
Eperdömping. A piacokon ilyenkor az importárut fokozatosan váltja fel a helyi termesztésű gyümölcs, amely általában kisebb szemű, de intenzívebb aromájú
Fotó: Orbán Orsolya
Májusban már megjelent a piacokon az utánozhatatlan ízű, illatú, aromájú eper. Az epernek nagyon változatos és gazdag a kultúrtörténete, a nagyvilág konyhái más-másféleképpen viszonyulnak hozzá. Összeállításunkban eltevési recepteket, de más izgalmas recepteket is közlünk.
2026. május 16., 13:572026. május 16., 13:57
2026. május 16., 13:582026. május 16., 13:58
Az eper azon kevés gyümölcsök egyike, amelynek érkezését a piacokon szinte „külön évszakként” várjuk. Májusban Erdély-szerte megjelennek az első ládák: fóliasátras, majd szabadföldi termések,
Bár a köznyelvben eperként emlegetjük, a termesztett piros gyümölcs valójában kerti szamóca, míg a „valódi” eper az eperfán terem – a magyar nyelvben évszázadok óta együtt él a két elnevezés. A szamóca a rózsafélék családjába tartozik, és a mai termesztett változatok több vad faj kereszteződéséből alakultak ki. A gyümölcs különlegessége, hogy amit húsának gondolunk, növénytani értelemben nem is valódi termés, hanem megvastagodott vacok; az apró sárgás magok számítanak tényleges termésnek.

Ez a saláta egy könnyed, ínycsiklandó fogás, amely friss zöldségekkel, édes eperrel és mozzarellával hozza el a tavasz ízeit.
Az eper Erdélyben is régóta a kiskertek egyik legfontosabb tavaszi gyümölcse. A falusi portákon sok helyen még ma is szalmával takarják a töveket, innen ered több nyelvben a „szalma-bogyó” elnevezés is. A rövid szezon miatt különösen megbecsült alapanyag: a májusi–júniusi hetekben egyszerre jelenik meg a friss fogyasztásban, a süteményekben, a lekvárokban és a házi szörpökben.
Befőtthöz, lekvárhoz ketté is lehet vágni a szép eperszemeket
Fotó: Orbán Orsolya
Nagyszülői kert, porcukros, habos édesség
Kevés gyümölcs kapcsolódik annyira az emlékezethez és a gyerekkorhoz, mint az eper. Sokak számára a nagyszülői kert, az első saját szedés vagy a porcukros, tejszínhabos desszertek ízét idézi. Magyar nyelvű internetes közösségekben is gyakran a tavasz legvártabb gyümölcseként emlegetik. A konyhában jóval sokoldalúbb, mint elsőre gondolnánk. A klasszikus epres piskóta vagy lekvár mellett egyre gyakrabban társítják balzsamecettel, fekete borssal, bazsalikommal vagy akár csípősebb salátákhoz.

Végre megjelent a román eper is a piacon, így nagyon ajánlom ezt a receptet.
Az eper gasztronómiai története sokkal gazdagabb és régebbi, mint elsőre gondolnánk. A vadon termő szamócát már az ókorban is ismerték: a rómaiak nemcsak fogyasztották, hanem gyógyhatást is tulajdonítottak neki. Úgy vélték, enyhíti a lázat, a torokfájást és a melankóliát.
A középkori Európában a kolostorkertekben is termesztették, elsősorban apró szemű erdei változatait.
A ma ismert nagy szemű kerti eper viszont meglepően „fiatal” gyümölcs. A 18. században alakult ki Franciaországban, amikor dél-amerikai chilei szamócafajtákat kereszteztek észak-amerikai fajokkal. Az új gyümölcs nagyobb, lédúsabb és édesebb lett, mint az addigi európai erdei szamóca, és gyorsan meghódította az arisztokrata kerteket.
A francia udvari konyhában különösen kedvelték. A 18–19. században tejszínnel, cukorral és narancsvirágvízzel szolgálták fel. Innen ered az eper és tejszín klasszikus párosítása is, amely később Angliában vált ikonikus nyári desszertté, főként a Wimbledon Championships tenisztorna révén. A mai napig tonnaszám fogy az eper tejszínnel a verseny idején.
Az eperből akár salsát is lehet készíteni grillezett húsok mellé
Fotó: Orbán Orsolya
Az eper azon kevés gyümölcsök egyike, amelynek érkezését a piacokon szinte „külön évszakként” várjuk
Fotó: Orbán Orsolya
Az eperhez számos szimbolikus jelentés is kapcsolódott. Európában
Klasszikus epres piskóta
Hozzávalók:
5 db tojás
15 dkg cukor
15 dkg liszt
1 csomag vaníliás cukor
1 teáskanál sütőpor
30 dkg eper
porcukor a tetejére
Elkészítés: Az epret mossuk meg, csumázzuk ki, majd vágjuk félbe. A tojásokat verjük habosra a cukorral és a vaníliás cukorral, majd óvatosan forgassuk bele a sütőporral elkevert lisztet. A masszát öntsük sütőpapírral bélelt tepsibe, rendezzük rá az epret, majd 180 fokon süssük aranybarnára. Langyosan, porcukorral meghintve tálaljuk.
Epres–bazsalikomos limonádé
Hozzávalók:
25 dkg eper
1 liter szódavíz
1 db citrom leve
4 evőkanál méz
8–10 levél friss bazsalikom
jégkocka
Elkészítés: Az epret turmixoljuk össze a mézzel és a citromlével, majd keverjük fel a szódavízzel. Tépjük bele a bazsalikomleveleket, végül jól lehűtve, jéggel kínáljuk. A bazsalikom különösen frissé és mediterrán hangulatúvá teszi az italt.
Az eper a nagyvilág konyháiban más-másféle, izgalmas ízvilágú receptekben jelenik meg
Fotó: Orbán Orsolya

Sokan kedvelik az ebben az időszakban kapható spárgát, amelynek zöld és fehér változata is megvásárolható májusban a nagyáruházakban, de kistermelőknél is.
Az érett, lédús eperből érdemes eltenni télire
Fotó: Orbán Orsolya
Epres–csokoládés clafoutis
Hozzávalók:
30 dkg eper
10 dkg étcsokoládé
3 db tojás
8 dkg cukor
8 dkg liszt
2 dl tej
1 csomag vaníliás cukor
Elkészítés: A tojásokat keverjük össze a cukorral, a liszttel és a tejjel, majd öntsük kivajazott sütőtálba. Szórjuk bele az epret és a darabokra tört csokoládét. Süssük addig, amíg pudingszerűen rezgős, de a teteje már aranybarna lesz. A francia vidéki desszertek világát idézi.
Az eper eltevése
Epres–bodzás szörp
Hozzávalók:
1 kg eper
5 db bodzavirág
70 dkg cukor
1 db citrom
1 liter víz
Elkészítés: Az epret főzzük össze a vízzel és a szeletelt citrommal, majd adjuk hozzá a bodzavirágokat. Pihentessük néhány órát, ezután szűrjük le és főzzük össze a cukorral. Sterilizált üvegekbe töltsük.
Klasszikus eperdzsem – sűrű, jól eltartható változat
Az eperdzsem a Kárpát-medencében viszonylag „fiatal” befőttféle: az eper termesztése igazán csak a 18–19. században terjedt el Európában. A jó eperdzsem titka nem a túl sok cukor, hanem az arányok, a rövidebb főzés és a savasság egyensúlya. Az eper természetesen kevés pektint tartalmaz, ezért sokan almát vagy citromot adnak hozzá – ez régi befőzőfogás.
Az epret eltevés előtt ajánlott nagyon gondosan megtisztítani, hiszen rendkívül romlandó gyümölcs
Fotó: Orbán Orsolya

Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.

A házi fagyi bármilyen hihetetlen, de lényegében két alapanyagból áll és nagyon finom: joghurt és gyümölcs. A morzsasüti meg egyfajta linzertészta, ami szintén könnyedén összedobható.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
szóljon hozzá!