laura
A kamrába is kerültek interaktív elemek
Fotó: Bede Laura
Emellett számos interaktív elemet is elhelyeztek a tárlatban, melyek közül a kurátor szerint a leglátványosabb a kocsiszínben lévő korabeli fogatban elhelyezett VR-szemüveg, amelynek felvételével az 1910-es Gyula belvárosában lehet sétát tenni. A látványt elsősorban korabeli képeslapok alapján mintázták. A munkálatok során továbbá kialakítottak egy múzeumpedagógiai termet, amely kisebb rendezvényeknek és időszaki kiállításoknak adhat otthont. Ugyanakkor megépült egy átjáró is, amely összeköti a Ladics-házat és a mellette lévő Százéves Cukrászdát.
Az „üvegszoba” (nyári ebédlő, olvasó, pipázó, kávézó) közepén 6 személyre terített asztal
Fotó: Bede Laura
Így látogatás közben akár átugorhatunk egy finom kávéra, vagy megvárhatjuk, amíg elkezdődik valamely tematikus tárlatvezetés. December 23. és január 11. között például minden nap 14 órától azt árulják el a látogatóknak:
A különböző események időpontjai, valamint az ünnepi és hagyományos nyitvatartással kapcsolatos információk elérhetők a Ladics-ház magyar, román és angol nyelvű honlapján.
Aki egyszer Gyulán járt, könnyen megérti, miért tér vissza ide olyan sok romániai turista. December elején nekünk is lehetőségünk nyílt felfedezni Magyarország történelmi fürdővárosát, amely számos látnivalót és programlehetőséget kínál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!