
Eperdömping. A piacokon ilyenkor az importárut fokozatosan váltja fel a helyi termesztésű gyümölcs, amely általában kisebb szemű, de intenzívebb aromájú
Fotó: Orbán Orsolya
Májusban már megjelent a piacokon az utánozhatatlan ízű, illatú, aromájú eper. Az epernek nagyon változatos és gazdag a kultúrtörténete, a nagyvilág konyhái más-másféleképpen viszonyulnak hozzá. Összeállításunkban eltevési recepteket, de más izgalmas recepteket is közlünk.
2026. május 16., 13:572026. május 16., 13:57
2026. május 16., 13:582026. május 16., 13:58
Az eper azon kevés gyümölcsök egyike, amelynek érkezését a piacokon szinte „külön évszakként” várjuk. Májusban Erdély-szerte megjelennek az első ládák: fóliasátras, majd szabadföldi termések,
Bár a köznyelvben eperként emlegetjük, a termesztett piros gyümölcs valójában kerti szamóca, míg a „valódi” eper az eperfán terem – a magyar nyelvben évszázadok óta együtt él a két elnevezés. A szamóca a rózsafélék családjába tartozik, és a mai termesztett változatok több vad faj kereszteződéséből alakultak ki. A gyümölcs különlegessége, hogy amit húsának gondolunk, növénytani értelemben nem is valódi termés, hanem megvastagodott vacok; az apró sárgás magok számítanak tényleges termésnek.

Ez a saláta egy könnyed, ínycsiklandó fogás, amely friss zöldségekkel, édes eperrel és mozzarellával hozza el a tavasz ízeit.
Az eper Erdélyben is régóta a kiskertek egyik legfontosabb tavaszi gyümölcse. A falusi portákon sok helyen még ma is szalmával takarják a töveket, innen ered több nyelvben a „szalma-bogyó” elnevezés is. A rövid szezon miatt különösen megbecsült alapanyag: a májusi–júniusi hetekben egyszerre jelenik meg a friss fogyasztásban, a süteményekben, a lekvárokban és a házi szörpökben.
Befőtthöz, lekvárhoz ketté is lehet vágni a szép eperszemeket
Fotó: Orbán Orsolya
Nagyszülői kert, porcukros, habos édesség
Kevés gyümölcs kapcsolódik annyira az emlékezethez és a gyerekkorhoz, mint az eper. Sokak számára a nagyszülői kert, az első saját szedés vagy a porcukros, tejszínhabos desszertek ízét idézi. Magyar nyelvű internetes közösségekben is gyakran a tavasz legvártabb gyümölcseként emlegetik. A konyhában jóval sokoldalúbb, mint elsőre gondolnánk. A klasszikus epres piskóta vagy lekvár mellett egyre gyakrabban társítják balzsamecettel, fekete borssal, bazsalikommal vagy akár csípősebb salátákhoz.

Végre megjelent a román eper is a piacon, így nagyon ajánlom ezt a receptet.
Az eper gasztronómiai története sokkal gazdagabb és régebbi, mint elsőre gondolnánk. A vadon termő szamócát már az ókorban is ismerték: a rómaiak nemcsak fogyasztották, hanem gyógyhatást is tulajdonítottak neki. Úgy vélték, enyhíti a lázat, a torokfájást és a melankóliát.
A középkori Európában a kolostorkertekben is termesztették, elsősorban apró szemű erdei változatait.
A ma ismert nagy szemű kerti eper viszont meglepően „fiatal” gyümölcs. A 18. században alakult ki Franciaországban, amikor dél-amerikai chilei szamócafajtákat kereszteztek észak-amerikai fajokkal. Az új gyümölcs nagyobb, lédúsabb és édesebb lett, mint az addigi európai erdei szamóca, és gyorsan meghódította az arisztokrata kerteket.
A francia udvari konyhában különösen kedvelték. A 18–19. században tejszínnel, cukorral és narancsvirágvízzel szolgálták fel. Innen ered az eper és tejszín klasszikus párosítása is, amely később Angliában vált ikonikus nyári desszertté, főként a Wimbledon Championships tenisztorna révén. A mai napig tonnaszám fogy az eper tejszínnel a verseny idején.
Az eperből akár salsát is lehet készíteni grillezett húsok mellé
Fotó: Orbán Orsolya
Az eper azon kevés gyümölcsök egyike, amelynek érkezését a piacokon szinte „külön évszakként” várjuk
Fotó: Orbán Orsolya
Az eperhez számos szimbolikus jelentés is kapcsolódott. Európában
Klasszikus epres piskóta
Hozzávalók:
5 db tojás
15 dkg cukor
15 dkg liszt
1 csomag vaníliás cukor
1 teáskanál sütőpor
30 dkg eper
porcukor a tetejére
Elkészítés: Az epret mossuk meg, csumázzuk ki, majd vágjuk félbe. A tojásokat verjük habosra a cukorral és a vaníliás cukorral, majd óvatosan forgassuk bele a sütőporral elkevert lisztet. A masszát öntsük sütőpapírral bélelt tepsibe, rendezzük rá az epret, majd 180 fokon süssük aranybarnára. Langyosan, porcukorral meghintve tálaljuk.
Epres–bazsalikomos limonádé
Hozzávalók:
25 dkg eper
1 liter szódavíz
1 db citrom leve
4 evőkanál méz
8–10 levél friss bazsalikom
jégkocka
Elkészítés: Az epret turmixoljuk össze a mézzel és a citromlével, majd keverjük fel a szódavízzel. Tépjük bele a bazsalikomleveleket, végül jól lehűtve, jéggel kínáljuk. A bazsalikom különösen frissé és mediterrán hangulatúvá teszi az italt.
Az eper a nagyvilág konyháiban más-másféle, izgalmas ízvilágú receptekben jelenik meg
Fotó: Orbán Orsolya

Sokan kedvelik az ebben az időszakban kapható spárgát, amelynek zöld és fehér változata is megvásárolható májusban a nagyáruházakban, de kistermelőknél is.
Az érett, lédús eperből érdemes eltenni télire
Fotó: Orbán Orsolya
Epres–csokoládés clafoutis
Hozzávalók:
30 dkg eper
10 dkg étcsokoládé
3 db tojás
8 dkg cukor
8 dkg liszt
2 dl tej
1 csomag vaníliás cukor
Elkészítés: A tojásokat keverjük össze a cukorral, a liszttel és a tejjel, majd öntsük kivajazott sütőtálba. Szórjuk bele az epret és a darabokra tört csokoládét. Süssük addig, amíg pudingszerűen rezgős, de a teteje már aranybarna lesz. A francia vidéki desszertek világát idézi.
Az eper eltevése
Epres–bodzás szörp
Hozzávalók:
1 kg eper
5 db bodzavirág
70 dkg cukor
1 db citrom
1 liter víz
Elkészítés: Az epret főzzük össze a vízzel és a szeletelt citrommal, majd adjuk hozzá a bodzavirágokat. Pihentessük néhány órát, ezután szűrjük le és főzzük össze a cukorral. Sterilizált üvegekbe töltsük.
Klasszikus eperdzsem – sűrű, jól eltartható változat
Az eperdzsem a Kárpát-medencében viszonylag „fiatal” befőttféle: az eper termesztése igazán csak a 18–19. században terjedt el Európában. A jó eperdzsem titka nem a túl sok cukor, hanem az arányok, a rövidebb főzés és a savasság egyensúlya. Az eper természetesen kevés pektint tartalmaz, ezért sokan almát vagy citromot adnak hozzá – ez régi befőzőfogás.
Az epret eltevés előtt ajánlott nagyon gondosan megtisztítani, hiszen rendkívül romlandó gyümölcs
Fotó: Orbán Orsolya

Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.

A házi fagyi bármilyen hihetetlen, de lényegében két alapanyagból áll és nagyon finom: joghurt és gyümölcs. A morzsasüti meg egyfajta linzertészta, ami szintén könnyedén összedobható.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!