A 19–20. század fordulójának polgári életformájába nyújt egyedi betekintést a gyulai Ladics-ház
Fotó: Bede Laura
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, amelyben nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház nem rekonstrukció és nem díszlet: egy vidéki gyulai polgárcsalád több mint száz éven át megőrzött öröksége, amely ma egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába, és élő emléke a Békés vármegyei város múltjának.
2026. január 07., 17:582026. január 07., 17:58
2026. január 07., 18:092026. január 07., 18:09
Magyarország történelmi fürdővárosában lépten-nyomon érdekességekre bukkanhatunk, hiszen a turisták körében leginkább látogatott Gyulai Várfürdőn, váron és Almásy-kastélyon kívül számos látnivaló található még a Békés vármegyei, román határ menti városban. Decemberi látogatásunkkor a Százéves Cukrászdából kijövet fedeztünk fel egy újabb kuriózumot, amelyről rövid időn belül kiderült: nemcsak Gyula városának különleges érték, hanem egyúttal a teljes magyar történelemnek.
A 19. századi világ „kapuját átlépve” megtudtuk, hogy míg a paraszti életet bemutató tájházak, valamint a nemesi, főúri kúriák, kastélyok is szép számmal megmaradtak, addig a vidéki polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. A körbevezetésen kiemelték, hogy Magyarországon nincs más hasonló komplexitású polgári hagyaték, amelynek keretében mind a tárgyi, mind az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. Az örökség magába foglalja a család 19. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt.
A Ladics család történetével is megismerkedhetnek a látogatók
Fotó: Bede Laura
Mielőtt azonban minden apró és érdekes részletet szemügyre vennénk, megismerhetjük a Ladicsok történetét személyes elbeszéléseik alapján, ugyanis a tárlat a család fontosabb tagjainak bemutatkozásával indul.
A Gyulán legendássá lett család nevét és vagyonát megalapozó Ladics György 1834-ben született egy kimondottan szegény szarvasi evangélikus fésűs családban. Története egyértelmű sikertörténet, hiszen a nagy szegénységből tehetsége, kitartása révén küzdötte fel magát, ügyvéd és tiszti főügyész lett. Jogászi szakértelmével többek között a Wenckheim és Almásy grófi családokat segítette, emellett Gyula városában tartott fenn ügyvédi magánpraxist.
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként
Fotó: Bede Laura
A tárlatvezetésen kiderült az is, hogy a földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. Az 1840-es években Szakál Lajos, a reformkor neves gyulai költője, mint megyei al-, majd főjegyző élt itt.
Az első Ladics, aki a házba költözött, dr. Ladics György volt, aki felesége hozományaként kapta azt Sztojanovits Szilárd vagyonos gyulai kereskedőtől. Leszármazottjaik bő száz éven át éltek itt. A Ladics család utolsó leszármazottai 1978-ban hagyták a városra az ingatlant és a három generáción át gyűjtött tárgyakat, az épületet 1989-ben nyitották meg múzeumként.
A felújítást követően megnyitották többek között a konyhát, amit eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendeztek be
Fotó: Bede Laura
35 évnyi működés után tavaly komplex felújításon esett át az épület. A ház korábban is látogatható részei (az étkezőként is funkcionáló közösségi tér, a szalon és a hálószobák) alapvetően nem változtak, megmaradt hagyományos enteriőr jellegük, bár kerültek be új, eddig nem látható tárgyak a hagyatékból. A restaurálást követően ugyanakkor megnyitották az eddig nem látogatható részeket is: a konyhát, a kamrát és a fürdőt, melyeket eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendeztek be.
Megismerhetjük a Ladics család fürdőszobáját is
Fotó: Bede Laura
Az új kiállítótérben a 19. századi polgári fürdőszoba interaktív installációja mutatja be a vezetékes vízhálózat előtti polgári fürdési szokásokat. Megismerhetjük a Ladics család fürdőszobáját, a korabeli – s a mai kor embere számára különösnek ható, a padlástérből utántöltött – ejtőtartályos melegvíz-előállítást, illetve a kor tisztálkodási lehetőségeit. Szintén új kiállítótér az épületben a 19. századi konyha és a kamra, amelyeket korhű, kipróbálható replikákkal rendeztek be.
Szintén új kiállítótér az épületben a 19. századi kamra
Fotó: Bede Laura
A kamrába is kerültek interaktív elemek
Fotó: Bede Laura
Emellett számos interaktív elemet is elhelyeztek a tárlatban, melyek közül a kurátor szerint a leglátványosabb a kocsiszínben lévő korabeli fogatban elhelyezett VR-szemüveg, amelynek felvételével az 1910-es Gyula belvárosában lehet sétát tenni. A látványt elsősorban korabeli képeslapok alapján mintázták. A munkálatok során továbbá kialakítottak egy múzeumpedagógiai termet, amely kisebb rendezvényeknek és időszaki kiállításoknak adhat otthont. Ugyanakkor megépült egy átjáró is, amely összeköti a Ladics-házat és a mellette lévő Százéves Cukrászdát.
Az „üvegszoba” (nyári ebédlő, olvasó, pipázó, kávézó) közepén 6 személyre terített asztal
Fotó: Bede Laura
Így látogatás közben akár átugorhatunk egy finom kávéra, vagy megvárhatjuk, amíg elkezdődik valamely tematikus tárlatvezetés. December 23. és január 11. között például minden nap 14 órától azt árulják el a látogatóknak:
A különböző események időpontjai, valamint az ünnepi és hagyományos nyitvatartással kapcsolatos információk elérhetők a Ladics-ház magyar, román és angol nyelvű honlapján.
Aki egyszer Gyulán járt, könnyen megérti, miért tér vissza ide olyan sok romániai turista. December elején nekünk is lehetőségünk nyílt felfedezni Magyarország történelmi fürdővárosát, amely számos látnivalót és programlehetőséget kínál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: kiemelt nemzeti érték lett, és egyre többen veszik kézbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!